A Jeremie tőkeprogram a régiós piacot is magával húzza

Tavaly a tőkebefektetések volumene csaknem a felére, 1 291 millió euróra csökkent a régióban, miközben a befektetések darabszáma növekedett. Az elindult Jeremie-program hatására bizonyos szegmensek ez év elején már élénkülni kezdtek. Sőt, a programnak betudhatóan, a régióban Magyarországon kívül is megnövekedett az érdeklődés a korai fázisú befektetési célpontok iránt.

A múlt év nem adott sok örömet a kockázati tőke iparág számára Közép és Kelet Európa-szerte. A megelőző évek növekedéséhez képest ugyanis 2010-ben a befektetések volumene a 2008-as csúcshoz képest csaknem a felére csökkent. Idén viszont az aktivitás némileg élénkebbé vált, elsősorban a korai fázisú, venture capital jellegű befektetések terén. „Ami Magyarországot illeti: a 2010-es év a kockázati tőke iparág számára, a Jeremie alapokat leszámítva, meglehetősen gyenge volt. Ehhez képest az idei év már javulást hozott, bár a legtöbb private equity alap magyarországi befektetéseivel egyelőre kivár. A Jeremie-program elindulásával az alapok tavaly ősztől gőzerővel kezdték meg tevékenységüket, így az idei év már számottevő eredményeket hozott. További lökést adhat, ha a Jeremie  program tervezett második üteme is beindul” – mondta  Zsembery Levente, a BNV Equity Alapkezelő vezérigazgatója.

Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) legutóbbi éves statisztikái szerint a régióban továbbra is egyértelműen a fogyasztói javak, a kiskereskedelem, a telekommunikáció, a pénzügyi szektor, valamint a biotechnológiai iparágak jelentik a húzó ágazatokat. „Bár az iparágak között a súlyok némileg változnak, a következő években sem várható komolyabb átrendeződés e téren” – tette hozzá Zsembery Levente.

Befektetések megoszlása Közép és Kelet-Európában (ezer euró)

Forrás: EVCA, 2010-es -közép és  kelet-európai évkönyv

Mivel a húzóágazatok többsége ciklusérzékeny, a befektetők jóval óvatosabban közelítik meg e cégeket, kisebb tőkét mozgattak meg tavaly. Részben az óvatosság, részben az árazási szintek csökkenése miatt az átlagos tranzakcióméret is csökkent (lsd. a mellékletben). Mivel ezekben az iparágakban időről-időre bekövetkezhet egy konszolidációs hullám, és mivel ezek az iparágak hagyományosan jó növekedési kilátásokkal rendelkeznek, tartós visszaesés a tranzakciók volumenében nem várható. „Várakozásaink szerint az elkövetkezendő években a biotechnológia és a humán egészségügy jelent kiemelt célpontot a kockázati tőke számára a régióban. Mivel azonban ezekben az iparágakban jelentős különbségek lehetnek az egyes országok között a szabályozást illetően, így itt is inkább ország-specifikus fellendülés valószínű” – mondta Zsembery Levente. „Emellett a mobil-informatika, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások területén várható élénkülés.”

KKV vetület: új tulajdonostárs, és akár több lépcsőben érkező befektetés

Magyarországon persze továbbra is kérdés, hogy felkészültek-e a cégek a kockázati tőke befogadására? A tapasztalat azt mutatja, hogy a hazai kkv-k döntő többsége még most is elsősorban banki finanszírozásban gondolkodik, e források beszűkülése ellenére is. „Komoly probléma, hogy sok vállalatvezető nincs tisztában a hozam-kockázat összefüggéseivel, sem pedig a lehetséges finanszírozási technikákkal. Sok esetben olyan projekteket szeretnének bankokkal finanszíroztatni, ami egy hitelintézet számára vállalhatatlan kockázatot jelent. A Jeremie alapokat megkereső cégeknél jobb a helyzet, de előfordul, hogy a megbeszélés alatt tudatosul a cégvezetőben, hogy nem csupán pénzt kap, hanem egy tulajdonostársat is” – összegezte Zsembery Levente.  „Korai fázisú cégek esetében a befektetés több lépcsőben is megvalósulhat, így van lehetőség a termék vagy szolgáltatás iránti tényleges igények tesztelésére, a menedzsment számára is világosabbak a kitűzött részcélok.  Az alapkezelő ugyanakkor a tőkebefektetés mellett – korlátozott mértékben – hitelt is nyújthat a portfóliócég számára.”

Befektetések iparágak szerint Közép és Kelet-Európában (ezer euró)

Forrás: EVCA, 2010-es kelet-közép-európai évkönyv