A BNV Equity vezetője az új Jeremie-ről

Hogy látja a szakma a Jeremie-kiírást? Jól működhet-e a tervezett 3 seed (magvető) alap? Az alábbiakban Zsembery Leventének, a Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatójának a vélemény-cikkét közöljük.

(Zsembery Leventének, a Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatójának írása)

Várjuk az újabb véleményeket is – a szerk.

Zsembery Levente

A társadalmi vitára bocsátott kiírás több ponton különbözik az első Jeremie kiírástól. Két fajta alap elindítását teszi lehetővé. A korábbi kiíráshoz hasonlóan ezúttal is indulnak növekedési alapok, de a kiírás megteremti a magvető (seed) alap indításának lehetőségét is.

Bár az utóbbira komoly igény lenne a hazai piacon, ebben a kiírás mai formájában több kockázati tényező rejlik, ami miatt nem egyértelmű, hogy ezek a magvető alapok képesek lesznek-e betölteni a nekik szánt célt.
A magvető alapok tekintetében véleményem szerint a kiírás ellentmondásokat tartalmaz. A célja jól láthatóan az, hogy minél több társaság kapja meg a lehetőséget, hogy magvető tőkében részesüljön. Tapasztalatom szerint ugyanakkor ennyi befektetésre érdemes társaság nem nagyon akad Magyarországon: a 3 alapban összesen kb. 120, évente 35-40 ilyen céget kellene találni. Ha mégis lenne, annak intézményi keretei sem látszanak, hogy ilyen mennyiségű korai fázisú társaság megfelelő Venture Capital (VC) finanszírozást talál majd egy-két év múlva.
A gondok forrása a befektetési összeghatár. Egyrészt 150 ezer euróból egy kezdő vállalkozás élete csak nagyon rövidtávon, maximum fél-egy évig finanszírozható. Ezek után azonnal újabb források után kell, hogy nézzen a cég. Így a folytonos üzletmenet nem biztosítható, a társaság működése újra lelassul.
Másrészt az alapok tervezett mérete alapján egy-egy seed alapnak kb. 40 befektetést kell végrehajtania, aminek komoly intézményi feltételei vannak, különös tekintettel arra, hogy ezek a cégek jellemzően inkubációs támogatásra szorulnak. Ugyanakkor az, hogy az alapkezelési díj és a tranzakciós költség (jogi, műszaki, audit költségek) együttese nem haladhatja meg az évi 60 millió forintot, kétségessé teszi, hogy megfelelő minőségű szakértői támogatásban részesülhetnek ezek a cégek.
Az sem szerencsés, hogy csupán egyetlen befektetési döntés hozható, mivel így gyakorlatilag 150 ezer eurós keret mentén zajlana a program, figyelmen kívül hagyva a különböző iparágak illetve tevékenységek eltérő tőkeigényét.
Mindezek miatt előfordulhat, hogy az alapkezelők nem fogják a teljes összeget kihelyezni, így végül a kiírás nem biztos, hogy célt ér. Ésszerűbbnek tűnne kevesebb, de nagyobb tőkével megvalósuló projektre szabni a programot a befektetési összeg 400-500 ezer euróra emelésével.
Üdvözlendő ugyanakkor, hogy a 10% alatti hozamot a tervezet a magánbefektetőknél hagyja, ez arányban is áll a seed befektetések nagyobb kockázatával.
A növekedési alapok tekintetében nem világos, hogy a program miért zárja ki az első Jeremie körben forrást szerzett alapokat. Ennek sem szakmai sem gazdaságfejlesztési okai nem ismertek. A már működő alapkezelők kialakítottak egy működési rendet, kialakult egy együttműködés a klaszterekkel, tanácsadókkal, szakmai szervezetekkel.

Azzal, hogy ezek az alapkezelők nem pályázhatnak, ez a meglévő infrastruktúra leépül, hogy ezzel párhuzamosan egy új épüljön ki. Tekintve, hogy a költségeket újra meg kell fizetni, ez drágább, mint a már meglévő rendszer fenntartása.
Ráadásul összesen 14 alapkezelő verseng majd a projektekért, ami egy-egy projekt túlárazásán keresztül ronthatja a magánbefektetők megtérülését, akiknek hosszú távú elköteleződése a start-upok finanszírozása iránt inkább kívánatos lenne.
A kiírás az alapkezelők és a magánbefektetők számára a Jeremie I-es kiírásnál összességében kedvezőbbnek tűnik. Így például az új kiírás lehetőséget teremtene akvizíciókra is, a befektetési összeget pedig évi 1,5 millióról 2,5 millió euróra emeli.
Mivel a jelenlegi tervezet versenyhelyzetet akar teremteni a Jeremie I. és Jeremie II. körben létrejövő növekedési alapok között, úgy lenne ésszerű, ha a már működő Jeremie I. alatt forráshoz jutott alapkezelők befektetési feltételei is az új kiíráshoz hasonlóan módosuljanak, azaz célszerű lenne itt is megemelni a befektetési összeghatárt, megadni az üzletrészvásárlás lehetőségét és kitolni a befektetésre rendelkezésre álló időtávot 2015 végéig.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..