Pályázati anyag már van, lassacskán talán épülhet is a szuperlézer

Úgy néz ki, hamarosan indulhat a közbeszerzés és talán a 2015-ös átadási határidő is tartható.

Majdnem a magyar bürokrácia áldozata lett az ország legnagyobb tudományos beruházása (lásd korábbi anyagunkat itt). Az ELI-HU Nonprofit Kft. elkészítette az ELI kiemelt uniós nagyberuházás megvalósítási szakaszára vonatkozó pályázati anyagot. Az ELI-HU Nonprofit Kft. 2012. december 12-én rendezte meg az ELI lézer kutatóközpont első előkészítési projektjének sajtótájékoztatóval egybekötött záró konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának Dísztermében. Örevendets, hogy megindult az előkészítés (!), de még mindig nem nyújtották be a pályázati anyagot Brüsszelbe, pedig onnan sem várható fél-egy évnél hamarabb jóváhagyás. Ehhez még a kormány jóváhagyása is kell, az sem szokott néhány hónapnál hamarabb megtörténni, így még bőven van izgulni való, hogy tényleg megépül-e időre a létesítmény. Az ELI három részből áll, egy központ Szegeden, egy-egy pedig Csehországban és Romániában épül. A különbség, hogy Romániában 2012 december 8-án már kiírták a kivitelezési közbeszerzést, Csehországban pedig már október óta épül. Így hazánk legalább egy éves csúszásban van társaihoz képest. Egyelőre még a kiviteli tervek sem készültek el Szegeden, jövő év elejére várhatók.

Az eseményen az ELI első előkészítési fázisának eredményeit, a projekt tudományos felépítését, a lézerek koncepcionális tervét, a másodlagos fényforrásokat és azok alkalmazásait, az építészeti koncepciót, továbbá a projekt aktualitásait előadások keretében mutatták be a szakemberek.

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt célja egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél a tervek szerint ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés létrehozása. A szegedi lézerközpontban lehet majd a világon a legnagyobb intenzitással vizsgálni a fény és az anyag kölcsönhatását. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatokra, de akár új anyag előállítására is alkalmas lesz.

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: azzal a határozott elképzeléssel álltunk az ELI program mögé, hogy az jelentős regionális gazdaság- és társadalom-fejlesztés motorja lehet. Azért elgondolkodtató, hogy 2,5 év kellett a minisztériumnak, hogy a nagyprojekt pályázati anyagát összeállíthassák.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az ELI első előkészítési fázisának feladatai 2012 decemberében fejeződtek be. Ennek során elkészültek – többek között – a nagyprojekt jóváhagyása iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok koncepciói (köztük a részletes megvalósíthatósági tanulmány, a tudományos rész, a költséghaszon-elemzés koncepciója), a szükséges építészeti és technológiai koncepciók, valamint felállítottuk a Tudományos Tanácsot. A megvalósítási szakaszban a további ütemezést illetően azzal számolunk, hogy 2015. év végére elkészül a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont építését és a lézertechnológia beépítésének egy részét foglalja magában. 2016 elejétől elkezdődhetnek a kutatások, miközben folytatódik a projekt második fázisának megvalósítása,

amelynek eredményeképpen 2018-tól még speciálisabb paraméterekkel rendelkező lézertechnológia biztosít majd egyedülálló kutatási lehetőséget a nemzetközi kutatóközösség számára – tájékoztatott Lehrner Lóránt.

Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU-koordinációs igazgatója arról számolt be, hogy a társaság. elkészítette a kiemelt uniós nagyberuházás pályázati anyagát, és a terveknek megfelelően 2012. december 5-éig benyújtotta a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. mint Közreműködő Szervezet részére. Ez a támogatási kérelem a kiemelt projektre fordítható 47 milliárd forint összegre vonatkozik, amellyel Magyarországnak 2015. december 31-éig kell elszámolnia az Európai Unió felé. Jelenleg várjuk az illetékes szervek, valamint a Kormány jóváhagyását, és a felmerülő kérdések esetén most is készséggel állunk rendelkezésre. A kiemelt projektek esetén követendő eljárásrendnek megfelelően a pályázatot a magyar Kormány döntését követően nyújthatjuk be az Európai Bizottság részére – tette hozzá dr. Tölgyesi Viktória.

A szegedi lézerközpont a tervek szerint két ütemben épül majd. Az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a következő fázisban, a 2014-2020 programozási időszakban várhatóan nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A beruházás 85 százalékát az Európai Unió a Strukturális Alapokból finanszírozza.

Amellett, hogy a projekt jelentős hatást fog gyakorolni az anyagtudományok, a gyógyászat és a környezetvédelem számos területére, új műszaki fejlesztéseket alapoz meg. A beruházás jellegénél fogva várhatóan húzóerőként hat Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére, a háttéripar versenyképességére, a gazdaság technológiai színvonalára, elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket ösztönözhet, erősíteni fogja a régió gazdaságát. A nemzetközi tudományos élet egyik regionális központjává válva külföldi szakembereket vonz majd Magyarországra, és hozzájárul a magyar kutatók hazatelepüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez is.

Egyedülálló lehetőség Magyarország számára, hogy európai összefogással és együttműködéssel egy ilyen jelentős nemzetközi kutatóközpontot hozhat létre.