A régióban a vezetők közt vagyunk a körforgásos gazdaság kiépítésében!

A zöld, fenntartható, más névvel a körforgásos gazdaság következetesen épül itthon. Ebben az évben, még tavasszal alakult a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform (KGTP). Dr. Birkner Zoltánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökével készült interjút közöljük, amelyből megtudatjuk mit tettünk itthon idén a körforgásos gazdasági modell meghonosítása, kiépítése érdekében.

 

Miért jött létre a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform, mik a fő céljai?
A következő évek, sőt, évtizedek egyik alapvető kihívása – a digitalizáció mellett –, hogy hogyan tudjuk felelős módon örökül hagyni Földünket a következő generációk számára. Egyre fontosabbá vált, hogy a körforgásos gazdaság kapcsán is kialakuljon végre az a közös gondolkodás, amelynek során a tudástermelésért felelős oktatási és kutatóintézmények a nagyvállalatokkal, kis- és középvállalkozásokkal, civil szervezetekkel és az állami szabályzó intézményekkel összefogva, értékteremtő szándékkal ülnek egy asztalhoz és dolgoznak a célok megvalósításáért. A körforgásos gazdasági modell központi gondolata az anyag és az energia újrahasznosítása, ennek a szemléletnek az elterjedése segít abban is, hogy országunk sokkal kevésbé legyen kiszolgáltatott mondjuk az energiaárakkal vagy a beszállítói láncokkal kapcsolatos globális kihívásoknak.

A 2020-ben kezdődött Covid járvány és a nyomában elterjedő globális gazdasági bizonytalanságok ösztönözték a platform megalakítását?
Az elmúlt években a Covid már megmutatta, milyen következményekkel jár, ha megszakadnak az ellátási láncok. Manapság nagyon hasonlót tapasztalunk a szomszédunkban zajló háború okán, például az élelmiszeripar területén, nem is szólva az energiaellátási problémákról. A kihívások hatására sok területen megváltozik a gazdasági modell, erre pedig jó megoldást kínál – az eddigi lineáris felfogás helyett – a körforgásos gazdálkodás irányába való elmozdulás.

Kik szervezik ezt a körforgásos gazdasági platformot?
Minden érdekelt fél helyet kap az elnökségben és odafigyeltünk arra is, hogy a különböző méretű vállalkozások is jelen legyenek. Helyet kapott a grémiumban nagy vegyipari, agrár- és építőipari szereplő, vagy a kkv szektorból víztudományi, illetve tudásközvetítő cég, de emellett a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az egyetemi szféra képviselői is. Mindenki igent mondott az NKFIH felkérésére, ebből jól látszik, hogy az ötlet igen időszerű volt.

Sokan csatlakoztak eddig a platformhoz?
Büszkén mondhatom, hogy immár több mint száznyolcvan cég csatlakozott a platformhoz, ezek nagy többsége kkv. Ki kell emelni a kamarát, melynek fontos szerepe van abban, hogy a kisebb cégek érdeklődését is sikerült felkelteni. Rajtuk kívül már húsz tudásszervezet is csatlakozott, többségükben egyetemek. A résztvevők számában nincs felső korlát, mindenkire számítunk. A szemléletformálásban fontos, hogy egyetemi szintű képzések is indulnak a körforgásos gazdaság témájában: 2023-ban a Pannon Egyetemen három új szak – közgazdász, mérnök, turizmus – lesz ilyen szemléletben választható.

Milyen lépések történtek eddig a kitűzött célok megvalósítása felé?
Itt mindenki pro bono dolgozik, mert mindenki érzi a téma jelentőségét. A platform márciusi megalakítása óta eltelt bő fél évben először egy workshop keretében meghatároztuk a fő irányokat, ezek alapján jelöltük ki a legfontosabb célokat. Szeptembertől felálltak a munkabizottságok, amelyek novemberben Veszprémben mutatták be, hogy milyen projektjavaslataik vannak. Egy-egy munkabizottságban közösen dolgoznak a különböző helyről érkező és különböző érdekeltségű szervezetek képviselői, ez önmagában is lényegesen javítja az együttműködést. Nagyon sok horizontális téma született, melyeknek nagy társadalmi hatása lehet; ám el kell kezdenünk építkezni a szabályozási háttér, a jogi környezet megteremtése terén is.

A Területi Innovációs Platformok keretében eddig is sok munka folyt azért, hogy az egyetemek hatékonyan együtt tudjanak működni a vállalati szférával. Hol tart most ez a folyamat?
Kiemelt célunk, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek egymásra találjanak azokkal a tudást igénylő cégekkel – jellemzően a kkv-kkal –, amelyek nem foglalkoztatnak saját kutatókat. A következő két évtized arról fog szólni, hogy minél több hozzáadott érték épüljön be a termékekbe, ez pedig a tudásszervezetek hatékony részvételével képzelhető el. Éppen ennek elősegítése volt a cél a Területi Innovációs Platformok (TIP-ek) elindításával. Az egyetemeknek nyilvánvalóan a saját társadalmi-gazdasági környezetük modernizálását kell elsősorban segíteniük, de emellett nagyon fontos, hogy egy-egy részterület specialistáiként –Győrben a járműipar, a Pannon Egyetemen a vegyipar, Szegeden a biológia tudomány, nanotechnológia kapcsán – is hozzák, amire lehet építeni. A TIP-ek révén gyakorlatilag kis „NKFIH-képviseletek” jöttek létre országszerte az egyetemek bázisán, hogy az adott régióban minél több közép- és kisvállalatot szívjanak be az innovációs vérkeringésbe.

Kellően nagy manapság az innovációs projektek nemzetközi láthatósága?
Központi feladatunk, „kovász” szerepünk van ebben, számos új információt nekünk kell terítenünk. De a nemzetközivé válás kulcsa elsősorban az, hogy mennyire tudnak rangos kutatókat és oktatókat, külföldi hallgatókat bevonni az egyetemek az új rendszerbe. Ha valamelyik magyar egyetemnek például sikerül bejutni a Top 200 egyetem közé, rengeteg jól fizető ázsiai hallgató jön majd Magyarországra. A jó egyetem kulcsa, hogy nem csak az állam finanszírozza, hanem van markáns piaci bevétele is. Továbbá a Nemzeti Laboratóriumokban való részvétel is növeli a hazai intézmények láthatóságát. Mára 27 ilyen labor indult el Magyarországon. Egy-egy versenyképes téma köré mátrixszerűen felépítettük az együttműködő szervezeteket. Aki külföldről keres, az a teljes magyar „képességtérképet” látja, ami a nemzetközi együttműködések, pályázatok szempontjából kulcsfontosságú.

Mik a platform legfőbb célkitűzései rövid távon?
Az elmúlt négy évben megalapoztuk az új KFI-rendszert. Meghatároztuk a célokat, létrehoztuk a hiányzó intézményeket, és emellett az állami finanszírozás is erőteljesen bővült; most az erőfeszítéseknek már hasznot kell hozniuk. Mostantól minden együttműködő partnerünktől azt kérjük: írja le, fogalmazza meg, hogy az általa felvetett ötletből milyen tudományos, társadalmi vagy gazdasági siker fog létrejönni. Szükséges, hogy már a projekt elején tudjuk, hova akarunk eljutni. Azt a szemléletmódot, azt a kultúrát szeretnénk elterjeszteni, amelyben egyértelmű, hogy az állami támogatás nem ajándék, hanem olyan befektetés, aminek valamilyen módon hasznot kell hoznia.

(x)

A nyitókép forrása: https://www.gtk.uni-pannon.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .