InnoTrade: a tojás, a lego, és a kórtörténet

A Magyar Nemzeti Kereskedőház 11 patronáltja jutott ki a legnevesebb nemzetközi technológiai fejlesztéseket felvonultató fesztiválokra (eddig: CES, Cebit, SXSW), akik közül hárommal egy sajtóreggeli kereti közt közelebbről is megismerkedhettünk.

Kellemes idő, kellemes környezet egy elegáns belvárosi hotelben, és egy igencsak felvillanyozó téma: a magyar kreativitás és kereskedelmi érzék újabb babérokra tör. Ducsai-Oláh Zsanett a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója már a sajtótájékoztató előszavában rendkívül optimistán nyilatkozott az alig öt hónapja, 2015 végén indult InnoTrade programról, ami elsősorban az ígéretes és kreatív startup vállalkozások nemzetközi „versenyeztetésével” foglalkozik, és világpiaci sikerrel kecsegtet a pályázóknak. A vezérigazgató szerint a magyar innovációk, a cégek tudása alapos felkészültsége és kreativitása abszolút feljogosít minket is a nemzetközi piacokon való jelenlétre.
Ahhoz, hogy minél több ilyen vállalkozást kövessen világpiaci siker és még eredményesebb fejlesztések, szükség van a legújabb technológiai újítások bekerülésére a nemzetközi vérkeringésbe. Ezt többek között egyetemek, inkubátor házak kapcsolatain át tennék lehetővé, amely platformokon a kutatások elérhetővé válhatnak a fejlesztők és ötletgazdák számára. Ilyen kutatási kapcsolatszerződés köttetett nemrégiben az Egyesült Államokban, ahol Magyar Levente államtitkár, a Berkeley Egyetemmel írt alá partnerségi megállapodást.
Az Egyesült Államok mellett további fontos partnerországoknak tekintik még Szingapúrt, Brazíliát, Kuwaitot vagy épp Pakisztánt, ahol pár napja Ducsai-Oláh Zsanett szintén egy nemzetközi iroda alapításáról tárgyalt, hogy kibővítsék szolgáltatásaikat. Fontos, hogy az adott ország igényeinek ismeretében, a megfelelő embert kell minden országban megtalálni, hogy egy-egy magyar innovációt a legmegfelelőbb területre, szakágba lehessen elirányítani az adott célországban, így annál gyümölcsözőbb lehet a későbbi kapcsolat.

Az InnoTrade program alappilléreiről, a sikeres pályázatok legitimitásáról is szó esett természetesen, amelynek keretében a vezérigazgató kifejtette mit is várnak el attól a kis- vagy középvállalkozástól, ami indulni óhajt a támogatásért. Mint minden projekt esetén itt is fő szempont az egyediség, az innováció átütő hatása, amely már egy kézzel fogható és működő prototípus meglétén alapszik, hiszen pusztán vágyálmokkal nem lehet vállalatot, piacot és brand-et építeni.
Az InnoTrade nemzetközi kapcsolatokkal építésével, és versenyeken és kiállításokon történő megjelenés megszervezésével és anyagi támogatásával foglalkozik, így alapvető követelmény a magabiztos fellépés és angoltudás is. Ki kell tűznie egy-egy innovatív kkv-nak azt is, hogy az adott projektben mit is vár el a külföldön való fellépéstől, kiállításokon való részvételtől, és mennyire képes a kijelölt úton haladni.
A legjobbak viszont azon vehetik észre magukat, hogy egyszerre ott vannak egy nyüzsgő technológiai kiállítás – például a sok tízezer látogatót felvonultató vegasi CES, a hannoveri Cebit vagy az austini SXSW – kellős közepén. Így volt ezzel a tájékoztatón (képünkön) bemutatkozó három cég képviselője is.

Legó, másképp
Elsőként a Vengit Kft. által megálmodott sBrick képviselője, Bollobás Márk vezetett be minket a jövő játékélményébe. Az sBrick, tehát Smart Brick technológia összeköti a hétköznapi legózás élményét a mai ember elengedhetetlen kellékével, az okostelefonnal, ezáltal egyszerre lehetünk jelen virtuális és valós térben – telefonos applikációval irányíthatjuk például a pályán elhelyezett építményeinket. A jövő programozói és informatikusai számára tervezett játékot 8-12 éves korig ajánlják, azonban a Las Vegas-i CES kiállításon való részvétellel és multi cégekkel köttetett kapcsolatok szorosabbra fonódásával új távlatok nyílnak meg a találmány számára akár a játékipar, akár az oktatás területén. Kíváncsi leszek, mikor kerül az asztalomra a telefonnyomkodós Hugó-Hami… Lenyűgözött az ötlet és a megvalósítás, szívesen vettem volna, ha a sajtótájékoztató után személyesen is kipróbálhatom az sBrick Towers játékát, amelyben okostelefonról lehet pingponglabdákat lövöldözni forgó tornyokba.

Zseb-kórlap
Egészségügyi napló a zsebünkben, ingyen. Szász Levente, a Laborom applikáció képviselője – aki egyébként maga is kipróbálta, így szorgalmazza például az okos fogkefe használatát – egy hatalmas problémára talált – persze több száz globális konkurensével együtt – kézzelfogható és mindenki számára elérhető megoldást. Egészségügy: leletek, receptek, szaknyelv és vizitek. Mi történne, ha mindezt egyszerűen elérhetővé és érthetővé tudnánk varázsolni a mindennapi felhasználó számára is? A Laborom app éppen erre nyújt megoldást. Az adatok betáplálhatók, bármikor ellenőrizhetők, és ezáltal egy harmonikusabb orvos-beteg kapcsolatot segítenek elő az amúgy is stresszhelyzettel járó vizit-szituációkban.
Digitális kórtörténetünk segítségével könnyebben érthetjük meg az egészségügyi eljárások mikéntjét, valamint gyógyszer és vizitemlékeztetőket is beállíthatunk. A cég egyébként az austini South By Southwest fesztiválon képviselte hazánkat és felmérve az igényeket ki is tűzte maga elé az új célokat. A folyamatos nyelvi bővítés mellett, már nem feltétlen csak orvos és beteg közti kommunikációra, és adatcserére korlátoznák az applikációt, hanem a biztosítók és klinikák bevonásával egy egységes rendszert alakítanának ki az átláthatóság és kényelem jegyében. Azaz az SXSW-n gyűjtött tapasztalataikat felhasználva képesek lesznek egy olyan üzleti modellt kialakítani, ami alaposan megkülönbözteti őket a konkurenseiktől. Nem is szólva arról, hogy már önmagában a kijutás validálta a csapatot, mert így sokkal-sokkal több ágazati szereplő volt hajlandó velük tárgyalni. Ugyanis már önmagában ez a sok-sok ezer dolláros megjelenési tény mutatja, a külvilágnak és a szakmának, hogy komolyan vehető startupról, nem csupán egy üres ígéretről van szó.

Hozzátenném, ha bárki megijedne, hogy privát orvosi adatait egy app-pal kezelje, megnyugtatom, a személyes adatlapokhoz és kórtörténethez még a fejlesztők sem férnek hozzá, csak és kizárólag a felhasználó belépőjével jeleníthető meg a tartalom – mesélte Szász Levente. Nekem ez jóval egyszerűbbnek hangzik, mint vaskos paksamétákkal klinikáról klinikára vándorolni, hiszen ha a jövő úgyis ott lapul a zsebünkben miért ne aknáznánk ki a lehetőségeket.

Tojást a strandra?
A Beachegg nem újdonság számomra, hiszen a kedvező sajtóvisszhang miatt az interneten már lépten-nyomon szembetaláltam magam ezzel az exkluzív és kreatív megjelenésű kis széffel, amely tojás formájával és csalhatatlan biztonsági rendszerével azonnal felkeltette a figyelmem.
Ki ne találkozott volna az értékmegőrzés fejfájós problémájával nyaralás közben, mikor tudatosul benne, hogy a táskákra dobott törülköző aligha fogja megvédeni pénztárcáját, kulcsait vagy mobilját az illetéktelen kezektől. A Beachegg pontosan erre a nyár közeledtével egyre fájóbb problémára nyújt kielégítő megoldást. A magyar „okos-tojás” a hannoveri CeBit kiállításon kitüntetett figyelemben részesült, és nem csak a készítők, de azt hiszem, mindannyian büszkék lehetünk az ötletre és sikereire. A fejlesztő Virgo Systemstől érkezett Csapó Balázs röviden ismertette az „aranytojást”, így nem kellett sokáig kotlanunk az asztal szélén trónoló szerkezet mibenlétén. Tömören, az értékmegőrző újdonság elektronikával és informatikával védi értékeinket: csak a személyre- illetve a megfelelő tojásra szabott okos-karkötővel fér hozzá valaki a benne tárolt tárgyakhoz. Ha valaki elmozdítja a széfet vagy megszakad a jel, a karkötő rezgéssel riaszt. (De van szállodai vízpartokra, elit strandokra szánt verzió is, ahol nem magunk, hanem a strandon amúgy is járkáló biztonsági őr vigyáz egy tablettel több tucat tojásra.

Összegezve:

Már ez a három startup is méltán bizonyítja, hogy helyünk van a nemzetközi piacon, kreativitásból nincs hiány, hiszen legyen szó játékról, értékeink védelméről vagy egészségről, fel tudunk mutatni olyat, amitől mindenkinek leesik az álla.