LeWeb szubjektív, avagy mi történt a párizsi megarendezvényen?
A párizsi LeWeb nagyságrendben a skandináv Slush-hoz hasonlítható leginkább (bár ott még nem voltam, így csak tippelem :), és sok tekintetben jelentősebb, mint a bécsi Pioneers Festival. Helyi beszámolónk jön. Bővebben a Figyelő hetilap 2015/1-ső számában lesz még infó, ha kérdés van, írjatok a szerk(kukac)insiderblog(pont)hu címre.
A Pioneersen pörgősebbek az előadások, trendibbek az inkubátor-sztárok és fejlettebbnek, ötletesebbnek tűnnek a kezdő projektek. A LeWeben viszont jelen volt mintegy 3500 résztvevő 85 országból, 400-nál több befektető a nagyvilágból és kétszáz feletti bemutatkozó startup projekt. Három friss magyar startup a Loffice és a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával érkezett (a részleteket lásd lentebb), és persze a Prezi, amely a LeWeb 2014 hivatalos prezentációs eszköze volt.
A LeWeb startup versenyére csak Prezivel készült előadások készülhettek!
A LeWeb három teljes napon át tartott (a Pioneers ugye kétnapos). A Google, a Facebook és a Yahoo fontos – igaz nem globális, hanem európai és helyi – vezetői és toplistás befektetési alapok mellett olyan sztár-előadók is megfordulnak ott, mint például a web atyja, Sir Tim Berners-Lee. És persze a sharing economy cégek színe-java is ott volt az Uber-től és Airbnb-től a Lift-en át egészen a Bla-bla Car-ig.
Jeremiah Owyang a Growd Companies elemzőcég vezetője meg is állapította: a megosztásra épülő gazdaság mára fősodorrá vált.
Példát is hozott: ha a beteg már nem kíván folyamatos felügyeletet, akkor egy új startup egy régebbi startup API-ján keresztül, jelesül Airbnb segítségével keres elhelyezési lehetőséget a lábadozó betegeknek, dollármilliókat spórolva az egészségügyi kiadásokon!
Az ismertetett látványos és friss infografika (lásd itt ) szerint ameddig 2014 májusában még csak 6 azonosítható területen (pénzügy, áruk, élelem, szolgáltatások, szállítás, szállás) mozgolódott a sharing economy, addig bő fél évvel később már 13 területre terjeszkedett ki a vírusként terjedő ökoszisztéma. Bejöttek a képbe többek közt a városi szolgáltatások (okos városok), egészségügy és wellness, közművek és energetika, logisztika, nagyvállalatok, vagy épp az online tanulás területén.
A sharing economy-t az újévben a nagyvállalatok és a fejlett államok kormányai is észreveszik: muszáj alkalmazkodniuk.
Még 2013-ban csak mintegy 1,3 milliárd, 2014-ben már nem kevesebb, mint 8 milliárd dollárnyi (közel 2000 milliárd forintnyi) tőkebefektetés áramlott a kollaboratív gazdaság eszközeire építő feltörekvő vállalkozásokba – mondta Jeremiah Owyang.
A LeWeb győztesei
Párizs mellett Berlinben, Stockholmban és Barcelonában is tartottak előzetes versenyeket és az összesen mintegy ezer nemzetközi pályázó közül az alábbiak győztek. Szerintem nem jobbak mint az itthoniak…
Jogdíjmentes zenék összeállítása egy gombnyomással.
E-kereskedelmi oldalaknak ruhaméret beazonosítás.
A nem kívánt terhességek természetes elkerülését elősegíteni hivatott applikáció.
Trendek
Mainstrem lesz a sharing economy. Több új startup a nagy elődök API-ját használva robbantanak be új szolgáltatásokat.
Az AirBnb az irodapiacot is kezd átformálni a megosztáson alapuló irodabérléssel.
Az áruszállításban is előre tör a tömeg ereje, egy épp arra járó magánember is elviheti a csomagomat, nem?
A nagyvállalatok és a kormányzatok is sokkal aktívabbá válnak a sharing economy szintjén.
Magyarok a LeWeben
Cséfalvay Zoltán (lásd képünkön Ozsvald Eszter – Notch szórólapját mutatja) szeptember óta dolgozik Magyarország OECD nagyköveteként Párizsban, de azért a hazai startupok iránti lelkesedése nem csökkent, így neki is szerepe volt abban, hogy kijuthatott három lelkes kis csapat kiállítóként a LeWebre.
Meg persze a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnökhelyettese, Korányi László, és a Loffice közösségi iroda tulajdonosai, Klemetz Anna és Kata is sokat tettek, hiszen a Klementz lányok a NIH-el szervezték az igen színvonalas és erős otthoni előválogató versenyt.
Végignézve több tucat projektet, el kell mondani, igazán nincsen miért szégyenkeznie a magyaroknak. Ozsvald Eszter Notch projektje például testen viselhető hely- és mozgásérzékelő szenzorokat és ezek hálózatát tervezte, amellyel egy ember mozgását 3D jelekké lehet alakítani. Eddig erre egy igen drága és bonyolult, úgynevezett motion capture berendezést kellett használni.
Az iHivePro nevű projekt a méhészetet szeretné forradalmasítani. Teljes szenzorcsomaggal szerel fel méhkaptárokat, így a rendszer az időjárási adatok mellett például a mézzel való telítettségét is jelezni tudja. Sőt, a betegségeket, egyép problémákat is távolról képes kimutatnia, nem csak a 2-3 hetenkénti ellenőrzés során derülnek azok ki. Nem utolsó sorban pedig még a kaptárak eltulajdonítása ellen is véd.
A harmadik magyar projekt a Ziteboard volt, amely egy olyan rajztábla program táblagépekre és okostelefonokra, amely tetszés szerint nagyítható, bővíthető. Az elgondolás kicsit a Prezi interfészére emlékeztet.
Noh szóval még egyszer :)
Bővebben a Figyelő hetilap 2015/1-ső számában lesz még infó, ha kérdés van, írjatok a szerk(kukac)insiderblog(pont)hu címre.