Üdvözlet Jeremie-országban! Tud valaki valamit?

Hoppá ma blogunk történetében nagy dolog történt: a Magyar Nemzet amolyan oknyomózó cikket jelentetett meg az InsiderBlog alapján és a Jeremie vizsgálati ügyben… Most először láttuk, hogy blogunkkal a mainstream média is foglalkozik!

Pénteki MN, 5. oldal, nagy cikk a “Visszajönnek a baranyai bányászok Spanyolországból” cikk alatt:

mn4

Nos a cikk a híresztelésünk alapján született és azt feszegeti, hogy miért nem költődnek gyorsan és a szerződések menetében az EU-s jeremie források. A cikkből kiderül, hogy az MV zrt. igazából nem akar válaszolni és az NFÜ-höz utal mindent. Kiderül, hogy “semmi nem derül ki”. Kiderül, hogy mégis lehet valami téma, amiről senki nem tud semmit. Vagy inkább nem akar tudni.

Most akkor mi van?! Miért is vizsgálják ezeket az alapokat? A Finext is nyilatkozik, de szerinte alig vannak minőségi projektek és ez a gond. A Morandot nem sikerült elérni. A Kockázati Tőkeblogon másak a számok, mint az Insideren, de akkor ki tudja a végleges számokat. Átlátható valakinek ez egyáltalán? A szakértő szerint a publikus számok nem a valóságot mutatják, hiszen sok esetben nincs is kihelyezve a pénz a “végső kedvezményezettnek”. De maga az MV Zrt sem mond el semmit. Szóval senki nem tud semmit.

Sőt akkor azt sem értem, hogy az MV Zrt miért vizsgálódik: rutin vagy mégsem? Nem értem, hogy mi történik? Jól halad a Jeremie vagy mégsem?

Ti tudtok valamit? Mi lehet ez?

HÁTTÉRINFO: A Jeremie 1 alapok költési határideje idén dec. 31-vel zárul. Sokuk még késedelemben van, de márciustól elindulnak az új, Jeremie 2-es tőkealapok. Híresztelik, hogy páran szeretnének hosszabb futamidőt. De állítólag jönnek a Jeremie 3-as alapok is. Ennek a kiírása bármikor megtörténhet a keretösszeg már jóvá lett hagyva (12 mrd). Utóbbi új belépők vélhetően erős hatalmi és befolyásolási erővel fognak bírni. Ennyit tudunk, ami szakmailag evidens vagy prognosztizálható. A többi merő találgatás.

(Címlapi fotó forrása, szerzője kedvenc fotóblogunk: Ív and Candie)

 

6 thoughts on “Üdvözlet Jeremie-országban! Tud valaki valamit?

  • 2013. március 2. szombat at 11:00
    Permalink

    1. Grat!

    2. Az említett jelenségről, azaz hogy kevés a jó projekt – vigyázat, magánvélemény: ó, milyen meglepő. Soroljuk fel azokat a tőkealapokat, akik befektettek a startupkultúra terjesztésébe, a projektgazdák okosításába! Egy favágó is összeszámolhatja az egyik kezén (és innen is respekt nekik).
    Persze felmerülhet a kérdés, hogy ez a VC-k dolga-e, és a válasz csak röviden “nem” – bővebben viszont “akkor nem, ha a startup ökoszisztéma már kiépült vagy a kultúra terjesztésére van forrás máshonnan”.
    Ezek után csak azt tudom mondani, hogy amíg nem fektetnek be a VC-k a kultúra terjesztésébe és a minőségi projektek kinevelésébe, addig illúzió azt várni, hogy a földből maguktól annyi ilyen projekt nő ki, ami az étvágyuknak elég. Azt már le se merem írni, hogy ha egy okos projektgazda minőségi projektet nevel ki és eljut addig hogy VC-t keres, akkor hány magyar alaptól kaphat korrekt feltételekkel és erős hozzáadott értékkel tőkét.

    Reply
    • 2013. március 2. szombat at 12:18
      Permalink

      Ez nagyon jó, amit írsz és elgondolkodtató!! Köszönjük!!

      Elkezdtem végiggondolni, hogy ki miként segített a hazai startup ökoszsiztéma támogatásában… jó a kérdés, amit írsz. Ha van egy alapkezelői díj, akkor annak X része bérre megy, de Y részét érdemes lenne a dealflow fejlesztésére, inkubálására (?) fordítani

      másképpen magától kisebb eséllyel lesznek jó vagy jól exitálható befektetések

      ez igen, nagyon klassz a konklúziód!

      Reply
  • 2013. március 2. szombat at 22:14
    Permalink

    Egyrészt azért kevés a jó projekt, mert a magyar VC-k olyan feltételeket támasztanak a befektetéshez, hogy ha azokat egy cég teljesíteni tudja, akkor sokkal könnyebb neki valami K&F pályázaton pénzt nyerni, vagy piaci partnereket keresni a projekt finanszírozásához, mintsem valamelyik VC-hiéna karmai közé kerülni.

    Másrészt azért kevés a jó projekt, mert a finanszírozásra szánt keretek annyira alulméretezettek, hogy abból semmi komolyabb dolgot nem lehet csinálni.

    Tehát az egész hazai VC szisztéma tulajdonképpen csak egyetlen eredményt tud garantálni: azt, hogy az eredeti ötletgazdát mindenképpen kiforgatják a tulajdonjogaiból.
    Ráadásul magánbefektetők forgatják ki, többségében közpénz felhasználásával.

    Egyszóval bőven volna még mit csiszolni a hazai VC-koncepción… :-(

    Reply
  • 2013. március 3. vasárnap at 07:59
    Permalink

    Hadd játsszunk a gondolattal.

    Ugye, a VC a pénzén kívül az égvilágon semmit sem rak bele a projektbe.
    Mert ugye a VC a befektetés feltételeként megköveteli:
    – a piacképes terméket,
    – a nemzetközi versenyképességet,
    – az üzleti tervet, egészen a sikeres exitig,
    – egy sikeres, felkészült csapat meglétét.

    Ráadásul a VC csak 30%-os befektetést csinál, a többit az állami forrásból várja.
    Akkor meg miért kéne a VC-nek többségi döntési jogokat adni?

    Szerintem a Jeremie akkor volna életképes, ha az állam a támogatást a startupnak adná, mégpedig kölcsön formájában, és a VC csak 30%-os tulajdonrészt – vagyis csak 30%-os szavazati jogot – kaphatna a startupból.

    Az állami támogatás feltétele továbbra is a magántőke részvétele volna: így tehát az eredeti szelekciós elv továbbra is megmaradna.

    De a VC – amely a jelenlegi felállás szerint egyébként is tökhülye a projekthez, hiszen csak a pénzét adja, tehát nem is indokolt, hogy az érdemi döntésekbe beleszóljon – csak kisebbségi jogokat birtokolhatna, és így se a projekt tönkretételére, se pedig az ötletgazdának a szellemi tulajdonból való kiforgatására nem nyílna lehetősége.

    Ebben a rendszerben végre érvényesülne az az elv, hogy az állam nem a magánbefektetőt, hanem magát a projektet akarja támogatni.

    Tehát az államnak nem az az érdeke, hogy a VC startuppal szembeni gazdasági túlerejét az állami támogatással növelje.

    Az állam érdeke csupán az, hogy a támogatás révén olyan projekteket is fízibilissé tegyen a magánbefektetők számára, amelyek ugyan nagy nyereséggel kecsegtetnek, de vagy túl nagyok, vagy túl kockázatosak volnának nekik.

    Ha a Jeremy feltételeit így módosítanánk, akkor a VC-k valóban elkezdenék partnerként, és nem prédaként kezelni a starupokat.

    Mi több, talán még a projektek kinevelésében való részvételhez is kedvet kapnának.

    Hiszen akkor már nem csupán a startup megszerzése és elkótyavetyélése, hanem valóban a projekt sikere állna az érdekükben.

    Reply
    • 2013. március 7. csütörtök at 22:17
      Permalink

      Ez így túl logikus és túl tiszta az állami pénzköltéshez…
      Gratulálok, így igaz! :))

      Reply
  • 2013. március 3. vasárnap at 21:40
    Permalink

    Bocsi, az előbb kissé elszaladt velem a ló.
    A VC a 30%-os befektetésért legfeljebb 15%-os tulajdoni hányadot érdemelne :-)

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..