Impact mindenhol… most Bécsben!

Bécsben jártam pénteken az egyik Climate-KIC-es inkubált projektem bemutatóján. Jövő héten pedig talán részt vehetek a SU megnyitó fináléján a Szilícium Völgyben. És mindenhol az “impact” a kulcs. Ezt beszéli most a világ! Ez most a fő progresszió! De mi is ez a nagy “impactozás”?!

ARISZTOKRATIZMUS KONTRA ÖKUKA

tumblr_mn5y1f0p2I1qabj53o1_500Bécsben az Investment Ready programjának egyik kiemelt állomásán vehettem részt. Itt 8 válogatott projektet hívtak meg az oktatásra, workshop-ra, majd a pénteken megtartott demo day-re (bár itt nem így hívták). A dolog exkluzivitását mutatja, hogy egy mega-exkluzív és századeleji miliővel bíró, belvárosi banki székházban tartották az eseményt, a bécsi “ring” legbelső közepében, ami nekem nagyon hasonlított a londoni city-re: sehol egy parkoló autó, mindenhol exkluzív irodaépületek, plusz lépten nyomon orosz vagy amerikai turisták, és elegáns paloták és kávéházak teraszokkal. Ilyen helyszínen volt a “social entrepreneurship” rendezvény. És persze nem ingyen, nem támogatásként, hanem fizetősen volt a belépés: mintegy 100 eurós belépő díj formájában.  Sőt magának a résztvevő startup-nak is kemény euró százasokat kellett leperkálniai a részvételért. Szóval nem grátisz mentek a dolgok, sőt! (Ráadásul a ‘red-mini-cabriom’ kissé píronkodott, amikor a környező mélygarázsban Ferrarik és Porschék mellett óránkénti 4 eurós prémium parking-díjon volt szerencséje várakozni egész nap…jaj…sic).

No de félre a filléres megjegyzésekkel, ha éppen egy “social” ügyre megyünk! A startup, akit itthonról meghívtak Ferenczi Attila Ökobin (Recobin) projektje volt, amely elsőként közintézményeknek kíván szelektív hulladékgyűjtési megoldást. Ő a Climate-KIC számára általam végzett Inkubáció-I. programban vesz részt, amelyet én vezetek.

BÉCSBEN ERRŐL VOLT SZÓ

Bécsi palota és bank belső Szent György bronz-szoborral...

Bécsi palota és bank belső Szent György bronz-szoborral…

A pénteki eseményen több kerekasztal beszélgetés is volt arról, hogy a “social entrepreneurship” valójában miért is más és miért fontosabb, eszmeibb, mint a hagyományos befektetés? De sajnos a választ nem tudtuk meg. Talán az egyetlen izgalmas történeti momentum az volt a beszélgetésben, amikor a francia angyal résztvevő elmondta, hogy a “social entrepreneurship” igazából elsőként a francia gyarmatokon esett meg… amikor az egykori gyarmatosítók elkezdtek olyan afrikai ügyeket támogatni, amiknek újkori társadalmi hatása is volt. Ez pedig nem a háború előtt, hanem az azt követő békeidőben történt, messze megelőzve a korát. Ez volt az első momentum és ez így hallva fölöttébb érdekes volt! (Pláne, hogy most olvasom Ferguson “Civilizáció” című alapvető könyvét  – amit mindenkinek csak ajánlani tudok!)

Szóval annyi derült ki a bécsi konferencia beszélgetésekből, hogy a “social entrepreneurship” amellett, hogy progresszív és követendő minden olyan befektetőnél, aki megunta a pénz mindenhatóságát és szeretne végre értelmet adni az ügyeinek… szóval nekik ez nagyon fontos.

Jobbról az első két személy befektető, utána magyar csapat jön!

Jobbról az első két személy befektető, utána magyar csapat jön!

Aztán a beszélgetők (akik mind fölöttébb nemzetköziek voltak és az ENSZ-től kezdve egy francia bankig terjedtek) mind egyetértettek abban, hogy kell, hogy legyen profit a “social entrepreneurship” ügyekben, igaz a  margin-ok kevesebbek vagy kevésbé meghatározóak, mint a normál befektetési ügyeknél… Aztán nem kihagyható az építkezésből a prototípus, vagy a jól skálázott és unikális termék. Tehát ne örüljenek az impact investmentben reménykedők! Ez bizony nem nonprofit ügy! Sőt ugyanolyan keményen meg kell kűzdeni érte, mint a hagyományos kockázati tőke befektetésekben. Sőt! Ez még keményebb biznisz, hiszen valójában nem a pórias profitszerzésről, hanem a világ megváltásáról is van szó. (sic / bocs)

Itt egy amorf-labdát prezentálnak - mondjuk itt nem értettem, hogy mennyiben "impact" a dolog...

Itt egy amorf-labdát prezentálnak – mondjuk itt nem értettem, hogy mennyiben “impact” a dolog…

Furcsa ugye? Nem fog itt semmi új létrejönni, hiszen maga a social befektető sem missziót akar, hanem üzletet. Igaz mindezt valami társadalmi hatás reményében teszi. Ennek az üzenetnek kissé ellent mondott, hogy a beszélgetők között ott voltak olyan befolyásos nemzetközi szervezetek európai képviselői, mint az Ashoka Alapítvány, akik közismerten missziós ügyeket támogatnak… Vagy ott volt az ENSZ egyik szervezete… Aki szintúgy más ügyben mega-nagy szereplő. Szóval nekem nem volt ennyire egyértelmű a missziós ügyek és az impact investment ügyek közötti határmezsdje… És maguk a szereplők sem segítettek ezt tisztázni. De persze lehet, hogy csak én nem figyeltem eléggé… No mindegy.

DE MI IS EZ AZ IMPACT INVESTMENT NÉMET MÓDRA?

tumblr_mnsm9fZ9uu1stul3wo1_400Lisa Kleissner, aki családi vagyont kezel (naná német vidéken ez a meghatározó!) elmondta, hogy az “impact investor” (mint mega-új fogalom) számára minden befektetés személyes üggyé válik és az ilyen befektetők eleve az ilyesmiket keresik. Vagyis olyan ügyeket, ahol “a kockázatok elemzése helyett” a befektető arra tud összpontosítani, hogy az adott ügy valójában mit mozdít meg a társadalomban. És ez válik meghatározóvá! Ilyenkor persze az üzlet és a misszió közötti határ összemosódik – ismerte el a szimpatikus és arisztrokratikus kinézetű hölgy, decens kosztümben – de maga az eredeti üzleti cél persze ettől még nem változhat…. Nevezetesen az, hogy az így kiszemelt startup jelentős profitot termel előbb-utóbb. Vagyis ebben az esetben inkább “utóbb” termeli nagy “dellát”. De mondjuk az senkit nem érdekel, hogy mindez a profit mennyi idő alatt fog jönni, ha jön tényleg… – erősködött a hölgy. És itt bennem, mint hallgatóban előjött az az idegesítő gondolat, hogy ezt a mega-nagy profit célt lehet, hogy az idő múlásával mindenki, maga a befektető és a projekt is szívesen el fogják felejteni… ugye?

IMPACT ÉS A FÖLDÖNKÍVÜLISÉG

tumblr_mnziyzqZbb1qz9qooo6_500Szóval valahogy így kiderült, hogy az impact-kategóriájú befektető igazából sokban nem is más, mint a hagyományos befektető. Talán nem problémázik annyit a tulajdonrészeken. Talán nem problémázik annyit a megtérülési időkön. Talán nem annyira rossz fej. Talán nem annyira unalmas. Talán nem annyira bankár. De azon jelentősen elidőzik, hogy van-e valódi társadalmi értéke az ügynek és ezzel együtt (vagy terhelve?)  képes lesz-e profitot termelni. Mert ha igen, akkor istenkirály és egyúttal “impact” a dolog!

És itt álljunk meg egy pillanatra! Gondoljuk csak végig, hogy van egy befektetés, ami minden elvárásában azonos, maximum az időben kissé lojálisabb. Viszont elvárja, hogy értéket teremtsünk, időt állóak legyünk és mellesleg az ‘nagy’ társadalom is azt mondja rá, hogy ez killer és respekt, és miegymás… Ugye ez milyen nehéz? Még nehezebb, mint magyar Jeremie-ből exit-et csinálni? (sic- bocs a viccért!)

A FA, AMI AZ IMPACT INVESTOR MAGA!

tumblr_mn9jksaj7p1qabj53o1_500Szóval ilyen fából faragták az impact investort! És hogy hol fordulnak elő? Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy német-osztrák vidéken. És talán némelyik nemzetközi szervezetnél, ahol igazából nem is a befektetés, hanem a CSR-jelleg vagy a misszió a cél… És ahol igazából számolatlanul mérik a nagypénzeket, mert az egyesült-nemzetek, vagy a német-osztrák adófizetők kifizették anno. Azaz ahol van háttere az ilyesminek. De mindez felemelő és jó hallani! Jó látni, hogy a félteke szerencsésebb videékein már ilyesmiken gondolkoznak, és ilyesmikhez keresnek potanciális startup-okat. Hát igen, a kiválasztott projektünk vezetője, Attila barátom örült is, hogy ott lehetett és jelentősen fel volt háborodva, amikor onnan Bécsből a bio-tofus fogadáson és buffet-lunch-on a magyar befektetőkről beszéltünk. Aztán mondtam Attilának, hogy csak visszafogottan, mert ez nálunk még jó-néhány-évbe telik és addig is…

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK

tumblr_mntab1CjCz1rpc5kho1_r1_500Egyelőre itt tartunk. Nekem ennyi derült ki… de majd jövő héten figyelek és kutatok a Szilícium völgyben is, hogy ott hallottak-e már ilyen befektetési kategóriáról. Hiszen az elkövetkező hetek mozgalmasak lesznek. Június 15-től utazom a Szilícium völgybe egy Cleantech oktatásra és körútra, ahol talán meg tudom látogatni a MIT Lab-ot és a Singulrity University-t. Utána Szent Pétervár következik, ahová a Microsoft küld egy nemzetközi startup eseményre… Szóval lesz sok érdekes hely. Majd küldöm az élményeimet.

Folyt. köv.

 

 

 

 

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Külföld
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

2 hozzászólás

  1. Gábor hozzászólása:

    A “social entrepreneurship” és a “social investment” szerintem nem ugyanaz, bár a cikkben elég sokszor keverve volt a két fogalom. Utóbbiról nem tudok, előbbihez pedig érdemes elolvasni a Motiváció 3.0-t Daniel Pink-től. Úgy talán az önfényezés mellett egy kis szakmaiság is keveredhet majd az írásba.

  2. Rumata hozzászólása:

    Szerintem Prospero azért érzi megfoghatatlannak a “social entrepreneurship” tartalmát, mert a “social” szónak a “társadalmi” jelentését próbálja értelmezni.

    Pedig ha jól értem, a “social entrepreneurship” nem “társadalmi hasznú vállakozás”, hanem inkább “közösségi vállakozás” jelentésű.

    Vagyis olyan vállakozás, ami a vállakozás résztvevői – vagyis a “vállakozó közösség” – számára a szimpla pénzkereseten túl egyéb jelentős életminőségbeli javulást is eredményez.

    Egy olyan vállakozás, ami egy aktív közösséget hoz létre, vagy egy létező közösségnek ad új célokat.

    Az ilyen vállalkozásokban pedig pont azért nem olyan erős a profitkényszer, mivel a vállakozásban résztvevők életminőségének javulása már önmagában is a vállakozás nyereségének könyvelhető el.

    A profit csupán azért követelmény, mert az teszi lehetővé a vállakozás tartós fennmaradását.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.