A GE saját vasembere
A nyár legnagyobb hollywoodi kasszasikerével, a Vasember 3-mal tér vissza nemrégiben a mozivászonra Robert Downey Jr.
A filmben Tony Starkot, az amerikai milliárdos iparmágnást és playboyt alakítja, aki a saját maga által kifejlesztett robotpáncél segítségével válik szuperhőssé. A filmet nagy sikerrel játsszák világszerte, így a közép-kelet-európai régióban is. Marvel képregényből készült film még soha nem produkált ilyen erős nyitóhétvégét Magyarországon és Romániában, mint a Vasember 3. A lengyelországi mozipénztáraknál 4 millió $ bevételt hozott, Csehországban és Magyarországon 2-2 millió $-t, Oroszországban pedig több mint 44 millió $-t!
Már azelőtt is létezett azonban egyfajta Vasember, mielőtt a Marvel Comics képregénykiadó 1963-ban életre keltette Tony Starkot és vállalatát, a Stark Industries-t. 1958-ban ugyanis a GE-nél dolgozó amerikai Ralph Mosher az AEC-USAF közös nukleáris repülőgép-hajtómű fejlesztési programjához kifejlesztett egy robotot, mely a „Handyman” (ezermester) nevet kapta.
A GE-nek olyan egyedi mozgatószerkezetet kellett kifejlesztenie, amely alkalmas volt arra, hogy segítséget nyújtson a nukleáris repülőgép-hajtóművel végzett kísérletekben. Bármilyen hatalmasak voltak is a mozgatókarok, nagyon finom műveleteket kellett végezniük. A gépészmérnök Moshert kérték fel arra, hogy készítse el a feladathoz szükséges szerkezetet.
„Észrevettem, hogy egy bizonyos ponton túl a mechanikai ügyesség fokozása már alig növeli a mozgatókarok teljesítményét” – mondta Moser. „Elgondolkodtam azon, miért van az, hogy az ember annyira ügyes, egy robot pedig annyira ügyetlen. Hamarosan világossá vált számomra, hogy a mozgatókar működtetője nem érzi azt, amit normál körülmények között érez, vagyis hiányzik a tapintás érzete.”
Talán éppen ez, a tapintóérzékkel való kiegészítés volt Mosher legnagyobb hozzájárulása a projekthez. Így a Handyman mozgatókarjai elég érzékennyé váltak ahhoz, hogy tojásokat rakjanak halomba, ugyanakkor a nehéz tárgyak felemeléséhez is elég erősnek bizonyultak. A Handymant bemutató sajtókonferencián Mosher egy kalapácsot felemelve és mozgatva, majd egy hullahopp karikát pörgetve szemléltette teremtménye sokoldalúságát.

E munkája alapján Mosher később megalkotta a „Hardiman” névre hallgató mechanikus kart, amelyet a használó „viselhetett”. Bár nem olyan elegáns, mint Tony Stark páncélja, és a Vasember autójának vörös és arany színei sem fedezhetők fel rajta, a GE műszaki csapata mégis lenyűgöző munkát végzett, létrehozva egy valóságban is használatos szerkezetet.
És ki tudja, talán Mosher munkája adott ihletet a Vasember képregények szerzőinek az 1960-as években. Ahogy Tony Stark mondta a Vasember 1-ben: „Ez nem egy jármű, én vagyok benne. Ez egy páncél. Én vagyok!”
Már kíváncsian várom az első önállóan működő „vasember” páncélt, de szerintem ehhez még azért kell néhány év.
Nem is tudom most hirtelen, hogy van-e olyan hazai, EU-s vagy egyéb nemzetközi kutatási alap/forrás, amely kifejezetten a robottechnológia fejlesztését támogatná?