Uniós alapok jöhetnek hozzánk!

Néhány napja „uniós útlevelet” biztosít egy irányelv a kockázati tőkealapok és a befektetési alapok kezelőinek, melyek így az alapjaikat már az Unió egészében kezelhetik és forgalmazhatják. Az útlevélnek azonban ára van: szigorodó kockázat- és likviditáskezelési szabályok, átláthatóbb működési és cégértékelési előírások.

(A szerző Dr. Bajorfi Ákos (képünkön) szakjogász), Noerr & Társai Iroda)

dr-bajorfi-akos

Az Európai Unió a pénzügyi válság megoldása és a további válságok megelőzése érdekében néhány éve úgy döntött, hogy szabályozza az ún. alternatívbefektetésialap-kezelők (röviden csak ABAK) tevékenységét, ez által is növelve az európai pénzügyi rendszer stabilitását és megalkotta az 2011/61/EU irányelvet (Alternative Investment Fund Managers Directive, AIFM Irányelv).

 

Az AIFM Irányelv célja, hogy egységes keretek és szigorú korlátok közé terelje azon alapokat és a kezelőiket, melyek igen jelentős összegek felett rendelkeznek és melyek tevékenysége korábban csak tagállamonként volt (gyakran igen kevéssé) szabályozva. Az irányelv változást hoz az engedélyezés és a működés valamennyi területén, érinti az alapkezelők kockázat- és likviditáskezelési gyakorlatát, a hitelfelvételeket, a vezetőkre és az alkalmazottakra vonatkozó javadalmazási politikát, szabályozza a letétkezelést és a tájékoztatási kötelezettségeket.

 

Fontos újítása az irányelvnek, hogy bevezet egy ún. uniós útlevelet, így ha egy tagállamban engedélyezik az alapkezelőt, akkor az az Unió egész területén – külön nemzeti engedély nélkül – kezelheti, illetve forgalmazhatja alapjait. Mivel azonban az útlevél 2015-ig csak az Unión belüli alapkezelőknek érhetők el, így a forrásgyűjtés a tengeren túli alapkezelőknek pár évig nehezebb lesz Európában.

 

Az AIFM Irányelv átültetésének dátumául az Unió 2013. július 22-ét tűzte ki, eddig a napig kellett volna az egyes országoknak megoldani, hogy a nemzeti jogokba bekerüljenek az irányelv szabályai. Bár a határidő néhány napja lejárt, Magyarországon még erre nem került sor, sőt az Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint még a közigazgatási egyeztetése sem kezdődött meg az AIFM Irányelvet átültető hazai jogszabálytervezetnek. Mivel jelenleg a Parlament nyári szünetet tart, az őszi ülésszaknál előbb nem várhatóak az új szabályok.

 

Nem állítható, hogy a minisztériumi dolgozóknak egyszerű lenne a dolga: az AIFM Irányelv olyan tőkepiaci intézményeket kísérel meg egy kalap alá vonni, melyek gazdaságilag eltérő szerepűek és melyek eddig idehaza sem rendelkeztek egységes jogi, illetve egységes adózási háttérrel. Ide tartoznak a fedezeti alapot (hedge fund), magántőke alapot, kockázatitőke-alapot, ingatlanalapot kezelő alapkezelők, függetlenül a kezelt alapjaik jogi formájától, és attól, hogy az nyílt vagy zárt végű-e.

 

Ráadásul a késedelem bonyodalmakat is okozhat, hiszen a hazai jogalkotó késedelme nem érinti a kapcsolódó uniós rendeletek alkalmazhatóságát, mivel azok közvetlen hatállyal rendelkeznek. Így 2013. július 22. napján már hatályba is lépett az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet (EuVECA Rendelet; bővebben lásd: Konkurenseket kapnak a magyar tőkések?)

 

Látni kell azt is, hogy ez az alkalom a kollektív vagyonkezelési rendszer teljes újragondolására nyit lehetőséget Magyarországon. Márpedig az AIFM Irányelv sikeres átültetése valódi gazdasági előnyt is biztosíthat hazánknak, ha egy koherens és piacbarát megoldással versenyképes alternatívát tud felmutatni más tagállamok magántőkére és kockázati tőkére vonatkozó szabályaihoz képest.

 

A szerzőről

 

Dr. Bajorfi Ákos, LL.M. corp. restruc.

Ügyvéd, Tőkepiaci és bank szakjogász

(Noerr & Társai Iroda)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..