Kutatás a hazai startup-okról – 2. rész

Folytatjuk Varsányi Ágnes diplomamunkájának közlését. Most a hazai startup ökoszisztámáról szóló rész jön, amiből megtudjuk, hogy vajon a KIBU vagy a Záboji Péter-féle EEF volt először? A Colabs vagy a SUU indított elsőként startup versenyt? Azaz mi a hazai startup világnak a történeti gyökere.

1.2. A magyar startup ökoszisztéma

A startup ökoszisztéma legegyszerűbben megfogalmazva a startup vállalkozások azon környezete, amely az erre specializálódott szervezetek, konferenciák, egyéb események, illetve a befektetők és az ezzel a témával foglalkozó média összességét foglalja magában (2. ábra).

2. ábra: A startup ökoszisztéma (saját szerkesztés a 3. ábra alapján)

A magyarországi startup ökoszisztémát legjobban a 2010-es  Prezi.com-on található ábra reprezentálja (3. ábra), habár azóta ez a kör már jelentősen kibővült, több szereplője lett. Ennek az ábrának egy leegyszerűsített változatát találhatja lentebb az olvasó. Ha meg akarjuk érteni a hazai startup ökoszisztéma működését és fejlődésének az irányát, akkor érdemes az amerikai startup-közeget elemezni, hiszen a startupok világában minden a minták és példaképek követésén alapszik. Az amerikai startup világ az etalon az összes startup hub-nak[1] a világon.

3. ábra: A magyar startup ökoszisztéma 2010-ben (forrás: prezi.com)

Magyarországon a startup ökoszisztéma kialakulása 2008-ban kezdődött az első kimondottan startup eseménnyel, amely 2008. márciusban a Startup Underground (SUU) volt. Alapítók Berényi Konrád és Miskolczy Csaba voltak, de a szervezésben részt vettek Bártházi András, Terray Tamás és Petényi Márk is.  Az első rendezvény közadakozásból született: csaknem 20-an dobták össze az esemény költségeit 10-15 ezer forintos közösségi adományként. A SUU mind szellemében, mind témájában a startup témával foglalkozott, és a nézőközönség sorában ott ültek a későbbi Prezi.com alapítói is, akik először ezen a rendezvényen hallottak a hazai ekoszisztéma indulásáról.

Az igazi fejlődést azonban csak a 2011-es év hozta el, amikor több közösségi szerveződés is aktivizálta magát a területen (pl. a SUU mellett az EEF, Colabs), vagy több startup verseny került megrendezésre (pl. Elevator Pitch Competition / EPC, majd később a Valley Connect DemoDay, Colabs és SUU workshopok), de megindult az első angol nyelvű startup kurzus a CEU és a EEF szervezésében.

„Egy teljesen új ökoszisztéma van kialakulóban az országban, aminek a központi eleme a tudás és az információ megosztása, annak érdekében, hogy a vállalkozói szektor minél sikeresebb legyen”(Szabics 2012). Az elkövetkezőkben bemutatom, hogyan bővült a budapesti startup hub, kiemelve a startup ökoszisztéma néhány szereplőjét.

Záboji B. Péter vezetésével 2006-ban jött létre Europen Entrepreneurship Fundation (EEF)[1], amely tevékenységével szeretné elterjeszteni a vállalkozói szellemet és kultúrát Európában. Az EEF igazából azonban csak 2010-től kapcsolódott be a hazai startup ökoszisztéma alakításába, akkortól tartotta első közösségi eseményeit és a CEU-val közös, angol nyelvű „enterpreneurship” kurzusát. Erre kezdtben pár tucatnyi külföldi diák volt kiváncsi, azonban 2011-re már túljelentkezés volt az akkorra sikeres kurzusra.

A Kitchen Budapest (KIBU) 2007-ben alakult a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os támogatásában, mint innovációs labor  és multidiszciplináris műhely. Céljául független alkotók, formabontó ötletek támogatását és közösségi kivitelezését tűzte ki – igaz induláskor mindenféle startup gondolat nélkül. Innen indult el a ma már tízmillió felhasználót számláló Prezi is, de egészen 2011-ig nem használták és nem ismerték fel a „startup” fogalmat és programjaikban sem hirdették. A KIBU első startup programját csak 2011. októberben indította, amely a Prezi.com világsikere után kissé anakronisztikusan hatott.

A közösségi események közül tehát 2008-ban megrendezésre került az első StartUp Underground konferencia, amelyen 150-200 fő jelent meg. Itt sokan még nem is értették, mi az a startup. 2012-ben már több százan részt vettek az ötödik SUU konferencián, ami 2010. óta már komoly startup versennyel is egybe volt kötve. Ez volt az első hazai startup közösségi verseny és konferencia. 2009-ben megalakult a Budapest Startup Community, a startup-téma iránt érdeklődők közössége, valamint Magyarországon is meghonosították a Jelly-t[2]. Szintén 2009-ben létrejött az Open Coffe Club, ahol szakmai előadásokon és beszélgetésekbn vehettek  részt az érdeklődők. 2010-ben már egyfajta startup-közösség kialakulását lehetett megfigyelni, elindult a hálózatba rendeződés és a befektetőknek egyre több rendezvényen adódott alkalma találkozni a vállalkozókkal.

2009-ben az Innostart szervezésében indult az Üzleti angyal klub, amelyen 10-20 perces prezentációkkal mutatkozhattak be 40-50 fős közönség előtt a startup-ok. 2011-ben megszűnt az Innostart és gazdátlan maradt a rendezvény. Addig csaknem tucatnyi startup bemutatót tartottak, komoly befektetői érdeklődés mellett.

 

2010 áprilisában  a Colabs alapítók szervezésében, a startupok ötletgazdái az első Elevator Pitch Competition (EPC) nevű versenyen prezentálhatták ötletüket két percben az ötletüket kockázati tőkések, magánbefektetők és a média széles tábora előtt. Helyszín a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt és csaknem 80 startup mutatkozott be. Még ez év szeptemberében elindult – az EPC szervezők révén – a ma már több, mint 700 tagot számláló Startup Flyer, egy online platform, amely segít egymásra találni fejlesztőknek, programozóknak, dizájnereknek és üzletembereknek. 2011-ben a startup ökoszisztéma eseményei egyre sűrűbbé váltak. A világ számos országában megrendezett  rendezvények, a Startup Weekend és a Startup Live 2011-ben a Colabs szervezésében, Budapestre is ellátogattak.

 

 

2011-ben itthon elsőként elindult a Valley Connect accelerációs program, amely először 3 seed programot támogatott és célul tűzte ki a Szilícium Völgy meghódítását. A Valley Connect tartotta az első Demo Day-t 2012. Szeptemberben. 2012-ben indult a Colabs seed és inkubációs programja.

 

Az első hazai startup versenyek tehát a SUU, majd az EPC voltak. Ezen több fős befektetői zsűrik értékelték a versenyzőket, és a legeredményesebbek kockázati tőkéhez is jutottok: a SUU 2010-es győztese a Webcam Laboratories 1,5 millió eurós tőkét kapott a Finext Startup-tól, az EPC 2011-es győztese a Pocket Guide szintén 1,5 millió eurós tőkeinjekcióval lett gazdagabb a Finext Startup-tól. Az EPC-n szereplők közül többen angyal tőkét szereztek: az Ourstyle Butik 500 ezer dollárt kapott Jankovics Ilona angyaltól, a Logtron pedig kb. 100 millió forintos tőke injekciót realizált a Bojár Gábor vezette angyal befektetőktől. Ezt követően folytatódott a versenyeken szereplők tőkéhez jutása: a 2011-ben a SUU közösnég díjasaként sikert arató Laokoon projektbe szállt be a Biggeorge’s tőkealap. Ezzel a gyakorlatban is beigazolódott, hogy a hazai startup ökoszisztéma szereplői sikeresen építik üzleti kapcsolataikat és a közösségi rendezvényekből számos sikeres kockázati tőke befektetés született.

Eközben a startup világ és az egyetemek  közötti kapcsolat is létrejött. Jó példa erre példa a  Corvinus Egyetem Spin-off Klubja, a Szegedi Tudományegyetem Start up Vállalkozói Klubja vagy a Colabs Startup School. Az ökoszisztéma fejlődéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy Magyarország az elmúlt pár évben nemzetközileg is elismert startupokkal, mint például a Prezi, a Logmein vagy a Ustream[3] is bizonyított.

A startupok és a nemzetközi trendek új munkastílust is teremtettek Magyarországon, a coworkinget. Az első co-working irodát Klemetz Kata indította 2009 tájékán a Liszt Ferenc tér melletti Paulay Ede utcában és ezzel követendő példát állított fel. A Loffice közönsége főleg külföldi diákokból és nem startup-okból állt, talán ennek is köszönhető, hogy a harmadik budapesti iroda megnyiátsa után 2012. Tavaszán a Loffice csapata Bécsben nyitotta meg az első magyar bázisú cowork irodateret. Az első igazán startup-okra kitalált co-working hely azonban nem a LOFFICE volt, hanem a 2010-ben, az EPC szervezői által a Szabadság téren, csaknem 200 m2-en működtetett Colabs 1.0 volt, amely a gyér érdeklődés miatt sajnos egy éven belül bezárt. A Colabs 2.0 Borbély Gábor és Nagy Péter vezetésével 2011-ben indult  újra, immár több mint 500 m2-en az Irinyi utcában és kimondottan startup részére irodákkal és eseményekhez közösségi terekkel. Ez már sikeres kezdeményezés volt és akkorra talán elérte a hazai startup közöség azt az erőt, hogy a Colabs 2.0 iroda terét egyből benépesítették és azóta is teljes kihasználtsággal tud működni. Ez volt az első igazi startup irodatér. Ezzel egyidőben 2011. Nyarán indult Mycorporation startup iroda Dehelán Gábor közösségi manager vezetésével, és 2011-ben helyet adott a Valley Connect eseményeinek (pl. az első DemoDay-nek), de ezen túl menően jelentős startup számot nem mutatott fel – egyedül a Laokoon használta bázisául. 2012. Májusban indult a DBH jeremies tőketársaság vezetésével és szolgáltatott irodaként a Greenpoint, amely az EEF és SUU egyik bázisaként tervezi működni.

A fentiek összegzéseként elmondhatjuk, hogy a startup ökoszisztéma nagyon gyorsan fejlődik hazánkban, ami biztosítja a startupok üzleti hátterét. A szellemi hátteret pedig a korábban említett „entrepreneurship” adja, az a szellemiség, ami által a vállalkozók öntevékeny módon foglalakoznak az ötletükkel és nem sajnálják az időt és a pénzt arra, hogy folyamatosan fejlődjenek és tanuljanak. A kulcsszó itt az öntevékenység. Ez a fajta attitűd Magyarországon még nem jellemző. Külföldön a startup ökoszisztéma egyfajta edukációs formát is hozott magával. Miskolczy Csaba a vele készített interjúmban példaként az Ausztriában októberben megrendezendő Pioneers Festivalt hozta fel, ahol a jegyárak bár 499-899 € között vannak, ennek ellenére hamar elfogynak. A fejlettebb ökoszisztémákban már belátták, hogy ha valaki céget akar építeni, akkor arra áldozni kell. „A magyar nemzet ilyen tekintetben még passzív, nem értjük, hogy hogy kell ennek működnie” (Miskolczy, 2012). A sorozatos startup rendezvények nem csak a kapcsolatteremtés szempontjából hasznosak, hanem egy hosszú tanulási folyamat alkotóelemei.

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK

A 3. részben co-working jelenséggel folytatjuk!

Az 1. rész erről szólt: ITT 


[1] Az EEF tevékenységéről bővebben a 4. fejezetben írok.

[2] A Jelly egy amerikai módszer, az otthon dolgozókat invitálja rendszeres  közös munkavégzésre.

[3]„A Prezi nemrégiben kapott 3,2 milliárd forintos tőkebefektetést, amivel a további dinamikus növekedést lesz képes finanszírozni. A LogMeIn már az amerikai tőzsdén jegyzett, a Ustream pedig a SoftBank és a KoreaTelekom 47 millió dolláros összegével együtt már 13 milliárd forintos kockázati tőkét vonzott magához.” (Dojcsák 2012, www.hwsw.hu)



[1] Hub: „Közös kíváncsiság mentén összegyűlő emberek hada. Különböző szaktudással rendelkező, de azonos szellemiségben dolgozó és azonos célért dolgozó emberek csoportja „(Bogár, 2012).

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Kutatás
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

2 hozzászólás

  1. könyvelő hozzászólása:

    reméljük h lassan-lassan a tőke is megérkezik ezekhez a vállalatokhoz, és nem csak szinte szerencse alapon dől el, hogy három kiváló ötletből miért csak egy éli túl akár az első periódust.

  2. Visszajelzés: Kutatás 4. rész – Részesedés és crowdfunding | Insider Blogzin

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.