USA tour 1 – Új befektetési trendek

A Climate-KIC (EU-s program) révén 10 napot tölthettem el a Szilícium Völgyben. Voltam Google-nél, Facebook-nál és persze kinti VC-knél. Végre kijutatottam, már két éve ezen dolgozom ezerrel… hát lassan ment, de megvan. Élménybeszámoló jön!

SZEMÉLYES ELEMEK (UGORD ÁT NYUGODTAN!)

Így írom a repcsin, a fotón a Google udvarán látott elektromos autók parkolója.
Így írom a repcsin, a fotón a Google udvarán látott elektromos autók parkolója.

A két emeletes repcsi földszintjén (Airbus 380) írom ezeket a sorokat éppen útban az óceán fölött hazafelé. Ha hazaérek, úgyis mega jetlag-ben lesz részem. Legalább addigra már az élményeimet lejegyzem. Nos tényleg nagyon megvoltam hatódva, amikor a mega-hidegre hűtött Hyatt ablakából először megláttam a Szilícium völgyet a maga valójában! Aki ismer tudja, lassan 2-3 éve azon pedálozok, hog startup-okat vigyünk ki a völgybe és valahogy beinduljon ez. Anno megcsináltuk a Valley Connect-et, és vittünk is ki projekteket (pl. Distiction, vagy Webee), de én valahogy mindig az itthoni melót nyertem el és én sajna nem jutottam ki soha. (Nem volt annyi tőkénk, inkább startup-okra ment.) Most a Climate-KIC startup-jait inkubálom a MyCorporation Incubation (hoppá, ilyen is van ismét! Figyeljetek ezerrel az új belépőkre…reloading) keretében és a program EU-s vezetői (nagyon helyesen) kitalálták, hogy a legelőbbre tartó országok kimehetnek egy csaknem tíznapos tréningre a Valley-be! Hopppp, nem hittem a fülemnek, amikor az angol projektvezető felhívott, hogy „No Csaba, ennek a hírnek örülni fogsz.” Nemcsak örültem, hanem egész héten ki nem láttam a fejemből a nagy boldogságtól! Így együtt tanultunk angolokkal, hollandokkal, spanyolokkal, egy német sráccal és három lelkes malájjal, plusz az amerikai házigazdáinkkal az Cleantech Open vezetőivel.  Igen, kint a Szilícium völgyben! Palo Alto-ban!

Szílícium völgy a szálloda ablakából (Santa Clara Hyatt). A medence nem jellemző itt.
Szílícium völgy a szálloda ablakából (Santa Clara Hyatt). A medence nem jellemző itt.

 

MI AZ A CLEANTECH??

Cleantech csapat a színpadon a záró eseményen.
Cleantech csapat a színpadon a záró eseményen.

Nos a Cleantech Open egy 2008 óta fejlődő, egész USA-ban fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projekteket felfedező és futtató startup program. Igazából amolyan accelerátor, amelyet a Chevron és néhány multi támogat. Éves költségvetése 2 millió dollár és most már globális hálózatot épít önkéntesek révén. Nos a Cleantech Open minden évben megrendezi a startup versenyét, amely döntőjébe csak egy komoly tanulási folyamat és metodika után juthatnak el a döntősök. Minket európából 3 napig tréningeztek az amerikai Cleantechesek, utána 3 napig a területre befektető amerikai VC-khez és példa startup-okhoz vittek minket amolyan „cég- vagy gyárlátogatásra”. Utána részt vehettünk a startup versenyük döntőseinek tartott 3 napos felkészítő konferencián, ahol többek között előadott Steve Blank, vagy Guy Kawasaki is. Ezen a felkészítésen több mint 400-an vettek részt, hiszen a döntőbe jutottak részére kötelező volt. És csapatonként 2-3 tag jött el a Hyattba. És ez csak az East Coast-beli startup-ok döntője volt. A végső verseny (további felkészítések után) november 20-21-én lesz szintén Palo Alto-ban. Szóval mega-amerikai méretek és mindenki nagyon barátságos volt, tanulni, átadni akart.

Indul a tréning: az oktatást a Cleantech vezetői tartották. Itt Rex a nagyfőnök éppen.
Indul a tréning: az oktatást a Cleantech vezetői tartották. Itt Rex a nagyfőnök éppen.

 

KONKLÚZIÓ 1 – AZ USA-BAN MI A MENŐ?

Nos úgy láttam, hogy a higtech (web-mobil-ITC) mellett egyre inkább megerősödik az ún. cleantech befektetések piaca. Először azt hittem, hogy ez amolyan unalmas témákat jelent, van benne környezetvédelem, vízgazdálkodás meg ilyemik… De nem, a Szilícium völgyben ez kizárólag ezeket a területek és trendeket jelenti, szinte mindehol csak ilyesmikről hallottunk:

  • Solarenergia – ezerrel megvannak őrülve a solar technológiákért, ami nagyon érdekes, mert Kaliforniában a szélenergia is mehetne. Mégis azt alig emlegetik, de „solar” hirdetések a rádiótól a tévéig mindehol futnak. A VC-k 5 percből hármat biztos solár projektekről beszéltek, ott most hiper konjunktúrája lehet. (Láci szóljon nekem, ha vkinek van ilyen magyar projektje, nagyon érdekel, vigyük ki – írjatok ide SOS, ha van ilyen: info@suu.hu)
Elektromos autókat töltenek a Google parkolójában. A tetőn mindenhol napelemek voltak.
Elektromos autókat töltenek a Google parkolójában. A tetőn mindenhol napelemek voltak.

 

  • Energia mindenhol – teljesen döbbenetes volt, amikor az egyik nap 3-4 órára ellátogattunk a Google központba és ott 4 google-os fogadott minket, akik a Google Sustainsabilty részlegének munkatársai (igen, van ilyen!). Amellett, hogy végig vittek minket a túrista látványosságként működő campuson, főleg „energiaával” kapcsolatos projektekről érdeklődtek nálunk. Nem csoda, hiszen a parkolóban is rengeteg elektromos autó állt, amiket solár tetőből nyert árammal tápláltak. (Azt is elmondták, hogy a rengeteg irodaépületük tetején mindenhol solár van és az irodában bent keringő levegő tisztább, mint a kinti…) Aztán a 3-4 órás túrát, finom Google-kaját követő Facebook-os „gyárlátogatáson” ismét leszédültem, amikor ismét 3 Facebook-os sustansibilty részleges vezető fogadott minket (egyikük előzőleg Google-nál nyomta ugyanezt…) és ugyan itt már nem volt akkorra nyitottság az európai projektjeinkre, sem a solár dolgokra (lásd biztos fiatalabb cég), de elmondták, hogy minden,a ami energiatárolással, termeléssel kapcsolatos innováció az hiper-de-nagyon érdekli őket (ismét szóljatok, ha van valakinek ilyenje!!!).

 

Céglátogatás Oaklandban egy green startup-nál. Mérőeszközöket csinálnak.
Céglátogatás Oaklandban egy green startup-nál. Mérőeszközöket csinálnak.

Itt aztán kezdett összeállni a kép bennünk. Hát az egész mögött nagyon ez van, hogy ezek a mega-globál cégek igazából „persze megakarják menteni a földet”, de valahogy mégis hardcore üzleti érdek vezérli őket. Ugyanis szükségük van a minél több energiára: a szerverekre, azok energia fogyasztásának csökkentésével nemcsak a természetet védik, hanem inkább a költségszámlájukat szabadítják meg évi több tízmillió dolllárral. Az is érdekes volt, ahogy a Google-nél amikor rákérdezteünk, elmondták, hogy mely területekre nyitottak és hová akarnak solár + energiával kapcsolatos projekteket telepíteni: hát az afrikai és ázsiai elmaradott térségek vannak a fókuszukban… de miért is? Hát azért mert a Google-é az Android, és ha nincs áram, akkor nem csatlakozik újabb egy milliárd ember a mobilozók (és vélhetően az Androidot preferáló új felhasználók) táborába…

 

Szóval ebből is látszik, hogy a világ-megmentése mögött igazából nagyon is hardcore üzleti és piaci érdekek állnak. És ebből kezdtem megérteni, hogy a cleantech miért is fontos amerikának?

 

USA ÉS A CLEANTECH PARADICSOM

Hát az van, amit mindenhol tapasztaltunk, hogy az USA-ban irdatlan energiapazarlás megy. Mindenhol hűtőkamra hidegségűre fújnak be mindent, ha belépsz egy tárgyalóba biztosan érdemes zakót öltened, mert hamarosan szétfagysz. Ha kint kellemes (lásd kb. 72-75 fokos) a hőmérséklet, akkor is zárt ablakok vannak és vagy a meleg, vagy a hideg levegőt fújják be állandóan. Ugyanígy már most rengeteg elektromos autót látni (a Teslából többet látni most már Merciből). Ezekhez pedig rengeteg új energiaforrás kell majd. Azaz húsba vágó problémája az amerikai gazdaságnak az „energia” probléma! Ezt lépteny nyomon tapasztaltuk és igazából a cleantech startup-ok is szinte csak ebben az irányban építkeznek. Az Academy-án végig hallgattam kb. 30 startup rövid pár mondatos bemutatkozását és a 80% solárral, energiával kapcsolatos startup volt, a maradék 10% ennek valamilyen webes vagy szoftveres támogató alkalmazása és csak a kisarányú maradék volt egyéb témájú startup!

 

És mekkora pénz megy ebbe  az iparágba? Meg fogtok lepődni… de ezt csak a 2. Részben írom le.

 

Folytatás a 2. Részben.

 

Kapcsolódó posztok:

One thought on “USA tour 1 – Új befektetési trendek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.