Leáll a teljes európai és magyar műanyagipar a szigorítások miatt?
Lesz-e elegendő jó minőségű műanyaghulladék és újrahasznosított műanyag? Ez a kérdés foglalkoztatja az iparági szereplőket, ugyanis 2025-től a European Plastics Pact értelmében a műanyag késztermékekben és csomagolóanyagokban átlagosan 25-30% újrahasznosított műanyagot kell használni.
Jelenleg a fenti kérdésre egyértelműen nem a válasz, ami azért aggasztó, mert még azokban az iparágakban is, melyek nem használnak fel termékeikben műanyagot, mint az élelmiszeripar, egy műanyagcsomagoló gép szerepel a láncban. A halasztást nem tűrő kérdésben a MOL, a MOHU és a Magyar Műanyagipari Szövetség tart szakmai beszélgetést a Central European Plastics Meetingen, és mérik fel a hazai és nemzetközi szereplők igényeit.
Az elmúlt hetekben élénk vita folyik a közép-európai műanyagipari szakmai sajtóban arról, hogy vajon minden műanyagipari termékhez lesz-e elegendő regranulátum a European Plastics Pact vallalásai. A vita alapját egy a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) ernyője alatt futó projekt első, polipropilénekre vonatkozó jelentése adja. Eszerint a polipropilén folyásindexe (MFR) megnő a jelenleg alkalmazott újrahasznosítási eljárások következtében. Ez azt jelenti, hogy az újrahasznosított regranulált polipropilénből már nem gyártható ugyanazon termék, mint a kiinduló termék volt.
Egész Európában hiány van a jó minőségű műanyaghulladékból
Ez azt jelenti, hogy például Magyarországon több mint 100 ezer tonna polipropilén alapanyagú műanyag termékhez, elsősorban szál, fólia és cső alkalmazások nincs sem elegendő mennyiségű, sem megfelelő minőségű regranulátum. De ugyanígy nincs elegendő mennyiség és minőség sehol Európában.
Iparágak állhatnak le a regranulátum hiánya miatt
Ez a jelenség elsősorban a hosszú polimerláncú műanyagok esetében kritikus, amelyek az európai műanyagtermelés közel háromnegyedét teszik ki. Az említett kémiai törvényszerűség miatt például a polietilének esetében jelentősen megnő az regranulátum tartalmú fóliák vastagsága, így a csomagolások tömege is, akár kétszeresére. „A tét nagy, hiszen minden ipari gyártósor végén egy csomagológép áll. Ha a csomagológép leáll, a gyártást is le kell állítani. A műanyag a mai globalizált világunk jellemzője, enélkül sem a jelenlegi ipari és mezőgazdasági struktúrák nem működnének, sőt a városias életforma is ellehetetlenülne. A folyásindex zsarnokságával számolnunk kell együtt kell vele élnünk. Arra kényszerít bennünket, hogy megvalósítható és tartósan fenntartható célokat tűzzünk ki magunk elé” – húzza alá Bűdy László műanyagipari szakértő, a myCEPPI alapítója, a Central European Plastics Meeting főszervezője.
Mi a megoldás? A jelenleg létező és elterjedt műanyaghasznosítási mód, a mechanikai újrahasznosítás képes részben kezelni a problémákat, a megoldáshoz azonban nagyon szofisztikált hulladékkezelésre, válogatásra, és folyamatos, azonos minőségű hulladékáramra van szükség. Megoldás lehet az ipari méretekben még nem létező kémiai újrahasznosítás.
Felméri a régió igényeit az MMSZ és a MOHU
Az idei Central European Plastics Meeting megoldásokról lesz szó, szeptember 19-én és 20-án Budapesten. A résztvevők, közel 500 cég Közép Európa minden országából érkeznek. Az MMSZ, a MOL és a MOHU a konferencia során, felmérik a résztvevők jelenlegi és jövőben várható regranulátum igényeit. Létrejön a Közép Európai Újrahasznosítói Kerekasztal, mint lobby szervezet, amelynek célja a szabályozás és fizika törvényszerűségeinek összehangolása. Továbbá a közép-európai műanyagipari szövetségek találkozójára is sor kerül, hogy egyeztessék érdekvédelmi tevékenységüket.