Pályázati anyag már van, lassacskán talán épülhet is a szuperlézer

Úgy néz ki, hamarosan indulhat a közbeszerzés és talán a 2015-ös átadási határidő is tartható.

Majdnem a magyar bürokrácia áldozata lett az ország legnagyobb tudományos beruházása (lásd korábbi anyagunkat itt). Az ELI-HU Nonprofit Kft. elkészítette az ELI kiemelt uniós nagyberuházás megvalósítási szakaszára vonatkozó pályázati anyagot. Az ELI-HU Nonprofit Kft. 2012. december 12-én rendezte meg az ELI lézer kutatóközpont első előkészítési projektjének sajtótájékoztatóval egybekötött záró konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának Dísztermében. Örevendets, hogy megindult az előkészítés (!), de még mindig nem nyújtották be a pályázati anyagot Brüsszelbe, pedig onnan sem várható fél-egy évnél hamarabb jóváhagyás. Ehhez még a kormány jóváhagyása is kell, az sem szokott néhány hónapnál hamarabb megtörténni, így még bőven van izgulni való, hogy tényleg megépül-e időre a létesítmény. Az ELI három részből áll, egy központ Szegeden, egy-egy pedig Csehországban és Romániában épül. A különbség, hogy Romániában 2012 december 8-án már kiírták a kivitelezési közbeszerzést, Csehországban pedig már október óta épül. Így hazánk legalább egy éves csúszásban van társaihoz képest. Egyelőre még a kiviteli tervek sem készültek el Szegeden, jövő év elejére várhatók.

Látványterv már van, a kivitelezéshez szükséges kiviteli terv még nincs

Az eseményen az ELI első előkészítési fázisának eredményeit, a projekt tudományos felépítését, a lézerek koncepcionális tervét, a másodlagos fényforrásokat és azok alkalmazásait, az építészeti koncepciót, továbbá a projekt aktualitásait előadások keretében mutatták be a szakemberek.

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt célja egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél a tervek szerint ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés létrehozása. A szegedi lézerközpontban lehet majd a világon a legnagyobb intenzitással vizsgálni a fény és az anyag kölcsönhatását. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatokra, de akár új anyag előállítására is alkalmas lesz.

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: azzal a határozott elképzeléssel álltunk az ELI program mögé, hogy az jelentős regionális gazdaság- és társadalom-fejlesztés motorja lehet. Azért elgondolkodtató, hogy 2,5 év kellett a minisztériumnak, hogy a nagyprojekt pályázati anyagát összeállíthassák.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az ELI első előkészítési fázisának feladatai 2012 decemberében fejeződtek be. Ennek során elkészültek – többek között – a nagyprojekt jóváhagyása iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok koncepciói (köztük a részletes megvalósíthatósági tanulmány, a tudományos rész, a költséghaszon-elemzés koncepciója), a szükséges építészeti és technológiai koncepciók, valamint felállítottuk a Tudományos Tanácsot. A megvalósítási szakaszban a további ütemezést illetően azzal számolunk, hogy 2015. év végére elkészül a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont építését és a lézertechnológia beépítésének egy részét foglalja magában. 2016 elejétől elkezdődhetnek a kutatások, miközben folytatódik a projekt második fázisának megvalósítása,

amelynek eredményeképpen 2018-tól még speciálisabb paraméterekkel rendelkező lézertechnológia biztosít majd egyedülálló kutatási lehetőséget a nemzetközi kutatóközösség számára – tájékoztatott Lehrner Lóránt.

Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU-koordinációs igazgatója arról számolt be, hogy a társaság. elkészítette a kiemelt uniós nagyberuházás pályázati anyagát, és a terveknek megfelelően 2012. december 5-éig benyújtotta a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. mint Közreműködő Szervezet részére. Ez a támogatási kérelem a kiemelt projektre fordítható 47 milliárd forint összegre vonatkozik, amellyel Magyarországnak 2015. december 31-éig kell elszámolnia az Európai Unió felé. Jelenleg várjuk az illetékes szervek, valamint a Kormány jóváhagyását, és a felmerülő kérdések esetén most is készséggel állunk rendelkezésre. A kiemelt projektek esetén követendő eljárásrendnek megfelelően a pályázatot a magyar Kormány döntését követően nyújthatjuk be az Európai Bizottság részére – tette hozzá dr. Tölgyesi Viktória.

A szegedi lézerközpont a tervek szerint két ütemben épül majd. Az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a következő fázisban, a 2014-2020 programozási időszakban várhatóan nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A beruházás 85 százalékát az Európai Unió a Strukturális Alapokból finanszírozza.

Amellett, hogy a projekt jelentős hatást fog gyakorolni az anyagtudományok, a gyógyászat és a környezetvédelem számos területére, új műszaki fejlesztéseket alapoz meg. A beruházás jellegénél fogva várhatóan húzóerőként hat Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére, a háttéripar versenyképességére, a gazdaság technológiai színvonalára, elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket ösztönözhet, erősíteni fogja a régió gazdaságát. A nemzetközi tudományos élet egyik regionális központjává válva külföldi szakembereket vonz majd Magyarországra, és hozzájárul a magyar kutatók hazatelepüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez is.

Egyedülálló lehetőség Magyarország számára, hogy európai összefogással és együttműködéssel egy ilyen jelentős nemzetközi kutatóközpontot hozhat létre.

One thought on “Pályázati anyag már van, lassacskán talán épülhet is a szuperlézer

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..