Hogy halad a Jeremie tőkeprogram?

Egy startup átlagosan 256 millió forintot kaphat a Jeremie tőkeprogramban – derült ki a HVCA és a Portfolio nagy kockázati tőke konferenciáján, amely a hazai befektetők legnagyobb (kb. 250 fős) rendezvénye.  Miről beszéltek a nagytőkések, mit lehetett hallani az impozáns konferencián, ahol a startup közösségiből csak 2 fő volt jelen.

EZ A LEGNAGYOBB HAZAI BEFEKTETŐ FÓRUM

Ezt nem értettem pontosan, de alakul...

A Hiltonban június 2-án megrendezett, nagyjából 250 résztvevős, elegáns szakkonferencián olyannyira impozáns volt a légkör, hogy engem is megcsapott a kockázati tőkések hűvös és felelősségteljes világa. (hoppá!) Milliárdok, tőkealapok, bankárok és a mozifilmekben látható brókerek képe villant fel előttem, a várbeli eseményen. A délelőtti szekciókon annyira sok banki szakszó (biz-buzz) és fogalom hangzott el, a szinte csak angol nyelven folyó előadásokban, hogy kénytelen voltam a tolmács gép segítségét igénybe venni. Aztán rájöttem, hogy magyarul sem értem pl. a Surpervisor és Operators típusú befektetői irányítás közötti különbséget… Ezt utána a szünetben Várdy Zoltán, egykori TV2 vezérig., majd mostanában pedig befektető barátom elmagyarázta: “az egyikben egy menedzsert is alkalmaz a befektető a cégben, a másikban csak a boardban vesz részt a befektető”… Hát sokkal nem lettem okosabb, mert ezt talán a startup-oknál nem túl gyakorlatias eset.

A JEREMIE KÉSIK VAGY HALAD?

A Jeremiesek főnöke vázolja az alapszitut.. Mindenki nagyon kedves volt vele

Aztán az ebéd után indultak a startupok számára izgalmas témák: Garamvölgyi Balázs, az MV – Magyar Vállalkozás-finanszírozási Zrt. (MV Zrt.) vezérigazgató-helyettese ugyanis beszámolt a Jeremie tőkeprogram eddigi eredményeiről. Mint köztudott a Jeremie hajtotta meg leginkább a hazai startup világot, hiszen a 2009. decemberi indulása óta számos olyan induló ötlet és csapat kapott kockázati tőkét, amely a Jeremie program nélkül nagy valószínűséggel el sem indulhatott volna. (Ezt a későbbi panelbeszélgetésben többen megerősítették és valóban így igaz). Ezért nagyon kíváncsi voltam az eredményekre és, hogy mi várható Jeremie-fronton. Nos a májusi adatok alapján a MV Zrt (azaz a Jeremie-k forrásközvetítője) ezt látja: Nevezetesen a 2009- decemberi indulás óta eltelt másfél évben a 8 db Jeremie-s alapkezelő “komoly hatékonysággal halad”és a tőkealapok eddig 22 céltársasággal (azaz startup-pal vagy innovatív céggel) szerződtek le, 5,64 milliárdos értékben. Továbbá ebből májusig mintegy 4,06 milliárdot folyósítottak. Azaz egy startup átlagosan 256 milliós kockázati befektetést kapott! – mondta a Jeremies irányító. Gratulálunk ez valóban impozáns szám!

VAN EBBEN ELMARADÁS?

A probléma ebben egyedül ott lehet, hogy az EU által támogatott programban összesen 4 év alatt 45 milliárdot kellene elköltenie a 8 tőkealapnak (ebből 31,5 mrd-t az EU ad, a többit az alapok magántőke befektetői adják). Tehát ha időarányosan végzünk egy gyors fejszámolást, akkor akkor évente kb. 11,25 mrd-t kellene elkölteni befektetésre a hazai piacon. Tehát az eddig nyitva álló másfél év alatt már 16,875 mrd-t kellett volna startupokba kihelyezni.  (Megjegyzem: az első közel fél év az alapok felállításával telt el, csak utána indulhatak a befektetések) Most akkor ez hogy is van? Pláne, ha az eddigi piaci információk szerint úgy tudtam, hogy a 8 tőketársaságnak valójában egy szigorú éves terv alapján kell haladnia, és teljesítenie kell az éves kihelyezési penzumot…  vagy most akkor mégsem? – gondoltam egyszerűbb, ha erről a szünetben megkérdezem az illetékest, az MV Zrt. konferencián előadó képviselőjét

MIÉRT JÓ EZ A STARTUPOKNAK?

Nos az előadás és a panelbeszélgetés teljesen felvillanyozott, a szünetben a befektetők azt is elmondták lelkesen , hogy  első körben most még a komolyabb vagy fejlettebb startup ötletek juthatnak pénzhez, de érzékelik azt a mozgást is, amely a hazai startup világban megindult és várják azokat az impulzusokat, javaslatokat, amelyek alapján ez a kisvállalati közeg belépő szegmense is tovább fejlődhet! Példaként egy prominens személy elmesélte, hogy legutóbb nagybankároknak kellett előadást tartania és nekik azt bizonygatta, hogy például amikor bemegy egy feltaláló egy klassz tornacipős ötlettel, akkor nem el kell zavarni, mondván, hogy nem alkalmas a banki finanszírozásra, hanem immár fel lehet ajánlani neki a Jeremie-ben is nyitva álló konstrukciókat. Azokat amelyekre a mostani 230 milliárdos keret nyitva áll: kockázati tőkeprogram (lásd 45 mrd, plusz tőke és hitel konstrukciók, egyéb banki csomagok) Ezekről persze magukat a bankokat is meg kell győzniük, vagy ha ez nem megy, akkor maguk a startupok fognak elindulni a bankhiteltől eltérő, más finanszírozási konstrukciók felé, mint például a kockázati tőke irányában. Ezt a szűkkörű előtéri hallgatósága egyből meg is erősítette, mondván, hogy a banki hitelezés szinte leállt a KKV szektorban és már azok a KKV-k is, akik megfelelő hitelhez juthatnának elkezdtek nyitni a tőkeprogramok felé.

MI KELL A STARTUPHOZ: ÖTLET VAGY ÜZLETI ERŐ?

Ez volt a legjobb panel - startup szempontból: Jeremiesek beszélnek

A Jeremies panel beszélgetésben Oszkó Péter, egykori pénzügyminiszter és a Portfolion (lásd OTP-s) Jeremie tőkealap vezetője felhívta arra az új jelenségre is a figyelmet, hogy a Jeremie program megjelenésével a korábban jobbára a innovátori tudás felől jövő startupok mellett megjelentek azok az inkább üzleti háttérrel meginduló startupok, amelyeknél erősebb az üzleti háttér. Azaz immár több multinacionális cégen edződött és szocializálódott üzletember érzi úgy, hogy a tőkeprogramok révén van lehetőség az “önbeteljesítésre”, amivel ráadásul többet is kereshet, mint egy multis vezetői fizetés. Erre példa, hogy pénzügyi szakemberként ő sem gondolta magáról, hogy hasonló témákban komoly üzletek köttethetnek. Ez pedig két irányból jövő szinergiát jelent: a korábbi innovációs pólus mellett megjelent az üzleti tudás, szakértelem igénye. Abban pedig a beszélgetők maximálisan egyet értettek, hogy az innovátorok mellé igazából a befektető felelőssége, hogy megfelelő üzleti hátteret vagy szakember gárdát biztosítsa… Ez igazán szép gondolat, de talán ennek még nagyon az elején jár a hazai befektetői közeg. Hiszen számos startup azon kesereg, hogy a magyar kockázati tőkések a Szilícium völgybeli elvárásokkal szemben olyan komoly üzleti modelleket, profit terveket várnak, amelyek még komoly üzleti vénával bíró pénzügyi vezetők számára is nehézséget okoznának. Az általános startup alapítói ugyanis szűkös üzleti tudással, vagy tapasztalattal rendelkeznek – hiszen hol is szerezték volna meg azt?

JÖVŐRE MIKÉNT?

Végén NEEST díjátadás is volt - egy szlovák kislány kapta

Izgalmas témák és előrevivő beszélgetések zajlottak tehát bent a konferenciateremben és kint a folyosón is. Csupán azt hiányoltam a mértékadó szakmai rendezvényről, hogy a jelenlegi hazai befektetések motorját adó startup világot nem jelenítették meg a szervezők a programban. Illetve talán hatékony lett volna egy olyan gesztus is, amely kedvezményes jegyet biztosít az érdeklődő startupok részére, hogy ők is eljöhessenek tanulni és ismerkedni a befektetők szempontjaival (lásd egy jegy közel 100 ezer Ft-ba került). Egymással beszélgettek hát a nagybefektetők, de nyitottságuk már utalt arra, hogy talán jövőre már maguk a startup ökoszisztéma képviselői is belefolyhatnak a vitába vagy elmondhatják azt, hogy mitől lenne még jobb a hazai befektetési környezet és ők miből profitálhatna mindenki még többet. Izgalmas és tanulságos nap volt tehát, és ezért a jövőben nagyon kíváncsian várjuk a HVCA többi szakmai rendezvényét és reméljük az itt felvetett startup kérdésekben is még komolyabb párbeszéd alakulhat ki a befektetők és startupok között.

Köszönjük a meghívást ketten, akik a startup világból jöttünk: Nagy Petrosz volt ott az EPC-től és én a SUU.hu-tól és az INSIDER-től.

7 thoughts on “Hogy halad a Jeremie tőkeprogram?

  • 2011. június 3. péntek at 11:38
    Permalink

    Helló,
    Azt lehet tudni, hogy ki az a 22 startup?

    Reply
    • 2011. június 3. péntek at 13:34
      Permalink

      szia! Jó kérdés, egyelőre nem. Elkezdtük összeszedni, de lassan megy. Kb. a fele már megvan. Elvben publikus adat.

      Reply
      • 2011. június 4. szombat at 13:52
        Permalink

        Jó hír, drukkolok. Itthon sajátosan értelmezik a publikus adatok fogalmát, lásd. Index bírósági pere a Margit híd részletes költéseiért, meg hasonló TASZ perek.

        Remélem megindul valami és itthon is büszkén lehet mutogatni azokat a sikeres vállalkozásokat akiket tényleg érdemes támogatni.

        Reply
  • 2011. június 3. péntek at 20:00
    Permalink

    nézzétek meg a honlapokat, abból összejön a fele. utána googlizzatok egyet.

    Reply
  • 2011. június 22. szerda at 21:43
    Permalink

    Tokhal – nem ilyen egyszerű, mert hiába kellene kint lennie a honlapokon, a többségnél semmi info nincs erre

    Csaba – igen, lassan meg kéne írnunk… kicsit nagy meló, de nekiveselkedünk hamarosan

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .