Mikromultik 1.

Egyre többen gondolják, hogy a startupoké a jövő, és az óriásvállalatok ideje lejárt. A globális mirkrovállalkozások kérdéskört járjuk körül.

A válság során a legnagyobb amerikai autógyárakat csak állami segítséggel sikerült a csődtől megmenteni, de a fejlett országok gyártói közül szinte semelyik sem tud már dinamikusan fejlődni. Azt gondolnánk, hogy az autógyártáshoz óriási tőkét és szervezetet kell létrehozni, és egy ilyen stagnáló piacon nem is érdemes próbálkozni. Az Egyesült Államokban 2009 óta működő Local Motors nevű cég, amit az iraki háborúból hazatért veterán katona, John B. Rogers alapított ennek tökéletes cáfolata. A cég tervezők, dizájnerek és mérnökök hálózatát hozta létre, akik együtt tervezik meg az autókat, és a gyártás is kis műhelyekben zajlik. De nem csak a szakemberek, hanem a vevő is részt vehet a tervezésben és a gyártásban. Rally Fighter terepjáró-versenyautójuk 75 ezer dollárért vásárolható meg, mégis sorban állnak érte a vevők.

Hogy mit is tud egy ilyen autó?

Egyre több ilyen speciális hálózat szerveződik, ahol szabadúszók vagy kisvállalatok működnek együtt, és rugalmasságuknak köszönhetően a nagyvállalatoktól hódítanak el piacokat és vevőket. Az internet segítségével már a fizikai távolság sem jelent akadályt, az ilyen hálózatok a legtöbbször nemzetköziek. Egy informatikus teljesen mindegy, hogy honnan dolgozik. De nem csak az informatikában van önállósulásra lehetőség, szabadúszók munkabörzéjeként jött létre a elance.com, ahol szinte bármilyen interneten is végezhető tevékenységre lehet szakembert találni. A proz.com a fordítókra specializálódott, itt a fordítók versenyeznek egy-egy meghirdetett megbízásért.

Informatikai fejlesztéseknél mindig is fontosak voltak a kezdő, start-up vállalkozások. Míg korábban ezek a fejlesztések szinte kizárólag az Egyesült Államokból érkeztek, a nagysebességű internetkapcsolatnak és a fiatalabb generációk nemzetközi kötődésének köszönhetően már más országokból is könnyebb a világpiac meghódítása. A magyar prezi.com a prezentációk évtizede megszokott rendszerét döbbenetesen gyorsan változtatta meg, és megmutatta, hogy akár Budapestről is lehet jelentős hatású fejlesztést indítani. Talán példájuknak is köszönhetően egyre több fiatal informatikus kezd saját vállalkozásba. Okostelefonokra készülő alkalmazásokat már tucatnyi csoport készít, a Distinction Kft. huszonéves fejlesztői a Microsoft figyelmét is felkeltették, és az Egyesült Államokba is meghívták őket. Az egyre aktívabb budapesti start-up ökoszisztéma sok fiatalt ösztönöz az önálló munkára. Őket segítik a közösségi munkahelyek, a fővárosban a belvárosi Colabs, a budai My Corporation és STARTup Office az irodabérlés mellett együttműködéseket, előadásokat szervez és szolgáltat a kezdő cégeknek és szabadúszóknak, és még kockázati tőke bevonásában is segíti a fiatal vállalkozókat.

Vállalkozó kedvű kutatók is szinte rögtön a világpiacon kezdenek tevékenykedni, orvosi műszerek fejlesztése csak is a világpiacra éri meg. A Cryo Innovation Primo Vision eszköze például az embriók fejlődését monitorozza, amivel sokkal nagyobb eséllyel születnek lombikbébik az anyukák szervezetét kevésbé megterhelő kezelés mellett. Ilyenből világszerte néhány ezer darab kell, a magyar piac biztosan nem tartaná el a céget. A 15 fős vállalkozás a világpiacon maga tud megjelenni, marketingtevékenységét és a szakmai támogatást is Budapestről biztosítják. A gödöllői Biotalentum Kft. alapkutatási tevékenységét is széles nemzetközi együttműködésben végzi. A 30 fős cég szakterülete az őssejtek tenyésztése és a génmanipulálás. Megrendelőik és partnereik jó része külföldről származik, a mai kutatási projektek egy hazánkhoz hasonló kis országban elképzelhetetlenek lennének nemzetközi együttműködés nélkül.

Az európai egyetemisták egyre nagyobb része vesz részt egyetemi csereprogramokban, vagy folytat gyakorlatot más országban. Ezt sokan későbbi üzleti terveik megvalósításához is felhasználják, személyes kapcsolatok révén sokkal könnyebb más országok piacára utat találni. A korábbi diákok aztán később az üzleti életben is hasznosítani tudják, és mivel az európai diákok majd 2 százalék vesz részt csak az Erasmus programban, ez igen jelentős hálózati kapcsolatokat jelent, így a mai fiatalok számára egyértelmű, hogy rögtön globális piacokon próbálkozzanak, és a nyelvi különbségek sem jelenthetnek már akadályt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..