Mennyivel keresnek többet az informatikusok?

 Az IT és az energiaszolgáltató szektor vezeti a munkabérlistát.

Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.

Jelentős különbségek tapasztalhatóak az ágazatok személyi jellegű ráfordításai tekintetében – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató a társas vállalkozások mérlegadatait elemezve. „A bérlista élén az energiaszektor áll havi 500 ezer forint feletti átlagos bruttó bérrel, míg a lista végén a vendéglátóipar kullog, 130 ezer forintos havi bruttó járandósággal” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs üzletág-igazgatója.

 

Ágazat Bruttó átlagbér
(2014, ezer Ft)
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 506
Információ, kommunikáció 408
Bányászat 348
Pénzügyi, biztosítási tevékenység 309
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 280
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 273
Szállítás, raktározás 269
Feldolgozóipar 253
Művészet, szórakoztatás, szabadidő 246
Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás 237
Oktatás 231
Kereskedelem, gépjárműjavítás 203
Humán-egészségügyi, szociális ellátás 186
Ingatlanügyletek 181
Építőipar 181
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 177
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 163
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 130

 

Az ágazati bérstatisztikai élén első ránézésre nincsenek komoly meglepetések, az energiaszolgáltató cégek mellett az infokommunikációs szektor, a bányászat, a pénzintézeti szektor és a tanácsadó cégek állnak. „Az információk a vállalati beszámolókból származnak, de, mint tudjuk, ezek néha nem pontosan képezik le a valós foglalkoztatási viszonyokat” – mondja Pertics Richárd. Éppen ezért célszerű korrigálni az adatokat a munkáltatói gyakorlattal, az alkalmazotti jogviszony elterjedtségével, illetve a szürke- és feketefoglalkoztatás gyakoriságával.

Az energiaszolgáltató szektor az elmúlt évek állami bevásárlásait megelőzően igazi „multifellegvárnak” számított. Ennek megfelelően a viszonylag kis számú társaság által ténylegesen foglalkoztatottak között magas volt a bejelentett alkalmazottak aránya, miközben a cégek jövedelemtermelő képessége is lehetővé tette a munkabérek felfutását. Az elmúlt évek államosításai és a „rezsicsökkentés” után a jövedelmezőség csökkent, ennek megfelelően az átlagos személyi jellegű ráfordítás 2012 után visszaesett, de 2014-ben már ismét kismértékű emelkedést mutatott.

Az infokommunikációs szektor, a pénzintézeti szektor és tanácsadó szektor a szervezeti kultúrát tekintve nem tekinthető homogénnek. Egyrészt szép számmal vannak az ágazatokban ismert, népes alkalmazotti gárdával működő cégek és pénzintézetek, ugyanakkor számos mikro- és kisvállalkozás is működik ezekben a szektorokban. A hazai mikrovállalkozásokra általában nem jellemző a magas munkabér, a cégben dolgozó tulajdonosok például előszeretettel veszik ki pénzüket osztalékként vagy egyéb nehezen követhető módokon. Éppen ezért az infokommunikáció és a tanácsadói szektor felbukkanása a legmagasabb bérkategóriákban kifejezetten örvendetes fejlemény, ám egyúttal azt is jelzi, hogy ezekben az ágazatokban a tényleges jövedelem még magasabb is lehet a mérlegadatokból számított értéknél.

A bányászat nemzetgazdaságban elfoglalt súlya viszonylag csekély, ám a szektorban nyilvántartott cégeknél a tevékenység eredménytermelő képességéből és a munkakörök veszélyességéből fakadóan jóval az átlagot meghaladó fizetésekkel találkozhatunk – igaz itt a szigorú ellenőrzések és munkaügyi előírások miatt a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya is alacsony.

Külön említést érdemel a lista végén álló vendéglátóipar. A többi ágazattól messze lemarad a bérlistán: a 130 ezer forintos átlagos havi bruttó bér csak részben magyarázható a szezonalitással. „Jobb feltételezésnek tűnik, hogy súlyos üzleti és etikai gondok vannak a szektorban – mondja Pertics Richárd. – Ha figyelembe vesszük az ágazatra jellemző magas felszámolási rátát, és ezt összevetjük azzal, hogy egy egyébként fellendülőben levő szektorról beszélünk, arra kell következtetnünk, hogy a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya itt kirívóan magas lehet.” Az Opten szerint ezt alátámasztja az is, hogy a vendéglátás valamennyi céginformációs mutató tekintetében átvette a legfertőzöttebb ágazatnak járó nem túl hízelgő címet a megtisztulóban levő építőipartól.

Az egyes ágazatokra jellemző személyi jellegű ráfordításokat ugyanakkor érdemes összevetni a szektor árbevétel- és jövedelemtermelő képességével. Ezek a mutatók árulkodnak arról, hogy valójában mennyire hatékony az adott ágazat, és mennyi a humántőke hozzáadott értéke az egyes szektorokban. Az egy alkalmazottra jutó eredmény jól indikálhatja a jövőbeli bérviszonyok alakulását, hiszen a magasabb eredmény stabilabb munkahelyeket és növekvő béreket vetít előre. Az egy főre jutó árbevétel szoros összefüggést mutat a szektor egy főre vetített GDP-hozzájárulásával, így az összevetésben jól szereplő területek a magyar gazdaság igazi húzóágazatainak tekinthetők.

Ágazat Egy alkalmazottra jutó eredmény (2014, ezer Ft) Egy alkalmazottra
jutó árbevétel
(2014, ezer Ft)
Információ, kommunikáció 6523 29 204
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 2698 163 842
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2304 18 765
Feldolgozóipar 2213 42 953
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1870 22 102
Szállítás, raktározás 1612 23 700
Művészet, szórakoztatás, szabadidő 1575 25 064
Építőipar 1442 24 449
Oktatás 1262 12 909
Kereskedelem, gépjárműjavítás 981 53 552
Humán-egészségügyi, szociális ellátás 826 7496
Bányászat 500 32 533
Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 365 15 660
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 109 8525
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 107 10 022
Ingatlanügyletek 7 19 982
Háztartás munkaadói tevékenysége: termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra -15 16 070
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás -140 6114
Pénzügyi, biztosítási tevékenység -24 236 35 207

 

 

Módszertan

A cégek által kifizetett munkabérek, juttatások és az utánuk fizetendő munkáltatói járulékok összesítve személyi jellegű ráfordításként jelennek meg a társaságok beszámolóiban. A személyi jellegű éves ráfordításokat visszaosztva a munkabéreket terhelő munkaadói járulékok kulcsával és a 12 hónappal egy hozzávetőleges bruttó béradatot kapunk. A statisztikai nem számol az különböző cafeteria- és egyéb béren kívüli juttatásokhoz tartozó adókulcsokkal, hiszen a beszámolókban a különböző juttatások megoszlására nincsenek általánosan elérhető adatok. A számításban az Opten a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóval, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással számolt, ám a valóságban a különböző béren kívüli juttatások adója ennél kedvezőbb is lehet. A számított bruttó munkabérek emiatt alulról közelítik a tényleges átlagot.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..