Barbárok a kapuknál

Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletág vezetője ajánl két érdekes könyvet a private equity világából.

Carey&Morris: King of capital (2010) című könyve nem kevesebbre vállalkozik, minthogy bemutassa a világ legnagyobb private equity cégének, a Blackstone-nak a történetét. A Blackstone-t Peter Peterson és Stephen Schwarzman alapította 1985-ben. Mivel nem szerettek volna sok pénzt kockáztatni, ezért mindössze 400 ezer dollárt tettek az új cégbe. Ezzel szemben a Blackstone mai piaci értéke 17 milliárd dollár. Azaz a cég értéke az elmúlt 27 évben több mint a 42,000 (!) szeresére nőtt. Hogyan csinálták? Erről szól a könyv, ezért is kihagyhatatlan olvasmány.

Az alapítók Peterson és Schwarzman cégen belüli részesedése jelentősen csökkent az elmúlt 27 évben. A tehetséges alkalmazottak rendre részesedést kaptak a cégből az elmúlt közel 3 évtizedben. A részvényeket többnyire valós érték alatt vagy ingyen kapták a leendő partnerek. A cél egyértelműen a tehetséges fiatalok ösztönzése volt. Ez egy olyan stratégia, amelyről itthon viszonylag keveset hallunk. Pedig Schwarzman-ék példája igazolja, hogy jobb egy 17 milliárd dolláros cégben 8%-os tulajdonosnak lenni, mint 100%-ban birtokolni egy 400,000 dollárt érőt. Bár a sikernek jellemzően nincs olyan klasszikus receptje, ami minden iparágban használható lenne, megítélésem szerint a könyvnek ez, a munkatársakat motiváló eszköz és gondolkodásmód, az egyik legfontosabb tanulsága.

A másik, legalább ennyire izgalmas és intellektuálisan vonzó olvasmányom, Burrough&Helyar: Barbarians at the gate (1990) című könyve, amely visszarepít minket a klasszikus menedzsment kivásárlások (LBO) korába, a 80-as évekbe. A történet nem másról, mint az RJR Nabisco mammutvállalat felvásárlásáért folytatott izgalmas küzdelemről szól. Maga az alaphelyzet is tankönyvbe illő. A vállalat a nagy múltú RJR dohánygyár és a Nabisco (National Biscuit) kekszgyár egyesülésével jött létre 1985-ben. A 80-as években már nyilvánvalóvá vált a dohányzás egészségre gyakorolt káros hatása. Ezért a piac az egyesült RJR Nabisco-t alacsony árazással büntette – annak ellenére, hogy a kekszgyár jelentős értéket képviselt. Nyilvánvaló volt, hogy a két cég külön többet ér, mint együtt. Tehát érdemes egyben megvenni, majd szétdarabolni és eladni. Ezért 1988-ban a menedzsment kezdeményezte a felvásárlást. Az ajánlatra szinte azonnal ellenajánlattal reagált a KKR (Kohlberg Kravis Roberts & Co) private equity cég.

Így a kezdetben barátságos felvásárlási kísérlet minden idők egyik legnagyobb ellenséges vállalatfelvásárlási küzdelmévé alakult. A csatából valójában egyetlen csoport került ki győztesen, ezek pedig az RJR Nabisco részvényesei voltak. A néhány hónapos felvásárlási küzdelem végén közel 50%-al drágábban adhatták el részvényeiket a győztesnek.

Az RJR Nabisco-ért folytatott küzdelem híre Hollywood-ot is megihlette. A Micsoda nő! (Pretty woman) című filmben a Richard Gere által alakított „gonosz” vállalatfelvásárló (aki cégeket vesz és feldarabol) szerepét vélhetően a sajtóban is nagy visszhangot kapott RJR Nabisco felvásárlás ihlette.

A két könyv több szálon összeér. A Blackstone még kis butik cég volt akkor, amikor a KKR már 25 milliárd dolláros felvásárlási küzdelembe bonyolódott az RJR Nabisco-ért. Schwarzman-ékra a KKR sikerei inspirálóan hatottak, mindig is szerették volna „utolérni” az iparág akkor legnagyobb szereplőjének számított KKR-t. A RJR Nabisco-ért folytatott küzdelem érdekes módon a Blackstone malmára hajtotta a vizet. Kravis-éket a Nabisco ügy agresszív ellenséges felvásárlóként tüntette fel, ami számos vállalati ügyfelet elijesztett. A KKR ráadásul túl sok hitelt vett fel a felvásárláshoz, amit nem bírt el sem a Nabisco sem az RJR. Utóbbit a dohánygyárak ellen indított perek kis híján a csőd szélére sodorták. A történelem távlatában a KKR akkori győzelme inkább vereségnek tűnik. A módszeresen építkező Blackstone története azonban továbbra is egyértelmű siker.

Gyurcsik Attila, CFA
Elemzési üzletág vezető
Concorde Értékpapír Zrt.

One thought on “Barbárok a kapuknál

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .