Turbózzuk fel az állami nyugdíjunkat! Mik a lehetőségek?

A közbeszéd része már egy ideje, hogy mire a következő generációk nyugdíjba mennek, nem lesz semmi vagy nem lesz elég nyugdíj. Próféciákba nem bocsátkozunk, így egyértelműen nem tudjuk sem megerősíteni, sem megcáfolni ezeket a jóslatokat, azonban néhány tényt, tendenciát érdemes megvizsgálnunk.

Miért lenne kevesebb / tűnne el a nyugdíjam?
A nyugdíjrendszerben az utóbbi 9 évben nagyon nagy változások álltak be (leginkább a három pilléres nyugdíjrendszer második pillére, a magánnyugdíjpénztárban) és nincs semmilyen garancia arra nézve, hogy a következő egy-két-három vagy több évtizedben ne lennének még nagyobb állami szintű, akár politikai indíttatású változtatások.

De ez nemcsak a politikán múlik, sőt. Az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású nyugdíjrendszer lényege az, hogy az adott pillanatban a nyugdíjat az aktívan dolgozók adójából és járulékaiból fedezik. Ez pedig természetesen azon múlik, hogy milyen az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya. Vagy egy másik oldalról megragadva a problémakört: mennyire öregedik el az adott társadalom.

Nincsenek jó híreink: a magyar társadalom 1980 óta fogy, méghozzá igen gyorsan: az ENSZ adatai alapján az ország a világ 14. leggyorsabban fogyó állama. Sőt, nem is magyar sajátságról beszélünk: a tágabb értelemben vett régiónk országaiból Bulgária, Lengyelország, mindhárom balti állam, Románia, Csehország, Szerbia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina és másik is ott vannak a top 20-as listán.

Ugyanerre a tendenciára utal az is, hogy az utóbbi években a nyugdíjkorhatár emelkedik, jelenleg az 1957 után születetteknek 65 év mindkét nemnek, és a legtöbb kedvezmény is megszűnt. Jelenleg egy lényeges kedvezmény él még: nők 40 év szolgálati idő után is nyugdíjba vonulhatnak, akkor is, ha még nem érték el a 65 éves kort.

Ha nemzetközi utazásokban gondolkodunk, szintén érdemes lehet abba is belegondolni, hogy mennyire érdemes csak magyar forintra támaszkodni: 2020 január elején egy euró 329,45 Ft-ot ért, míg 2021 január elején 360,9 Ft-ot. De az is igaz hogy nagyobb hullámok után, de az amerikai dollár árfolyama nagyon hasonló volt az év elején és végén.

Mégis, mennyi nyugdíjra számíthatok?
Ha az állami nyugdíjunkat szeretnénk kiszámolni, a Magyar Államkincstárnak létezik nyugdíjkalkulátora: ezzel egy ideig bíbelődnünk kell majd, de ez adja a legpontosabb értéket. Ha néhány kattintás erejéig foglalkoznánk a kérdéssel (akár csak az első körben), akkor a nyugdijbiztositas.com nyugdíjkalkulátorát ajánljuk. Itt nincs is többre szükség, mint megadni a születési évünket, a nettó fizetésünket – és kattintani egyet. Itt ötleteket is kapunk, hogy ha a jelenlegi fizetésünket (és ezzel járó életszínvonalunkat) nem akarjuk alább adni, mennyit kell félretennünk: ha most, 3 év múlva vagy 5 év múlva kezdünk spórolni / nyugdíj célra befektetni.

Milyen módszerek léteznek nyugdíj célú megtakarításokra?
A legjobb nyugdíjbiztosítás megtalálásához érdemes a linken elérhető részletes útmutatót áttanulmányoznunk. Azonban kicsit rövidebben, de mi is összefoglalnánk az egyes típusokat.

Az adókedvezmény
Míg tavalyelőtt (2019) nyugdíjként átlagosan a fizetésünk kicsit több mint 65%-át kaptuk meg, 4 évvel ezelőtt ez még 71% volt. Könnyen lehet, hogy másfél-két évtized után nyugdíjba vonulva ez átlagfizetésünk kevesebb mint 50%-a lett.
Az állam is belátta, hogy ez nemcsak a munkavállalóknak, de az országnak sem ideális, talán nem is fenntartható állapot. Ezért jött létre az adókedvezmény / SZJA-visszaigénylés. Amellyel SZJA-nk 20%-át visszaigényelhetjük, ha 3 nyugdíjbiztosítás jellegű termék közül választunk. Így az éves szinten extra nyugdíjra félretett pénzünk mellé az állam SZJA-nk 20%-át adja, egy bizonyos összegig. Tehát egy 40.000 Ft-os nyugdíj célú megtakarítás valójában havi 48.000 Ft-ot fog érni.

Lássuk a termékeket!
Elöljáróban szögezzük le, hogy ezek a termékek nem állami termékek, hanem biztosítók piaci termékei. A három típus az:
– önkéntes nyugdíjpénztár (ez egy pénztári konstrukció),
– a nyugdíjbiztosítás (ez egy számla egy biztosítónál), és a
– NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla), amely pedig egy értékpapírszámla.

Ez nem azt jelenti, hogy mindössze három lehetőségünk van: mindhárom kategóriában több biztosító versenyez azért, hogy az ő terméküket válasszuk: összesen közel száz terméket találunk a magyar piacon.

Nézzük az előnyöket és hátrányokat mindhárom kategóriában!
Az önkéntes nyugdíjpénztárt azoknak szokták ajánlani, akiknek a tagdíjat a munkáltatója fizeti vagy viszonylag rövid idő, 10-12 évünk van hátra a nyugdíjig. Az elérhető hozam elsősorban a magyar gazdasági teljesítménytől és a magyar állampapíroktól függ. A lejárati ideje legalább 10 év után a valós nyugdíjazás ideje. Ennek az összetétele 50%-ban értékpapírok, 50%-ban állampapír. Az ez után járó adókedvezmény évi 20%, maximuma 150.000 Ft.

Ezt a fajta befektetést igen alacsony összegtől elindíthatjuk, azonban ne felejtsük el, hogy havi néhány ezer forintos befektetéstől ne várjunk csodákat! Könnyen lehet, hogy sokaknak nagy csalódást fog okozni, amikor nyugdíjba vonulnak, és több évtized spórolásaként, havi 2-3.000 Ft után azt találják, hogy 1 vagy 2 millió forintot kapnak kézhez.
Szintén fontos elolvasni az apró betűs részeket, mert az alacsony befizetések után akár 5-6%-ot is levonhat a pénzintézet költségként. A TKM (teljes költség mutató) segítségünkre lehet megtalálni a legjobb ajánlatot.
Ezt a konstrukciót nem ajánlják azoknak, akik saját pénzükből tennének félre, vagy legalább 15 évünk van még a nyugdíjazásig.

A nyugdíjbiztosítás akkor ajánlott, ha még több időnk (legalább 13-15 évünk) van hátra a nyugdíjig. Az elérhető hozam itt a választott eszközalapok teljesítményétől függ, a lejárata legalább 3 év után a tényleges nyugdíjazás ideje vagy halál, vagy legalább 40%-os rokkantság. A mögötte álló befektetés befektetési alapok: garantált, menedzselt és vegyes. Az ezekre a termékre járó adókedvezmény szintén évi 20%, de legfeljebb 130.000 Ft.
Ez a legfiatalabb megtakarítási forma, 2014-ben indult, azonban már több mint háromszázezren éltek vele. Itt a minimális összeg havi 10.000 Ft. Az egyik fő oka a népszerűségének, hogy ha megnövekedne a nyugdíjkorhatár, ennek a kifizetése rögzítve van a 65 éves korhoz, a másik két konstrukcióval ellentétben.
Ezt azoknak nem ajánljuk, akiknek kevesebb mint 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatárig.

A NYESZ akkor jó választás számunkra, ha érdekelnek bennünket a befektetések, és aktívan akarunk értékpapírokkal kereskedni. Az elérhető hozam leginkább a saját értékpapírkereskedési tudástól függ. A lejárati idő a nyugdíjkorhatár napja, jelenleg 1957 után születettek esetén a 65. születésnap, de minimum 10 éves időtartam után. A mögöttes befektetések a magyarországi és az európai értékpapírok. Erre szintén 20%-os adókedvezmény jár, évente legfeljebb 100.000 Ft-ban maximalizálva.
Itt fontos, hogy nincsenek előre összeállított portfóliók, nekünk kell vennünk és eladnunk az értékpapírokat. Ezt azoknak nem ajánljuk, akik nem tudják, hogy hogyan érhetnek el vele hozamokat. Ez a legtöbb aktivitást igénylő választás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .