Megfojtja a kkv-kat, hogy a bankok és a tőzsdei cégek kapnak csak forrást

Az online kereskedésre és befektetésekre szakosodott Saxo Bank közzétette idei harmadik negyedéves globális kitekintését. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza úgy véli, a piacok viszonylagos nyugalma megtévesztő.

Steen Jakobsen szerint a gazdaságok komoly egyensúlyi problémákkal küzdenek, amelyeket mindenképpen kezelni kell, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az iraki konfliktus nyomán új energiaválság fenyeget.

A szakértő szerint a világgazdaság alapvetően kedvező harmadik negyedév elé néz, részben azért, mert az USA gazdasága a katasztrofális, 2,9 százalékos első negyedévi szűkülést követően újra növekedési pályára állhat; a részvények továbbra is jobban teljesítenek, mint az államkötvények, és az amerikai dollár gyengélkedésére is egyre kevesebben fogadnak majd.

A devizapiacon az árfolyamok ingadozása erősödni kezd, ahogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mennyiségi lazításának harmadik szakasza lassan véget ér, az árupiacokon pedig minden szem az olaj árfolyamára szegeződik, amely magas lehet, de viszonylag szűk sávban ingadozik majd.

„A világgazdaság legfőbb egyensúlyi problémája, amely napjainkra mindenhol állandósult, azaz, hogy a piacot alkotó gazdasági szereplők 20 százalékát kitevő tőzsdei cégek és bankok kapják az elérhető pénzügyi források és politikai tőke 100 százalékát, megfojtja a gazdaság 80 százalékát alkotó kis- és középvállalkozások tömegeit” – állítja Steen Jakobsen. –

„Persze a részvénypiaci értékelések korrektek, de ehhez az is kell, hogy a szerencsés 20 százalék rendkívül kedvező feltételekkel jusson tőkéhez, és mindenki makacsul bízzon a mennyiségi lazítás sikerében, illetve a részvénypiac lendületében; napjainkban pontosan ez zajlik.”

A várt fellendülés további lehetséges akadálya a kínai ingatlanpiac állapota és brutális refinanszírozási igényei, illetve az ázsiai exportpiacok szűkülése és a magas energiaárak miatt elkerülhetetlen francia és német recesszió.

Ugyanakkor, a tartósan magas energiaárak negatívan hatnak a fogyasztásra is azáltal, hogy csökkentik a fogyasztók elkölthető jövedelmét.

Jakobsen szerint, ha a kiváltságos kisebbség által ma megszerzett források egy részét nem tudjuk minél előbb elérhetővé tenni a 80 százalékos többség számára, a világgazdaságra évtizedes „japanizáció” vár, azaz a növekedés tartósan megreked, csakúgy, mint Japán gazdasága az elmúlt 20 évben. A világgazdaság újraindításához elengedhetetlen az egyensúlytalanság megszüntetése; észre kell vennünk, hogy amikor a kismértékű növekedésnek örülünk, valójában figyelmen kívül hagyjuk a sokkal nagyobb problémát.”

„2014 a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Központi Bank, a Fed, és szinte minden banki közgazdász előrejelzése szerint a növekedés éve kellene, hogy legyen. Mégis, itt állunk a második félév küszöbén, és eddig mindössze törékeny európai gazdaságokat és növekvő költségvetési hiányt tudunk felmutatni. Az USA gazdaságának a második negyedévben 2,9 százalékos bővülést kellene elérnie ahhoz, hogy ellensúlyozza az első negyedéves visszaesést; Ázsia pedig úgy hiszi, a növekedés tudatos lassításakor képes lesz a „zökkenőmentes landolásra”, pedig ez legalább olyan valószínűtlen, mint a vadvízi evezés óceánjáróval” – fejtette ki Jakobsen.

(Jó kis hasonlat…  :) — a szerk.)

Részvénypiac: a legvonzóbb befektetések

Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint ahhoz, hogy a befektetők tőkéje a harmadik negyedévben is értékelhető mértékben növekedjen, mindenképpen szükségük lesz részvényekre. A részvények és kötvények relatív átárazása tovább folytatódik; a részvények teljes hozama a kötvényekéhez képest, ahogyan 1995 óta mindig, a részvénypiaci kockázati prémiumszint alatt marad. „A részvények továbbra is a legvonzóbb befektetési eszközök, piaci értékelésük reális, buborékképződéstől jelenleg nem kell tartanunk” – tette hozzá.

Devizapiac: veszélyben a forint is

Az iraki destabilizáció az utóbbi időszakban jelentősen megemelte az olajárat, arányaiban azonban ez a növekedés viszonylag mérsékeltnek tekinthető. Az olaj árának további emelkedése azon országok valutáit érintené a legérzékenyebben, amelyek energia-szükségleteik kielégítését túlnyomórészt importból fedezik, és amelyek egységnyi bruttó össztermék-növekménye a leginkább energiaigényes. Utóbbi tekintetében India, Dél-Korea és Dél-Afrika tűnik a legveszélyeztetettebbnek, míg importfüggőség szempontjából Törökország, Lengyelország és Magyarország.

John J. Hardy devizapiaci stratégiai vezető úgy véli, olyan időszak végén járunk, amelyben korábban szinte soha nem látott nyugalom övezi az olajárakat, így még határozott ingadozás esetén is időbe telik majd, amíg ennek hatásai a devizapiacra is begyűrűznek. A Saxo Bank devizapiaci tippjei 2014 harmadik negyedévére többek között az eladás az euró-jen, az ausztál dollár-amerikai dollár, illetve az ausztrál dollár-kanadai dollár párok esetében, de szintén ígéretes a mexikói peso-török líra vétel, illetve árfolyameséskor a norvég korona-svéd korona vétel.

Árupiac: Irak miatt nagy kérdés az olajár

A mostanság tapasztalt kimagasló árupiaci teljesítmény ellenére az iraki konfliktus komoly fenyegetést jelenthet a globális olajellátásra. Ha a szunnita harcosokat nem tudják megállítani, az év vége felé elkerülhetetlen lesz a magasabb olajár. Ole S. Hansen árupiaci stratégiai vezető szerint Irak céljai jelenleg elérhetetlennek tűnnek; ez pedig arra ösztönzi Szaúd-Arábiát, hogy növelje kitermelését, és ezzel megmentse az olajpiacokat a beszűküléstől. „Távlatilag, az energiapiacnak meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, bármilyen szokatlan is, hogy a kitermelt nyersolajkészletek mennyisége könnyen meghaladhatja a keresletet, részben az OPEC-országokon kívüli kitermelés növekedése miatt. Jelenleg arra számítunk, hogy a Brent nyersolaj hordónkénti átlagára tovább csökken, és 105 dollár közelébe kerül” – tette hozzá a szakértő. – „Ha viszont az energiaárak tartósan magasak maradnak, a világgazdaság növekedése visszaesik.”

Szintén fontos árupiaci fejlemény, hogy bár 2013-ban az arany az elmúlt 13 évben először könyvelhetett el éves szinten veszteséget, az idei első negyedéves unciánkénti 1225 dolláros átlagár alapján az óvatos optimizmus megengedhető a nemesfém idei év végi kilátásait illetően.