II. Kockázati Tőke Konferencia a Talentis térségben

Az INNOSTART Nemzeti Üzleti Innovációs Központ és a Talentis Group 2011. október 25-én szakmai konferenciát rendezett a magyarországi kockázati tőkepiac helyzetéről. A herceghalmi Talentis Innovációs Központban összehozott találkozón mindenki ott volt, aki a kockatőke iparban számít.

A rendezvényen az Európai Unió JEREMIE I. programján (lásd lent) nyertes kockázati tőkealap kezelő cégeken kívül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), valamint az innováció és a tőkebefektetések különböző módozatai iránt érdeklődő vállalatok, illetve szakemberek vettek részt. Szubjektív tudósításunk itt olvasható.

Az első szekció előadásai az innovatív KKV-k finanszírozásának témakörét dolgozták fel. Elsőként Siba Ignác, az NFÜ Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője beszélt az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében elérhető EU támogatásokról.

Második felszólalóként a DBH Investment Tőkealap-kezelő Zrt. elnöke, Erdei Sándor összegezte a JEREMIE program eddigi tapasztalatait. Elmondta, hogy a KKV-szektorban sokszor még most is idegenkedve figyelik az kockázati tőkeforrások felhasználását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a KKV-k döntő része nem alkalmas a kockázati tőke bevonására, ami a befektetési forma természetéből fakad: előnye és hátránya egyszerre, hogy a befektetők jóval aktívabban vannak jelen a vállalkozás életében, mint például egy hitelt folyósító pénzintézet.

Pakucs János, az INNOSTART elnöke a szekció utolsó előadásában az ún. „üzleti angyal” szerepről beszélt az innováció finanszírozásában, amelynek legérzékenyebb pontjának az induló tőke beszerzését jelölte meg. Ez ma Magyarországon szerinte egyáltalán nem megoldott. Az angolszász országokban 3F-ként (family, friends, fools, azaz család, barátok, bolondok) elnevezett finanszírozási modell jelenti a kezdőtőkét. Az Egyesült Államokban egy kutatás szerint az induló vállalkozásoknál a magántőke ötször nagyobb hányadot képvisel a pénzintézeti tőkéhez viszonyítva. Az INNOSTART ebből a példából kiindulva létrehozta az „Üzleti angyal klubbot”, amelyben magántőkéseket hoznak össze induló magyar vállalkozásokkal.

A második szekcióban a résztvevők kerekasztal beszélgetés keretében vitatták meg a kockázati tőkealap kezelők együttműködési lehetőségeit, valamint az állami befektetésekkel való kapcsolódási pontokat. Többek között arra, a magyarországi kockázati tőkefinanszírozás piacán tapasztalható együttműködő versengésre is kitértek, amely a 100%-ban állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank, a JEREMIE nyertes cégek és a pusztán magántőkéből finanszírozó vállalatok kapcsolatát jellemzi.

Siba Ignác elmondta, hogy sehol az EU-ban nem működik a JEREMIE program olyan komplexen, mint hazánkban. A jelenlévők ezzel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy Magyarországon sokféle támogatás áll rendelkezésre, de ezeket nem ismerik a vállalkozások. Ebben segíthetnek az alapkezelő cégek, ám fontos hangsúlyozni, hogy az el nem nyert pályázati pénzre nem szabad alapozni, és nem szabad számolni vele az üzleti tervben.

A beszélgetés során problémaként vetődött fel, hogy a kockázati tőkealap kezelők lényegében egy időben fektettek be, és emiatt nagyjából egyszerre fognak exitálni, vagyis egyszerre fogják értékesíteni tulajdonrészüket, ami alulértékelheti az ily módon támogatott vállalkozásokat. Ennek mértékét természetesen a mindenkori gazdasági helyzet is befolyásolhatja. E gondolatkörhöz kapcsolódott Dr. Takács Enő, a Talentis Group elnök-vezérigazgatója is, aki az esemény záróakkordjaként elmondta, a Talentis küldetése, hogy az exit pillanatában a befektetés által kidolgozott gyártási technológia és tudás lehetőleg Magyarországon maradjon.

A JEREMIE Kockázati Tőke Program magyarországi vonatkozásai

Az Európai Unió JEREMIE Kockázati Tőke Programja a kis- és középvállalkozások (KKV) tőkehelyzetének javítását, pénzügyi forrásokhoz való jutását támogatja azok induló és növekedési szakaszában egyaránt. A program hazánkra eső pénzügyi keretét a Magyar Vállalkozásfejlesztő Zrt. közvetíti az erre a célra létrejött nyolc kockázati tőkealap részére. Ezek egymással versengve, kétféle konstrukcióban (Co-investment Alap a Közép-Magyarországi Régióban, illetve Közös Alap ezen kívül) működnek, és 2013 végéig a tervek szerint összesen 45 milliárd forint értékben fognak tőkebefektetéseket végrehajtani.

Az uniós forrásokat az alapok magántőke bevonásával egészítik ki, melynek mértéke minimum 30 százalék. Az így összegyűlt keretből azok a KKV-k pályázhatnak támogatásra, amelyek legfeljebb 5 éve végeznek gazdasági tevékenységet és éves árbevételük nem éri el a 1,5 milliárd forintot (~5 millió EUR). Egy KKV három egymást követő éven keresztül évente maximum 1,5 millió EUR kockázati tőkéhez juthat, ami összesen ~1,2 milliárd forintos összeget jelent.