Az oktatás és a kutatás az innováció hajtómotorja

A Svéd-Magyar Innovációs Napok alatt a címben szereplő tapasztalat fogalmazódott meg.Magyarország gazdasági kibontakozása úgy valósulhat meg, ha folyamatosan ösztönözzük az új tudás előállítását,amelynek érdekében a hazai oktatás és képzés versenyképességének erősítése fontos cél különösen a műszaki, informatikai és természettudományos területeken. A Svéd-Magyar Innovációs Napok rendezvénysorozat eseményén svéd és magyar kormányzati, felsőoktatási és vállalati szakemberek a tudásháromszög elemeinek – az oktatásnak, a kutatásnak és vállalatok tevékenységének – összefüggéseiről, egymást erősítő hatásairól cseréltek tapasztalatokat.

Az Európai Unió országait tekintve Magyarország ma a mérsékelt innovátorok közé tartozik. A tudástranszfer alakítása fontos feladat, mivel nyilvánvaló tény, hogy a globalizált világban csak a tudástársadalmak lehetnek versenyképesek. Míg a kutatóhelyek minőségében jó pozíciót foglal el az ország, a kutatók, valamint az egyetemi-vállalati K+F együttműködések számában már korántsem ennyire biztató a helyzet. Az oktatás, a kutatás és a vállalati működés összehangolása nélkül azonban nincs sikeres innovációs ökoszisztéma, ezért ezen a területen nagy szükség van a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok átvételére.

Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete kitért arra, hogy innovációbarát hazájában a vállalkozói szemléletet, az innovatív képességeket már az iskolában igyekeznek megalapozni. Ennek célja, hogy a felsőoktatásból olyan szakemberek lépjenek a munkaerőpiacra, akik számára természetes a kutatói világ és a vállalatok együttműködése a piaci siker érdekében. Magyarországon működő számos svéd vállalat is jó példával jár elöl ezen a területen, kutatóközpontjaik és fejlesztési részlegeik számos magyar egyetemmel működnek együtt.

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára, a programsorozatot szakmailag támogató tárca nevében hangsúlyozta, hogy Magyarországon a hasznosítás-orientált K+F+I támogatása a hazai KFI stratégia kiemelten fontos eleme, amelyhez elengedhetetlen mind a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felsőfokú képzés erősítése, különösen a műszaki és a természettudományokban, mind a kreatív, innovatív szakembereket kibocsátó duális felsőoktatás és képzés fejlesztése. A nemzetközi versenyben a tartós pozíciókat csak a minőségi magyar munkaerő képes biztosítani. Felhívta továbbá a figyelmet a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tevékenységére, amely az ún. tudásháromszög, az oktatás-kutatás-innováció támogatását helyezi előtérbe. Hangsúlyozta, hogy a Tudás és Innovációs Közösségekben való magyar részvétel támogatása továbbra is prioritás.

Az ICT Labs az EIT egyik Tudás és Innovációs Közössége, amelyben Svédország vezető szerepet vállal. Oktatási igazgatója, Anders Flodström professzor a konferencia során kiemelte, hogy az EIT speciális innovációs és K+F stratégiát valósít meg az uniós K+F programokon belül. Ennek a lényege az, hogy hosszú távú kooperáció formájában hozza össze a tudásháromszög tagjait, amelyek céges formában működnek együtt a valóban piacorientált kutatás-fejlesztésért. Az innováció nyomán nemcsak új munkahelyek jönnek létre, hanem meg is szűnnek régiek, azonban ez a folyamatos megújulás biztosítja a gazdaság fejlődését, fenntarthatóságát, ez visz előre.

A Sigma Kudos, a K+F megoldások egyik vezető globális szállítója számos kutatási és oktatási programot indított már el Svédországban, Magyarországon, Ukrajnában és Kínában. Célunk egy olyan kutatóközpont létrehozása, ahol számítástechnikai és használhatósági szakértők egyetemi hallgatók közreműködésével vizsgálják az „Internet of Things” (IoT) jelenséget. Az IoT lehetővé teszi, hogy eszközeink érzékelés, interakció, vagy információ-megosztás révén résztvevőivé váljanak mindennapjainknak. Az uralkodó nézet szerint az IoT nem az emberi igények figyelembe vételével fejlődik, annak ellenére, hogy az IoT termékek hús-vér felhasználóknak készülnek. A Sigma Kudos azon dolgozik, hogy a felhasználói igények figyelembe vételével életünket a „Dolgok hálózata” helyett a „Dolgok és Emberek hálózata” szője át: így tesszük használhatóvá a technológiát.

Az Electrolux együttműködési megállapodást írt alá a Miskolci Egyetemmel. A kétoldalú szerződés keretében az Electrolux Lehel és a Miskolci Egyetem a pályakezdő mérnökök elhelyezkedését, és az intézmény gyakorlatorientált oktatásának fejlesztését kívánja elősegíteni. Az Electrolux és a Miskolci Egyetem közti együttműködési szerződés célja, hogy a két fél minden eddiginél hatékonyabb párbeszédet folytasson, és közös erővel olyan kutatás-fejlesztési feladatot lásson el, amely támogatja a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudású szakemberek képzését.

„Az Electrolux egyik erőssége a vállalat humán erőforrás menedzsmentjében rejlik. Magas szintű szakmai ismerettel rendelkező mérnökeink kulcsszerepet játszanak a vállalat eredményességében, ezért a kiválasztás során kiemelt figyelmet fordítunk a potenciális munkavállaló szakmai ismereteinek felmérésére.” – mondta Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója.

Az Ericsson Magyarország, az ország legnagyobb – 1200 főt foglalkoztató – telekommunikációs és informatikai kutatással, szoftver és hardverfejlesztéssel foglalkozó vállalata. Kiemelt feladatának tekinti a tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítését, a hazai kutatás és felsőoktatás nemzetközi integrációját, a középiskolai (Ericsson-Díj, Rátz Tanár Úr Életműdíj) és egyetemi képzés támogatását. Ma már az Ericssonnal kapcsolatos témakörök az egyetemi tananyag szerves részét képezik. Négy ericssonos egyetemi technológiai kutatólaboratórium működik: Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma, BME (1992), Kommunikációs Hálózatok Laboratórium, ELTE (2000), Komplex Hardverfejlesztő Laboratórium, BME (2008), Szoftvertechnológia Laboratórium, ELTE (2011). A magyarországi Ericsson tevékenységében példaértékű az oktatás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata, a magyar mérnökök szabadalmai és fejlesztései meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben.

A magyar és svéd szakemberek egyetértettek abban, hogy mindkét országban elsődleges a tudásáramlás támogatása a tudásháromszög tagjai között, amint az Svédország és Magyarország innovációs stratégiáiban is megfogalmazódott.

Kapcsolódó posztok:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.