NGM új párbeszéd: Budapest HUB – 2. rész

Dr. Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkártól egy hete meghívót kaptam a “Budapest HUB” munkacsoport alakuló ülésére. Ez a hazai startup ökoszisztéma fejlődését szeretné előmozdítani. Az 1. részben a meghívót, a 2. részben a mai, első ülésről szóló beszámolót olvashatjátok. Utána várom a javaslatokat! (info@suu.hu)

A mai ülés (lehetőleg) objektív beszámolója:

Kb 35-40 megjelent helyet foglalt a pogácsás, kis táblás ültetéses asztalnál. Dr. Cséfalvay köszöntött mindenkit, majd elmondta: Egyértelműen látszik, hogy itthon valami megmozdult és áttörés várható startup fronton. Az, hogy ez “valódi áttörés” lehessen, ahhoz a szereplőknek érdemes összefogniuk. Ebben szívesen segíthetnek és felajánlja, hogy az új támogatási időszakban akár nagy pénzek is megmozdíthatóak lesznek ilyen célra. Szerinte ugyanis kell, hogy legyen erre egy közös vízió és ennek a párbeszéden alapuló létrehozását szeretnék támogatni, a kormány eszközeivel. Ezt a víziót igazából a 2014-20-as új EU-támogatási időszakra tervezi, de egészen 2030-ig is eltarthat.

Célja, hogy nemzetközileg a magyar startup ökoszisztéma tovább erősödhessen és Budapest igazi fejlesztési és innovációs központ legyen. Ez a “hub”.

Slide1 copyEnnek az esélyei igen jók, a régióból rajtunk kívül talán többek között az észtek és a csehek vannak előlrébb. A 2014-20-as EU-támogatási időszakban várhatóan a duplájára nő a K+F keret (az nem hangzott el, hogy minek a duplájára) és ennek egy része akár a hazai startup ökoszisztéma számára is fontos célokra fordítható. A tervezés most zajlik, de ebbe a startup világ szereplőit is szeretnék bevonni. A munkacsoport ebből a célból jött létre. A közös munka célja a vélemények begyűjtése, majd egy közös vízió kidolgozása, amelyet a tárca próbál képviselni a kormányzat felé. Konkrét cél, hogy kb. 1,5 hónap múlva létrejöjjön ez a vízió, amely akár listaszerűen tartalmazza a főbb kéréseket és javaslatokat a szektor részéről.

— A közönség javaslatára az első megszólalók között maguk a hazai sikersztorik képviselői kaptak szót, mondván “a sikeresek mit látnak, javasolnak és mit szeretnének?”

Árvai Péter, a Prezi.com vezetője elmondta: A sikeres startup-ok részére közös probléma és kihívás, hogy a nemzetközi piacon kell megfelelniük és ennek legfontosabb eleme, hogy itthon rendelkezésre álljon megfelelő fejlesztői utánpótlás. Többek között ezért indították el – a Ustream-mel, LogmeIn-nel közösen – a Budapest Bridge programot, amely a nemzetközi startup világba való beilleszkedést segíti. Cél “Budapest szexisségét felépíteni” a startup világban. Ennek része lehet majd, hogy a régióból sikk legyen ideköltözni és itteni startup-nál dolgozni. A Budapest Bridge készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy

a hazai fiatalok 45%-a külföldre szeretne menni.

Szerinte ezt meg lehetne, kellene fordítani. Gyakorlati ötlete, hogy globális PR-hadjáratot kellene indítani a magyar startup világ bevezetésére. KOMMENT: Tehát Péter főleg a HR-szempontokat és utánpótlás nevelést tartja fontosnak. Érthető, hiszen a Prezi.com évek óta komoly növekedési pályán van. Ez napi szintű kérdés náluk.

Valner Szabolcs szerint nem pénz kérdés a tudás idehozása, hiszen a világban sokan akarják a Szilícium völgyet lemásolni, mégsem tudják. A tudásminta a legfontosabb és az ottani tudás átvétele.

Szőke Márton javasolta, hogy szabályozási szempontból könnyítse a kormányzat az opciós jogok alkalmazását. Kiemelte az izraeli és skandináv mintát, ahol tudomása szerint eleve a startup alapításkor, alanyi jogon támogatások járnak a startup-oknak. Ő is megerősítette a fejlesztő utánpótlás fontosságát. — KOMMENT:  Az “opciós” felvetést nem értettem pontosan, mert szerintem opciót tudunk most is alkalmazni itthon, ennek nem látom jogi akadályát… 

Vajta László, BME rektor szerint nemcsak a “növényi beporzással” kell foglalkozni (gondolom ez a “startup” a professzor úr definíciója szerint), hanem a teljes nevelési folyamatot erősíteni kell. A szellemi utánpótlás erősen “korlátos”, hiszen kis ország lévén eleve hátrányból indulunk. Ezzel lényegében Árvai Péter felvetésére válaszolt, kiegészítve azzal, hogy valóban nagyon tehetségesek vagyunk és a BME-re is ilyen diákok jelentkeznek. Felhívta arra a figyelmet, hogy nemcsak a sikersztorikat kell figyelnünk, hanem azt is, hogy “mitől nem lettünk sikeresek?” és ezeket a példákat is ki kell elemezni. És itt elhangzott egy gyönyörű hasonlat, így kiragadva:

“Én ugyan nem vagyok szószólója az ősmagyar nyereg alatt puhított spinoff-oknak”

És valahogy így folytatódott: … de számos esetben ezek sikertelensége, vagy a fiatalok tömeges elvándorlásának oka, a kihívás hiánya és egyfajta elégedetlenségi probléma az itthoni tudás környezettel szemben. Ennek orvoslása lehet az ökoszisztéma megerősítésének fő kihívása. A környezet megváltoztatásában a nagyvállalatoknak is komoly szerepe lehet. KOMMENT: Itt a kis ország, nagy szellemi potenciál, de komoly elégedetlenség háromszöget detektálhattuk.  

 

Hild Imre elmondta, hogy mennyire fontos az amerikai példa és, hogy a fiatalok számára a tanulás a kiemelt. Imre beszédét nem tudtam jegyezni, mert irdatlan tempóval és lelkesedéssel beszélt, de nézeteit jól ismerhetitek az iCatapult bejelentésekről. Ő is nagyon üdvözölte a kezdeményezést. — KOMMENT: Imre léci kommenteld be, hogy mit üzentél.. köszönöm!

Záboji Péter szerint a startup lét csupán egy projektfázis és maga az entrepreneur a fontos. A startup

“egy olyan projektfázis, amelyben a csapattagok keresik a megvalósításhoz szükséges utat”.

Ebben kell nekik segíteni és ez az ökoszisztéma építés fő feladata. Évekkel ezelőtt ő mondta először az “ökoszisztéma” szót és ezért is nagyon hisz ebben. — KOMMENT: Itt vitatkoznék, mert szerintem az “ökoszisztéma” szó elterjesztésében nekünk is volt szerepünk. Lásd blog teteje. Amúgy igaz, és progresszív Péter üzenete. Grat!

A rövid összefoglalóból magamat a végére hagytam: szerintem az állam segíthetne a szabályok újragondolásában, mert ugyan rengeteg a tőke itthon, de egyre több fiatal menekül a külföldi befektetőhöz. Érdekes folyamat, hogy például Csehországból pedig idejönnek startup-ozni. A Jeremie működés nem átlátható, ahogy a Magyar Nemzet is felvetette a kérdést, nem látjuk eljut-e a startup-okhoz rendben a támogatás.

———-

A csaknem másfél órás párbeszéd igen konstruktív volt. Mindenki üdvözölte a kezdeményezést. A következő ülés előtt kapunk egy összefoglalót, majd kérik, hogy mindenki listázza a javaslatait és utána ezek tárgyalása következik.

Felajánlom, hogy a véleményeket és ötleteket szívesen begyűjtjük, és közösségi véleményként továbbítom a munkacsoport felé. Sőt, ha valakinek hosszabb véleménye van, akkor kérem jutassa el hozzánk (mármint a “blogszerkesztőséghez”) és ha a többiek is támogatják, akkor szívesen közre adjuk.

Illetve elnézést, ha valaki véleményét kihagytam. Kérem írja meg, és kiteszem…

Szóval várjuk a javaslataitokat, legyen közös cél a Budapest HUB! A kezdeményezőknek pedig köszönjük a lehetőséget és szívesen támogatjuk a hiper progresszív ötletet!

 

Kapcsolódó posztok:

12 thoughts on “NGM új párbeszéd: Budapest HUB – 2. rész

  • 2013. szeptember 12. csütörtök at 15:10
    Permalink

    Csaba,

    Tanulságos, OK, legközelebb lassitok :)

    A lényeg: az (internetes) vállalkozásnak mint szakmának objektiv oktatására lenne nagy szükség. Jelenleg fiatal vállalkozók autodidakta módon, innen-onnan ollózzák össze azt a tudást amivel belevágnak egy-egy koncepció megvalósitásába. Gyakran ezek az első kisérletek kudarcosak, de nem azért mert nincs meg a tehetség vagy a rátermettség – egyszerüen egy-egy csapat tényszerü tudása az adott iparágról nincs meg. Nagy szolgálatot tenne egy jól megtervezett, elfogulatlan, (nemzetközi) vállalkozóktól származó információból álló program amely helyre teszi az alapfogalmakat, alaptéziseket, a szakma által közismert alapokat egy-egy, elsősorban internetes iparág vonatkozásában. Ez viszonylag egyszerüen és gyorsan megvalósitható lenne és egy ilyen program méreténél fogva nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatna. Kb ennyit daráltam le :)

    Reply
    • 2013. szeptember 12. csütörtök at 18:56
      Permalink

      Imre, köszönjük! Maximálisan egyetértek!

      Reply
  • 2013. szeptember 15. vasárnap at 20:07
    Permalink

    OK, akkor lógassuk a kezünket, egy képzeletbeli mesevilágba kirándulva, ahol a kormányzat amikor azt mondja hogy segítené a startupélet kibontakozását, akkor az azt jelenti hogy segítené a startupélet kibontakozását.
    – Külföldi sikeres példák tanulmányozása, a kontextus vizsgálatával (pld. Chile, Berlin)
    – Preseed pénz startupoknak, korrupcióellenes struktúrában (…álmomban most felhorkantam, de még visszaalszom…)
    – Nemzetközi színvonalú, egyetemen kívüli szakmai képzések támogatása (programozó, designer, üzletember), a magyar akadémiai szektor teljes és deklarált kihagyásával

    Siránkoznánk, hogy lehetetlen korrupciómentesen osztani pénzt? Cö-cö-cö… egy lehetőség:
    – Feltételrendszer kidolgozása feddhetetlen, független, fizetett, elismert startupszakértők által; tippek:
    – 0% önerő, 100% előfinanszírozás (több lépcsőben), 5-15 MFt keret, tanácsadás max. 10%, marketing min. 25% (akár munkabérként)
    – A pályázók rendelkezésére bocsájtva egy online szerződésminta-tár, amit kötelező használni (cégalapítás, cliff-fel stb.)
    – Minden pályázat nyilvános
    – Pályázati feltétel a min. 2 fős csapat (1 hacker, 1 hustler), akik írásban vállalják a fulltime munkát
    – Pályázati feltétel az elvégzett customer development
    – Az online pályázat mellett egy sajtónyilvános rendezvényen minden pályázó teljes létszámban megjelenik és investor pitchet tart, ami 50%-ban számít bele az értékelésbe
    – A bírálóbizottság minden tagja elismert, feddhetetlen startupper vagy befektető, nem kis részben külföldről (a pitcheket személyesen vagy online követik)
    – A pályázó vállalja, hogy teljes könyvelésének kiadási oldalát a támogatás elköltéséig folyamatosan nyilvánosan vezeti az interneten
    – Értékelés független bírálóbizottság által (mint fent); sok pont jár a cash flow positive működésért, kicsit kevesebb az MVP-ért és a sajtónyilvános rendezvényen történő launchért, ill. a köv. körös tőkebefektetésért, nem jár pontlevonás pivotolásért; bizonyos pontszám alatt a támogatás visszafizetendő
    – …

    Hork! Felérbredtem. Mit is akartam mondani? Ja, azt, hogy jelenleg halott ötlet azt gondolni, hogy itthon ahol ipari mennyiségű állami pénz jelenik meg, ott ez nem balf… úgy értem bürökratáskodásba és/vagy ipari méretű korrupcióba torkollik.

    Reply
    • 2013. szeptember 18. szerda at 22:32
      Permalink

      Ebből nekem nagyon tetszett az “online szerződéstár” ez érdekes… erre nem is gondoltam eddig.. Érdekes álom, grat!! miért ne lehetne ilyen itthon is?? – legyünk néha naivak, nem?

      Reply
  • Pingback: Cséfalvay: nagy pénzek mozdulhatnak meg | [-] mínuszos.hu

  • 2013. szeptember 20. péntek at 10:03
    Permalink

    Sziasztok,

    a “szabályok újragondolása” gondolatmenet a kulcsa az egésznek, de sajnos már az alapoknál baj van. Ma ott tartunk, hogy egy fiatal csapat, aki tele van lelkesedéssel, tudással, tehetséggel, képtelen az ötletét kivitelezni. Igen, valljuk be, egy pályakezdő fizetésből nem lehet Kft.-t alapítani/fenntartani, ha mellette még az albérletet is fizetni kell. Az meg pláne nehézségeket okoz, ha a startupot nem mellékállásként, hanem teljes odaadással szeretnék felépíteni, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Tehát máris megtaláltuk az első problémát, miért is megy a szélrózsa irányába az összes tehetséges ember.
    Amíg az induló vállalkozások/startupok részére nincs megfelelő állami segítség (nem feltétlen anyagi támogatásra gondolok, inkább könnyített indulásra), addig felesleges csodálkozni a jelenlegi tendenciákon.

    Reply
  • 2013. szeptember 20. péntek at 22:47
    Permalink

    1. Egy startup folyamatosan áfa visszaigénylő. Amit soha nem kap meg. Ha csináltál már áfa visszaigénylést, akkor tudod mekkora szívás, ha nem, akkor beszélj könyvelővel.
    2. A nincsből (bevétel az első x hónapban) miért kell béreket fizetni? Meg közterheket? Sehol nem így csinálják.
    3. Bürokrácia. évente valami baromsággal mehetsz ügyvédhez (tavaly és idén is voltak ilyen hülyeségek). Ez idő és pénz. A pénz a kisebbik probléma, az idő a nagyobb. Egy ÁFA vizsgálat napokat visz el az életedből, egy ügyvédes szerencsétlenkedés pedig pár órát. Amikor akár pénzt is kereshetnél.
    4. Alaptőke. Megint 3 millió forint lesz. Nyilván régen is megoldották okosban és most is meg fogják. De minek, amikor az USA-ban alapítok egy Zrt-t kb 1000 dollár tőkével és majd ha kell, akkor feltőkésítem.
    5. Az APEH/NAV mindig a könnyű prédát lesi. A Startup ilyen. Egy ÁFA revízió után az élettől is elmegy mindenkinek a kedve. Ha nem vagy résen, akkor a semmi bevételből még kitermelheted a büntit is. (vagy pont annyi lesz a bünti, mint a visszaigényelt ÁFA).
    6. Az USA-ban ha kések a bevallással, akkor simán 50 dollárért kapok több hónap hosszabbítást az éves bevallásra. Itt három nap után inkasszó van a közterhekre is.

    A javaslat:
    legyen egy speciális adószám range, amit a startupoknak osztanak ki (vagy a mostani ÁFA jelölőnél legyen egy 7-es szám pl.). Ezek a cégek csak fix helyen lehessenek (bejegyzett inkubátor/coworking,stb.) és komoly transzparencia vállalásokkal kapjanak kedvezményeket 1-2-3 évig, vagy 12 hónapra, évente megújítva. Nyilván azt kell kiküszöbölni, hogy mosoda meg áfa csalás melegágya legyen egy startup.
    Szóval ezek a spec adószámmal rendelkező cégek spec elbánást kapjanak. Pl. bármilyen időszakban adhatnak be ÁFA bevallást és 8 napon belül megkapják a pénzt, ilyesmi.

    Ügyfélkapun keresztül lehessen céget alapítani. Úgyis sablon minden. Aztán ha már valami komolyabb szerkezet kell, akkor úgyis vagy a befektető, vagy a startup maga már meg tudja finanszírozni. Tudom, ez utópia.

    Szóval értem én, hogy mindenkinek más a baja, de ezért nem csinál senki céget, mert nem akar szívni. Se az APEH, se senki más. És aki csinál azok többsége nem tudja milyen hurokba teszi a fejét. Szeretném, ha mindenkinek az lenne a baja, hogy nincs elég jó munkaerő.

    Szerintem érdekes lenne egy összehasonlítás a filmgyártással. Hogyan hoztak ide filmgyártókat. Talán lehet belőle tanulni, nem biztos. De kitalálni a csőben a lyukat n+1 gittrágáson keresztül, főleg állami vezérlettel… Kétségeim vannak. Politikai színezettől függetlenül. Egyszerűen nem hiszem, hogy az aki politikát csinál, képes bármi értelmes szakmait összerakni, vagy egyáltalán szintetizálni a szakmai csoportokat egy egységes és megvalósítható stratégiába.

    Vagy miért nem nézzük meg, hogy az észtek és a finnek, vagy bárki, aki sikeres cégeket tol ki a piacra mit ad hozzá. Aztán ezt kb. 30 perc alatt (jó csak vicc, biztosan eltartana egy hétig) lehet szintetizálni és megcsinálni az álmot.

    Utána meg megnézni mit lehet ebből itthon megcsinálni. És realizálni, hogy tényleg menni kell
    :D

    Reply
  • Pingback: Round 2: Manifesto és az NGM, mint Jeremie főnök | Insider Blogzin

  • 2013. november 5. kedd at 18:45
    Permalink

    Legyen kotelezo olvasmany a Startap Nation!

    Reply
  • Pingback: SZAVAZZ! 2013-as start-up évértékelő | Insider Blogzin

  • Pingback: SZAVAZZ! 2013-as start-up évértékelő | MyCo Incubation

  • Pingback: VOTE! 2013 start-up year of assessment | MyCo Incubation

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.