780 millió forint támogatást kap agrárkutatásra a NAIK

Három éven át évi 260 millió forint támogatást kap a gödöllői Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). Ebből a forrásból főként a génmódosított (GMO) szójafehérjék kiváltására alkalmas takarmányokat fejlesztenek. A bejelentés alkalmából látványos mezőgazdasági drónos permetező fejlesztéseket is bemutattak.

Nem csak látványos, de igen hasznos drón-fejlesztéseket is bemutattak Gödöllőn, amikor ünnepélyes keretek közt bejelentették: 3 éven át évi 260 millió, összesen 780 millió forint kutatási támogatásban részesül a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), amely a gödöllői egyetem területén, azzal szoros együttműködésben dolgozik.
A támogatást a 14,6 milliárd forint keretösszegű Tématerületi Kiválósági Program keretében nyerte el a neves kutatóhely. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, Birkner Zoltán elmondta: a nagy összegű tématerületi programokkal azt szeretné a kormány elérni, hogy magyar állami egyetemek, illetve magyar állami kutatóintézetek egy adott vagy több témának nemzetközi szintű centrumává váljanak, így átívelhetők akár tudományterületek és intézmények is.

Az említett 14,6 milliárd forintos keretből idén 26 intézmény részesül – mondta az NKFIH elnöke. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kiemelte: az intézmény a fehérjetakarmány programjával pályázott a támogatásra. E program hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság minőségi és mennyiségi fejlődéséhez, a társadalom jólétének erősítéséhez. Célja közelebbről: helyettesíteni, kiváltani, esetleg kiegészíteni a Magyarországon használt, nagyrészt importból származó GMO-s szójafehérjét. Hozzátette, hogy ezt a célt az alaptörvény is rögzítette, amely szerint Magyarország GMO-mentesen képzeli el mezőgazdasága jövőjét. Ehhez a mezőgazdasági alapanyag előállításban a GMO mentes fehérjeforrás kivételével szinte minden rendelkezésre áll – mondta Gyuricza Csaba.

A NAIK igazgatója szerint az importált szóját a magyar mezőgazdaságból nem lehet teljesen kiváltani, de vannak alternatív megoldások, melyeket megcéloz a kutatási program. Azt kutatják majd, hogyan lehet magyar forrásból GMO-mentesen, hasonló összetételű takarmányokkal kiegészíteni a szójatakarmányt, például a söriparban vagy más élelmiszer-gazdasági területen keletkező felesleg felhasználásával. Ha a kutatási programjuk sikerrel jár és fejlesztésükkel meg tudják reformálni az állati takarmányozási piacot, a NAIK főigazgatója szerint nemzetgazdasági szinten legalább százszoros megtérülésről beszélhetünk.

A sajtótájékoztató keretében szervezett drónbemutató felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar mérnökök a mezőgazdasági használatú drónok terén a világ legjobbjai közt vannak. A bemutatót az az ISM Tech nevű vállalkozás tartotta, amely 2017-ben közös projektként indult a NAIK-nak is otthont adó gödöllői Szent István Egyetem munkatársaival együttműködve. Fő profiljuk a drónnal történő permetezés.

A permetező drónok olyan nagy emelőkapacitással rendelkeznek, hogy minimum 5 liter, de a hatékony munkateljesítmény érdekében a legtöbb esetben akár 10-15 liter permetlevet tudnak szállítani. Az ilyen eszközök rotor fesztávolsága több méter is lehet. Kezelési magasságuk szabályozható.
A drónos permetezési technológia fejlesztése párhuzamosan a tengerentúlon, illetve Kínában kezdődött. Mindkét fejlesztő kör a költséghatékonyság, a környezetterhelés csökkentés és a kezelési idő rugalmasságának növekedését tartotta/tartja elsődleges szempontoknak a munkája során. E mellett a kínai fejlesztő csapat célja volt olyan eszköz kialakítása, mely a rizsparcellák árasztási viszonyaitól függetlenül alkalmazható.

Ugyanakkor a magyarok alaposan továbbgondolták ezeket a fejlesztéseket! Például a permetezőfejeket teljesen áttervezték, így egy drón egy felszállással akár 1-1,2 hektárt is hatékonyan, vegyszer- és munkaerő-kímélő módon tud permetezni. Bár egy ilyen eszköz 4,5 millió forint, egy műszak alatt 60 hektár lepermetezése is megoldható vele, és 3 helyett 1 ember is elég az üzemeltetéshez. A mérések szerint már 3-5 kezeléssel 15-20 százalékkal nő a kukorica és a napraforgó terméseredménye!

(x)