Interjú: Ville Kairamo, a Demola vezetője

A Tamperéből indult és már Budapesten is megtalálható innováció hálózat alapítójával és vezetőjével beszélgettünk az új rendszerű innovációról.

A finn fiatalemberrel a budapesti Demola központ megnyitásán beszélgettünk. Rövid és tartalmas beszédéből is sokat tanulhatnak a magyar innovációt tettetkel segíteni szándékozók: röviden ismertette a cégek problémáit a fejlesztések során, és hogy az általuk kitalált rendszer ezt hogyan oldja meg. A Magyarországon megszokott önfényezésnek semmi nyoma nem volt, sőt! Mondandóját azzal kezdte, hogy egy ilyen kicsi északi országban milyen fontos a folyamatos innováció – pedig mint tudjak ez az ország rendelkezik a világ egyik legjobb oktatási és innovációs rendszerével, és az állami innováció ösztönző ügynökségeknek is a TEKES az iskolapéldája.

Honnan jött a Demola gondolata?

Tamperében három egyetem is van, több innovációs központtal. Ez egy nagyon fragmentált rendszer volt, több iroda, cég nem is ismerte a másikat. Ezért arra gondoltunk, hogy egy egységes ökoszisztémát kellene teremteni, és ezért alakult meg a Demola 2008-ban.

Kik vesznek részt ebben a kezdeményezésben?

Tampere környékén több mint harmincezren tanulnak a felsőoktatásban, mindhárom egyetem részt vesz a programunkban. A Tamperei Egyetemről már évi 1200-an jelentkeznek a projektekre, akik közül 400 hallgató ötletét tudtuk tavaly elfogadni. Szóval igen sok diákhoz eljutunk, és tényleg működő ökoszisztémát sikerült létrehozni.

Ezt szeretnétek most nemzetközivé tenni?

Igen, mivel más-más országokban különböző szemléletben tudnak választ adni egy problémára. Vilniusban két hónapja nyílt irodánk, Budapest pedig a harmadik a sorban. Szeretnénk, ha párhuzamosan dolgozhatnának a különböző országokban csapatok a projekteken, így összehasonlítható lenne a teljesítményük.

Nem áll túl jól a Nokia mostanság, mennyire érinti ez a finn innovatív vállalkozásokat?

Nagyon fontos partner a Nokia, de nem az egyetlen. Nekünk például a Demola-ban több száz partnerünk van, olyan óriások is, mint a tamperei irodával rendelkező Intel, vagy az ABB. Ráadásul sokféle iparágból kerülnek ki a cégek.

A magyar diákok is finn cégek megbízásaihoz juthatnak általatok?

Alapvetően a helyi céges kapcsolatokra épül a modellünk, de lehet, még ez is lehet.

Milyen területekkel foglalkoztok leginkább?

Alapvetően három területre koncentrálunk. Először is az informatikára, de itt jóval többről van szó, mint appok fejlesztéséről vagy szoftverek írásáról. A szoftverek segítségével új féle problémákat szeretnénk megoldani az élet minden területén, ahol akár korábban senkinek sem jutott eszébe számítógépes megoldásokat keresni. A második nagy terület a média és a reklám, amibe a finn Sanoma Media az egyik legnagyobb partnerünk, reméljük a magyar cégükkel a budapesti központ is együtt tud működni. A harmadik terület pedig a robotika – a technikailag már igen magas szinten lévő szerkezeteknek keresünk életszerű és költség-hatékony megoldásokat.

A csapatok csak bedolgoznak a cégeknek, vagy esetleg saját vállalkozást is alapítanak?

Ha egy problémára kitalál egy csapat egy megoldást, arra elővásárlási joga van a megbízónak. De van hogy más ötletekkel is előállnak a csapatok, mint az eredeti probléma, és ezért már több tucat startup alakult az elmúl években a Demola-csapatokból.

Mit gondolsz a magyar startupokról?

Régóta járok Magyarországra, a Balatonon is sokat nyaraltam. Ezen kívül a BME-ről is több diák jött ki Tamperébe kutatni vagy dolgozni, és többen maradtak is. Szerintem sok jó ötlet és cég van, ami fontos lenne, hogy a helyi vállalatok körül alakuljon ki egy jól működő ökoszisztéma, és mi most ezen dolgozunk.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine, Hazai pálya, Riportok
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.