Az adatvezérelt vállalati HR szemlélet a kulcs a munkavállalók megtartásához

A HR stratégiai szerepének erősítése, a digitális transzformáció támogatása, a munkaerő hosszú távú megtartása, emberközpontú HR szemlélet. Ezeket tartják ma a legfontosabb kérdéseknek a magyarországi vállalatok emberi erőforrással foglalkozó szakemberei.

Az említett problémakörök hátterében álló silós szervezeti működés szembe megy a digitalizálódott világ meghatározó tendenciájával. Pedig a folyamatok integrációja, az adatokra alapozott döntések, a mérhetőség és az újszerű megoldások napi szintű alkalmazása elengedhetetlenek egy szervezeten belül a felmerülő nehézségek kezeléséhez és a digitalizáció diktálta igények kielégítéséhez. A Spark Institute at IBS és a Quantified Company közös felmérése szerint releváns információk gyűjtésével, illetve azok megfelelő hasznosításával a cégek működését leginkább befolyásoló tényezőt, a munkaerőt érintő kérdéseket a HR szakemberek időben feltárhatják és képessé válhatnak a kihívások kezelésére.

A Spark Institute at IBS legfrissebb felmérésében a Quantified Company kutatási módszertanát alkalmazva azt vizsgálta, milyen aktuális problémákkal szembesülnek a vállalatok humán erőforrással foglalkozó munkatársai. A nem reprezentatív felmérés során 192 HR szakember mondta el a véleményét arról, milyen nehézségekkel szembesülnek a jelenlegi szervezeti kultúrában, amelyek rövid távú megoldásra várnak. A tanulmány célja volt továbbá, hogy megismerhessük, milyen hatással van a digitalizáció a munkaerőpiaci jelenségekre, illetve mekkora a piaci igény az adatokon alapuló HR-stratégiára.

„A digitalizáció elterjedésével egyre inkább előtérbe kerül az adatokra támaszkodó döntéshozatal a HR területén is. A Deloitte kutatása szerint idén a korábbi évekhez képest több mint négyszer annyi vállalat fektet adatvezérelt szemléletű HR-projektekbe és integrált HR-adatbázisok létrehozásába. Adatvezérelt HR képzésünkön arra helyezzük a hangsúlyt, hogy hogyan, milyen adatokat érdemes gyűjteni, azokat mire lehet használni (és mire nem), milyen bevált platformokkal, eszközökkel lehet alkalmazni. Konkrét interaktív szimulációval pedig megismerhetik a hallgatók, hogy milyen stratégiát érdemes tervezni azok alapján.” – mondta Bodonyi Dániel, a Spark Institute Adatvezérelt HR képzés vezetője.

Stratégiai erősítés

A felmérésből kiderült, hogy a HR-esek többségének (12 százalék) az jelenti a legalapvetőbb gondot, hogy a terület szervezeten belüli stratégiai szerepét nem ismerik el annyira a döntéshozók, mint az véleményük alapján szükséges lenne. Szerintük, a vállalatvezetők végrehajtókként tekintenek rájuk és ezért nem vonják be őket a vállalat jövőjét igazán meghatározó döntésekbe, amit alapvető problémának tartanak. A szakemberek ezen belül a vezetői szemléletváltást tartják az elkövetkező néhány év fő feladatának, ráadásul úgy vélik, a HR stratégiai szerepét adatokon és méréseken alapuló működéssel lehetne leginkább erősíteni.

A digitalizáció hatása: viszlát silók, hajrá automatizáció

A másik nagy terület, amire a HR-esek szerint sürgősen megoldást kell találni, azok a digitális transzformációval kapcsolatos problémák. A felmérés feltérképezte, hogy mit gondolnak a HR-esek a következő kérdésről: a digitális átalakulás vajon csak IT-feladat-e, és ezt vállalati szinten vajon szükséges elfogadtatni. A felvetéssel a válaszadók 63 százaléka teljes mértékben vagy nagyon egyetért.
A megkérdezettek ezen kívül úgy gondolják, hogy a fejlődéshez fel kell számolni az elszigetelten működő szervezeti egységeket, hogy közösen hozhassanak létre projekteket, és teljes egészében átláthassák egy-egy kolléga munkavállalói élményútját (employee experience journey).
Emellett a megkérdezettek hasonlóan nagy számban (a problémát értékelők 61 százaléka fejezte ki egyetértését) érzik úgy, hogy a digitalizációt megelőző folyamat-egyszerűsítések HR oldalról is támogatást igényelnek – például változásmenedzsmenttel és megfelelő kommunikációval -, így megelőzhetők és kezelhetők a munkatársak negatív reakciói.
Az egyik megkérdezett HR szakember által megfogalmazott problémát is közel ugyanennyien (60 százalék) gondolják égetőnek: ”Az automatizáció elkerülhetetlen költség- és időhatékony megoldás. Ezért minden (nagy)vállalat törekszik minél több mindent automatizálni. Ehhez a trendhez a meglévő és leendő munkaerőt is képezni kell. Legyen ez akár egy külsős cég akit megbíznak képzéssel vagy céges kurzusok, tanuló-projektek. A hatékonysághoz szükséges, hogy az emberek minél több IT-megoldást ismerjenek, alapvető programozói, adatkezelői ismeretekkel rendelkezzenek.”

Érdekes módon a tanulmányból az látszik, hogy a HR-esek egyetértése szervezeti mérettől függően megoszlik abban a kérdésben, hogy a digitalizáció segíti-e a felesleges adminisztráció csökkentését, ezáltal kevesebb stresszt okozva a kollégáknak. A mikrovállalatoknál dolgozó HR-esek a legérzékenyebbek erre a problémára, szerintük a digitalizáció nagyban hozzájárulna az adminisztrációs terhek felszámolásához, ezzel szemben az óriáscégektől érkező szakértők csupán fele ennyien gondolják ugyanígy.
A digitális trendek azonban nemcsak a “bürokratív” eljárásokat egyszerűsítik, hanem a hangsúlyokat is átrendezik. A vizsgálatban résztvevők 42 százaléka úgy véli ugyanis, hogy a HR funkciója egyre inkább átalakul: a folyamatok globalizációja, a digitalizáció és az automatizáció lefedik az operatív funkciókat, a HR-nek ezért egyre inkább az agilis és a munkavállalói élményre fókuszáló működést kell a stratégia középpontjába állítania.

“A HR-nek stratégiai szerepbe kell kerülnie a szervezeten belül, és ezt többek között az adatalapú gondolkodás segítségével tudják elérni a szakemberek. Az egyik legfontosabb célja ma a HR-nek például, hogy olyan munkavállalói élményt biztosítson, amivel tehetséges munkatársakat tud bevonzani a szervezetbe. Fontos úgy megtervezni a folyamatokat, hogy a leendő kollégát egy akadálymentes munkavállalói út várja, és hogy tényleg azt kapja, amit ígértek neki. Emellett, ha azt szeretnénk, hogy valóban elkötelezett és motivált munkatársak segítsék a cég fejlődését, valódi lehetőséget kell kapniuk a tanulásra és fejlődésre. Minden ilyen kiemelten fontos szakmai témában lehet támaszkodni az adatokra. – emelte ki Frankó Csuba Dea, a Spark Institute at IBS CEO-ja.

Megszerezni és megtartani

Ez a fajta munkaerő-központú működés egyértelműen befolyásolja a dolgozók hosszú távú megtartási képességét, illetve a szenior munkavállalókhoz való hozzáállást is, amelyek szintén jelentős dilemmaként merültek fel a kutatás során. Általánosan elmondható, hogy a cégek többsége munkaerő toborzási és megtartási kihívásokkal küzd, amire a komplex képzési lehetőségek és a hosszú távú perspektíva jelenthet megoldást a HR-esek szerint.
A válaszadók 25 százaléka rendkívül fontosnak tartja, hogy a tehetségek kinevelésén túl azokat a kollégákat is motiválják és képezzék, akiknek a munkájára egyre kevésbé lesz szükség az automatizálás és a digitalizálás térnyerése következtében. Emellett arra is összpontosítanak a HR szakemberek, hogy a gazdag élet- és munkatapasztalatuk miatt a senior munkavállalókat is meg tudják tartani, és megfelelő pozíciókban szeretnék alkalmazni őket. A humán erőforrás szakemberek 19 százaléka úgy tartja, ezeken a kulcsterületeken (toborzás, képzés, megtartás) elengedhetetlen, hogy releváns és pontos adatokkal tudjanak dolgozni.

“Amikor az adatvezérelt HR szóba kerül, fontos megjegyezni, hogy a többi üzleti területtől eltérően a humán területen keletkezett információkat egészen másképp szükséges kezelni. Például az esetek többségénél az adatok itt nem egy géptől vagy szoftverből származnak, hanem emberektől, így kiemelt szerepe van az adatfelvétel módjának, hogy nehogy torzítsuk az eredményeket, nem beszélve az adatbiztonsági kérdésekről, hiszen bizonyos esetekben szenzitív adatokról van szó” – tette hozzá Szalai Ferenc, fizikus, a Spark Institute mesterséges intelligencia képzés oktatója.

Emberarcú HR

A számok alapján elmondható, hogy a három, leggyakrabban említett problémakör (HR startégiai szerepe, digitális transzformáció, megtartás) azonos mértékben nyomja a HR-esek vállát. A válaszadók közel tizede (8 százaléka) azonban hasonlóan lényegesnek tartja az emberközpontúságot is, azaz, hogy például a digitalizáció segítségével úgy alakítsák a folyamatokat, hogy több időt tudjanak foglalkozni a munkatársak igényeivel, fejlesztésével. Különösen fontos figyelni arra is, hogy az adatorientált vállalati működés ellenére a vezetők minél emberibb módon bánjanak az alkalmazottakkal a belső és külső kommunikáció során egyaránt.

A HR-esek ezeken felül olyan témákat is megemlítettek, mint például a generációs különbségek, a munkavállalói márka, a HR motiválása, a transzparens bérezés vagy a túlterheltség, de ezeket kevésbé érezték sürgető nehézségeknek.

A felmérésről:
A Spark Institute at IBS és a Quantified.Company a 2018. május 29 és június 14 között készült online kérdőíves felmérésében a HR szakma legnagyobb kihívásait vizsgálta.
Beosztásukat tekintve a kitöltők a teljes HR területet lefedik: egyaránt voltak köztük vezetők, generalisták, specialisták, toborzók, és egyéb pozícióban lévő munkatársak. A válaszadók 33 százaléka (500+ fős) óriáscégek, 25 százaléka (11-50 fős) kisvállalatok, 19 százaléka (150-500 fős) nagyvállalatok , 13 százaléka (1-10 fős) mikrovállalatok, 10 százaléka pedig (51-150 fős) középvállalatok közül került ki.
A felméréshez az intézet a Quantified Company módszertanát alkalmazta, ami ötvözi a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek sajátosságait. Szemben a standard kutatási eszközökkel, a felület kiküszöböl olyan klasszikus kutatási problémákat, mint a kutató hipotéziseinek a megkérdezettekre és válaszaikra gyakorolt torzító hatását, az önkifejezés nehézségét, valamint drasztikusan csökkenti a felmérés felvételére és kitöltésére fordítandó időt is. A folyamat különlegessége, hogy egy nyitott kérdéssel operál (jelen felmérésben: „HR szakemberként véleményed szerint mik a HR szakma legnagyobb kihívásai a következő egy évben?”). A megkérdezettek válaszai egy anonim felületen azonnal megjelennek, amiket a többi megkérdezett egy Likert-skálán értékel aszerint, hogy mennyire ért egyet az adott véleménnyel. A programmal a szabadszavas válaszokból összefüggések mutathatók ki az adatelemzést megkönnyítő interaktív adatvizualizációs felületeken, továbbá a vélemények számának megoszlásával és a véleményekkel való egyetértés mélységével korrelálva kategóriákat tudunk képezni a válaszokból.

Az adatvezérelt HR képzésről:
A Spark Institute at IBS képzései között megtalálható Adatvezérelt HR program a fent bemutatott felmérés tanulságaira építve olyan humán erőforrás szakembereknek szól, akik kíváncsiak arra, hogyan tudnak az adatokkal tudatosan bánni, adatalapúan gondolkodni, és mindezt szakmájuk előnyére formálni. A program naprakész tudást biztosít az adatok összefüggéseiről és az adatelemzési technológiákról, továbbá útmutatót ad az adatközpontú kultúra HR munkafolyamatokba történő integrálásához. A képzés eredményeként a hallgatók megértik, hogy milyen HR kihívásokra kell, érdemes és lehetséges adatalapú választ, megoldást adni. A program elvégzésével pedig képesek lesznek adatvezérelt szemlélettel gondolkodni, adatstratégiát alkotni, valamint automatizálni a HR folyamatokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..