Áttörés a tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés terén

Európa legnagyobb kutatási szervezetei közös alapelvek alapján kezdik meg az átállást.

A tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférésről (Open Access) folytatott egyeztetések során első ízben fogadtak el egységes alapelveket az átállásról a legnagyobb európai kutatásfinanszírozó és kutatási szervezetek. Ez fontos lenne nem csak a kutatóknak, hanem az ínnovátoroknak, kisvállalatoknak is, hiszen igen boros árat kell fizetni, ha hozzá akarnak jutni a tudományos cikkek tartalmához. Ez pedig hátráltatja, hogy az kutatási eredmények új termékeket, szolgáltatásokat indukáljanak.

A Science Europe 51 tagszervezete, köztük a Magyar Tudományos Akadémia, elkötelezett a közpénzből finanszírozott európai kutatási és innovációs eredmények korlátlan online elérhetősége mellett. A tagszervezetek által elfogadott tíz alapelv lehetővé teszi, hogy a nyílt hozzáférésre való átállás összehangoltan, egységes szempontok alapján mehessen végbe.

Az alapelvek között szerepel, hogy a Science Europe tagszervezetei támogatják, hogy “a tudományos publikációk vagy eleve nyílt hozzáférésű folyóiratban jelenjenek meg, vagy a publikálást követően a lehető leggyorsabban kerüljenek szabad elérést biztosító repozitóriumba”. Az átállás időszakában elvárják a kiadóktól, hogy – a szerzők és intézmények növekvő befizetéseinek megfelelően – intézményi, regionális vagy országos szinten adjanak kedvezményt az előfizetési díjból.” Erre a kettős számlázás (double-dipping) elkerülése érdekében van szükség, hogy az intézményeknek ne kelljen kétszer fizetniük a tudományos cikkekhez való hozzáférésért.

“A nyílt hozzáférés előnyei egyértelműek: gyorsítja a tudományos kutatás ütemét, növeli hatását, megkönnyíti az interdiszciplináris együttműködést, és ösztönzi a tudományos eredmények gyors elterjedését – hangsúlyozta Paul Boyle, a Science Europe elnöke. – Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy egy ilyen rendszerre történő átállás kihívásokkal jár, és gyors változást csak egységes fellépéssel érhetünk el.”

Az együttműködés, az információ- és tapasztalatcsere a most elfogadott alapelvekre épül, ám az egyes szervezetek a saját igényeiknek megfelelően ültethetik majd át őket a gyakorlatba.

Az állásfoglalás kiadásával a Science Europe az Európai Bizottságot, a nemzeti kormányokat, a kutatásfinanszírozó és kutatási szervezeteket, valamint az egyéb érintetteket világszerte hasonló alapelvek elfogadására ösztönzi. A nyílt hozzáférésre való átállás az egész világot érintő folyamat. A Science Europe ezért a világ kutatásfinanszírozó intézményeit képviselő Global Research Council (Globális Kutatási Tanács) számára is a fenti alapelvek elfogadását javasolja.

 A Science Europe 26 ország 51 kutatásfinanszírozó és kutatási szervezetét tömöríti. Tagszervezetei összesen évi 30 milliárd eurós költségvetés felett rendelkeznek. A szervezet 2011 októberében alakult azzal a céllal, hogy képviselje a tagszervezetek érdekeit, illetve közös platformot biztosítson számukra a szakpolitikai és tudományos együttműködés érdekében. A Magyar Tudományos Akadémia a Science Europe alapító tagja. Pálinkás József, az MTA elnöke a szervezetet vezető 7 fős testület, a Governing Board tagjaként is részt vesz az európai tudományos közösség érdekeinek képviseletében.   

 A Magyar Tudományos Akadémia már életbe léptette a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének, az Open Access irányelveit. Pálinkás József elnök döntése alapján 2013 első félévében az MTA létrehozza a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogató alapot.

2 thoughts on “Áttörés a tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés terén

  • 2013. május 8. szerda at 17:38
    Permalink

    “A Science Europe 51 tagszervezete, köztük a Magyar Tudományos Akadémia, elkötelezett a közpénzből finanszírozott európai kutatási és innovációs eredmények korlátlan online elérhetősége mellett”
    —————————-

    Mit mondjak, hatalmas dolog ez.

    Leborulok a Magyar Tudományos Akadémia szellemi nagysága előtt.

    Igazából csak harmadikra sikerült végigolvasnom a nagyszerű hírt, mert az örömkönnyek teljesen elhomályosították a kicsinyes, földhözragad, csak harácsolásra nyitott rövidlátásomat.

    Olyan eredmény ez, amit okkal tekinthetünk a sötét, babonás, vérnősző középkorból az emelkedett szellem és ráció aranykorába való átlépésnek.

    Most már csak egy egészen baromira apró, mellékes, kicsiny kérdésem volna.

    Ha a magasságos Akadémia számára ennyire nyilvánvaló, hogy a közpénzből létrehozott közhasznú információhoz mindenkinek joga kell legyen szabadon hozzáférni, akkor hogy a fészkes fenébe van az, hogy a kizárólag közpénzen és kizárólag közhasznú célra kidolgozott műszaki szabványokhoz még most, az űrkorszak kellős közepén is csak súlyos pénzekért lehet hozzájutni?

    Miért kell nekem még most is 3251 forintot kifizetni azért, hogy a Magyar Szabványügyi Testület honlapjáról letölthessem pdf formátumban azt a 4 (! ! ! ! !) oldalt, amiből megtudom, hogyan kell kinéznie a hatlapú, finom métermenetű, alacsony, koronás csavaranyának, A és B pontossági fokozattal?

    Miért kell nekem csupán azért százezreket kifizetnem, hogy célnak legjobban megfelelő kötőelemet az ország hasznára kiválaszthassam?

    És miért kéne nekem csupán azért milliókat kifizetni, hogy egyetlen ágazat szabványgyűjteményéhez hozzájussak?

    Ha az én adómból és az én hasznomra készült, akkor milyen alapon kér egy állami testület pénzt érte?

    Hogy a fenébe lehetne a magyar KKV versenyképes, ha egy kütyü szakszerű megtervezéséhez szükséges szabványok beszerzése többe kerül, mint maga a tervezés?

    Végiggondolte-e az Akadémia, hogy a szabványok pénzért való árusítása mekkora jogsértés, milyen hatalmas ostobaság, és milyen hatalmas versenyhátrányt jelent a magyar szakemberek számára?

    Mert ha esetleg a Magyar Tudományos Akadémia valamikor kinézne az elképesztően nagy esze mögül, akkor neadjisten elgondolkozhatna ezen is.

    Úgy értem, még mielőtt teljesen elájulna a saját baromira haladó szellemétől.

    Reply
  • 2013. május 8. szerda at 18:00
    Permalink

    Tájékoztatásul egy apróság: a nemzetközi szabványügyi testületek az általuk kidolgozott nemzetközi szabványokat – végtelenül torz szemlélettel – valóban “szerzői jogvédelem alá eső” saját tulajdonukként kezelik, és súlyos pénzekért árusítják.

    A nemzeti szabványok ingyenességéről azonban még akkor is az azt kibocsátó ország dönt, ha az egy fizetős nemzetközi szabvány egy az egyben való átvételeként született.

    Tehát pofátlan hazugság az a sokszor hallott érvelés, hogy a nemzetközi szabványok díjkötelessége nem rajtunk múlik, hanem a nemzetközi kibocsátó szervezet írja azt elő.

    Jó példa erre a szintén nemzetközi szervezetnek minősülő NATO, amelyik a beszállítói kedvéért az összes nemzetközi szabványt “honosította”, és mint saját “háziszabványt”, ingyenesen hozzáférhetővé tette a neten.

    Tehát aki nem olyan sötét agyilag, mint az afroamerikai pályakarbantartó üllepe éjszaka az alagútban, annak számára biztos nyilvánvaló, hogy az internet korában semmi sem indokolná, hogy a virtigli magyar szabványok letöltéséért a magyar nemzeti hatóság a magyar polgártól pénzt kérjen.

    Csak az elképesztő kicsinyesség és harácsolás szellemtelensége az, ami ezt velünk teszi.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .