Európai hasnyálmirigy kutatási központ Szegeden

Az Apple-alapító Steve Jobs múlt héten hunyt el hasnyálmirigy daganatban, melyből évente 230 ezer új betegséget regisztrálnak világszerte. Ráadásul a betegség hosszú tünetmentes lappangási ideje miatt nehéz felfedezni, és a kifejlett betegség ellen már nem sokat tehet a tudomány, emiatt rosszak a túlélési esélyek. Magyar kutatók eredményei azonban bizakodásra adnak okot.

Steve Jobs betegségét 2004-ben diagnosztizálták, ráadásul a betegség egy igen ritka formáját. A neuroendokrin hasnyálmirigy daganat egymillió lakosonként 2-5 esetben fordul elő évente. Bár a cégvezető 2009-ben sokáig titokban tartott májátültetésen esett át, de sajnos nem tudtak gyógymódot találni betegségére.

Sajnos a hasnyálmirigy működését eddig nem ismerte túl részletesen a tudomány, de magyar kutatók kimagasló eredményeket értek el a szerv megismerésében, ami több betegségének gyógyításában is segítséget jelenthet, gyulladások és rákos betegségek elkülönítése is könnyebb lehet. Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem kutatóorvosa és az által vezetett munkacsoport eredményeit a közelmúltban rangos szakfolyóiratokban publikálta.  Ezek alapvetően átírják élettani és kórélettani ismereteinket a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel.

Nem csak a hasnyálmirigy rákos megbetegedése lehet nagy eséllyel halálos, hanem szinte valamennyi hasnyálmirigy-betegségről elmondható, hogy ma még nincsen specifikus gyógyszeres terápiája, ezért a gyulladásos megbetegedéseknek is különösen magas, 5-10% közötti a halálozási arány.  A Magyar Tudományos Akadémia kutatói által végzett kutatások egyik jelentős eredménye, hogy sok olyan lehetséges beavatkozási pontot sikerült azonosítaniuk, amelyre a jövőben akár gyógyszeres kezelés építhető. “Az így kifejlesztett terápiák nagy valószínűséggel képesek lesznek hatékonyan enyhíteni vagy akár teljesen meggyógyítani a hasnyálmirigy gyulladásos betegségeit.”

A hasnyálmirigy egyik lényeges feladata, hogy megfelelő mennyiségű enzimet termeljen az emésztéshez. A szőlőfürtre hasonlító szerv naponta mintegy 1,5 liternyi, bikarbonátban gazdag emésztőfolyadékot ürít a vékonybélbe. Egészen a közelmúltig a kutatók úgy gondolták, hogy a hasnyálmirigy vezetéksejtjei által termelt bikarbonát fő élettani szerepe a gyomorból a nyombélbe lecsorgó sav semlegesítése. “Mi meg voltunk róla győződve, hogy a bikarbonát nemcsak a hasnyálmirigyen kívül, de a szerven belül is fontos élettani szerepet lát el.” A szegedi kutatók a világon elsőként igazolták, hogy a bikarbonátnak két jelentős szerven belüli feladata is van: még a hasnyálmirigyen belül semlegesíti az emésztőenzimeket termelő ún. acinussejtek által előállított savat, illetve a hasnyálmirigy fő enzimét, a tripszinogént inaktív formában tartja mindaddig, amíg a vékonybélbe nem kerül: “Ha ez a mechanizmus nem működik megfelelően, a hasnyálmirigy-vezetékben felhalmozódó savak miatt az emésztőenzimek már a hasnyálmirigyen belül aktiválódhatnak, ami hasnyálmirigy-gyulladást okoz.”

A magyar kutatók érdeme az ún. “tripszin kiváltotta ördögi kör” felismerése is, amelynek pontos mechanizmusát a terület legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Gastroenterologyban írták le a közelmúltban. „A szerv krónikus gyulladása során a hasnyálmirigy acinussejtjei fokozatosan károsodnak, elhalnak, ezért a kutatások és terápiák eddig kizárólag ennek a sejttípusnak a gyógyítására koncentráltak. Hegyi Péter és munkatársai megsejtették, hogy a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedéseiben a vezetéksejteknek is meghatározó szerepük lehet: “Sikerült egy olyan önmagát fenntartó, sőt erősítő kórélettani körfolyamatot leírnunk, amelynek következménye a tartósan fennmaradó gyulladásos állapot.” Ha a hasnyálmirigy vezetékeiben aktiválódnak az emésztőenzimek, akkor ez köztes élettani folyamatok révén csökkenti a bikarbonát-ionok termelődését. Ezáltal a vezetékben savasodás indul el, a kialakuló savas kémhatású közeg azonban kedvez az emésztőenzimek további aktiválódásának. Így alakul ki egy önmagát fenntartó és krónikus gyulladást előidéző kóros ördögi kör. “Ha le tudnánk állítani a körfolyamatot, akkor a ma még nem gyógyítható krónikus hasnyálmirigy-gyulladást is hatékonyan tudnánk kezelni.”

Ez a gondolatmenet és az új eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy szakemberek idén júniusi szavazását követően 2012-2017 között Szegedre kerül a több mint ezer tagot magába foglaló Európai Hasnyálmirigy Társaság központja, irányítójának pedig egyhangú szavazással Hegyi Pétert választották. “Nagy megtiszteltetés és egyben óriási felelősség is, amit örömmel vállaltam” – nyilatkozta a Bolyai-ösztöndíjat kétszer is elnyerő kutató, aki az eddigi legfiatalabb elnök a szervezet történetében. Hegyi Péter szerint az, hogy öt évre Szegedre költözik a központ, a területtel foglalkozó magyar szakemberek munkájának elismerése. „A magyar, illetve szegedi hasnyálmirigy-kutatások eredményességének köszönhetően nemcsak hogy rákerültünk a világ térképére, de egyidejűleg vezető szerepet is kaptunk a területen” – hangsúlyozta, elsőként kerül a társaság központja ezzel Kelet-Közép-Európába. Hegyi Péter meg van róla győződve, hogy Szegeden is meg lehet valósítani azt, amit a világ leghíresebb egyetemein, csak meg kell ragadni a lehetőségeket. Azokat a körülményeket pedig, amelyek nem teljesen adottak, meg kell teremteni.

A posztot eddig 1388 látogatónk olvasta.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Apple, Hazai pálya
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>