Hogyan lehet az innováció egy nemzet motorja?
A figyelo.hu-n megjelent írást közöljük.
Sikeres technológiai cégek sokasága származik Izraelből, így számos jó példát adhat a magyar start-up élet fejlesztéséhez az izraeli modell megismerése. Az Izraeli-Magyar Innovációs Naponjártunk.
Csupán 7 millióan élnek a közel-keleti országban, ám 26 technológiai inkubátor is működik. Az ország élen járt ezek kialakításában, már 1991 óta működnek ilyen programok. Az elmúlt két évtizedben a félmilliárd dollárnyi állami befektetésnek köszönhetően a magánszektor további 3 milliárd dollárral szállt be a cégekbe. A NADAQ-on csak kínai cégből van több, mint izraeliből, az egy főre jutó kockázati tőke befektetések aránya itt a legmagasabb a világon. Hogyan sikerült ezt elérni?
A technológiai innováció a kultúra fontos része, ahogy a kockázatvállalási hajlandóság is. Ezt segítik az egyetemeken kialakított technológiai transzfer irodák, az állami befektetéseket kihelyező inkubátor központok és a mozgalmas kockázati tőke piac. Az is fontos tényező, hogy az országban minden második polgár egyetemi diplomával rendelkezik. Itt a legmagasabb az egy főre jutó tudományos publikációk száma.
A konferencián izraeli és magyar kockázati tőke befektetők és start-up vállalkozók osztották meg tapasztalataikat. A legfontosabb tanulság a magyar cégeknek az lehet, hogy meg kell jelenni a nemzetközi piacokon, különösen a fejlődő Ázsiában. Az is fontos lenne, hogy a világ különböző pontjain élő magyarok felvegyék egymással a kapcsolatot. Hasznos lenne, ha a magyar külképviseletek számba vennék a sikeres külföldi magyar kutatókat, vállalkozókat és céges vezetőket, és a kezdő magyar vállalkozások hozzájuthatnának az elérhetőségükhöz. Ők a kapcsolatrendszerükkel számos magyar vállalkozás nemzetközi terjeszkedéséhez tudnának hozzájárulni.
Hazánkban már 130 milliárd forintnyi kockázatitőke keresi a megfelelő projektet az Európai Unió Jeremie programjának köszönhetően, ami a résztvevők szerint igen sok, és kihívás is lesz az ehhez szükséges mennyiségú projektet találni 2015-ig. A most induló, a Nemzeti Innovációs Hivatal által kiírt inkubátor programtól is sokat várnak az iparágbeli szakemberek, ez segíteti a kockázatitőke bevonására alkalmas cégek számának megugrását. A program sikere azért is fontos lenne, hogy további befektetések induljanak el a technológiai cégek fejlesztésében. A kutatóközpontok és az egyetemek nálunk még kevésbé aktívak a spin-off és start-up cégek létrehozásában, bár már szinte mindenütt vannak technológiai transzfer irodák. A Héber Egyetemen működő Yissum ezen a területen a világ legjobbjai közé tartozik, példája és módszerei a magyar intézményeket is segítheti a sikeres működésben. A tudományos kutatási eredmények üzleti hasznosításából évi 60 milliárd forintos royalty díjhoz jutnak, ami azt mutatja, érdemes befektetni a technológiai transzferbe. Az izraeli sikerhez az állam aktív szerepvállalására is szükség volt, azt azonban kihangsúlyozták, hogy ezek a befektetések csak évtizedes távon térülnek meg, igaz akkor busásan. A magyar oktatás jó színvonalát kihangsúlyozták az izraeli szakemberek, szerintük a jó magyar informatikusok és mérnökök az izraeli cégeknek is vonzó együttműködési lehetőséget jelentenek. A legismertebb ilyen vállalkozás a navigációs technológiákkal foglakozó NNG Kft. Ahhoz, hogy több ilyen sikeres együttműködés valósuljon meg, a magyaroknak is érdemes aktívabban keresni az együttműködés lehetőségeit.