A NAV és a startupok

Ne a NAV tervezze a startupok adóstratégiáját!

  • Nem fordítanak erőforrást adótervezésre és számviteli/jogi háttér kialakítására a startupok
  • Már egyetlen adóhatósági vizsgálat és megállapítás működésképtelenné teheti a céget
  • Sokszor a számlák, a szerződések és a teljesítési igazolások is hibásak

Gyors növekedésüket, illetve akár a hosszú távú működésüket is kockáztatják azok a startupok, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a megfelelő számviteli, szerződési és adózási háttér kialakítására – mutat rá Magyarország egyik vezető adótanácsadó és könyvvizsgáló cége, a Baker Tilly Hungária. A tanácsadó vállalat szerint szerencsések azok a startupok, ahol viszonylag korán jelenik meg külső befektető, hiszen az átvilágításkor adózási és működési kockázataikra is fény derül, és NAV-szankciók nélkül megkezdődhet azok korrekciója.

nav-kep

Sokszor az alapszintű számviteli, adózási és vállalkozásirányítási ismeretek is hiányoznak az újonnan induló cégeknél, és ez a megállapítás halmozottan igaz a sokszor rendkívül gyorsan dinamikus növekedési pályára álló startup vállalkozásokra – foglalja össze az elmúlt évek tapasztalatait Magyarország egyik vezető adótanácsadó és könyvvizsgáló cége, a Baker Tilly Hungária.

 

A Baker Tilly Hungária szerint a startupokra jellemző, hogy az internet és a szoftverek világa kiemelkedő szerepet játszik az üzleti ötletük megvalósításában. Így nem véletlen, hogy az elsősorban online működő és értékesítő cégek gyakran új gazdálkodási kategóriát hoznak létre vagy új értékesítési csatornát teremtenek, azaz működésük jogi, adózási és számviteli struktúráit is ezek mentén kellene kialakítani – lehetőleg addig, amíg a forgalom viszonylag alacsony.

„A magyar startupokra az üzleti ötlettel elfoglalt alapítók jelentik a legnagyobb veszélyt a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából, hiszen a jelentős adókockázatokkal működő, egyébként rendkívül sikeres cég működését, akár egy rutin NAV-vizsgálat is ellehetetlenítheti. Ha pedig a szabálytalanságokra maguktól jönnek rá, akkor költséges és időigényes korrekciók és önellenőrzés árán lehet csak kiiktatni a veszélytényezőket. Azt is mondhatnánk, hogy egy cégnek sem jó az, ha a NAV készíti el az adóstratégiáját” – foglalja össze Kölber Ferenc, a Baker Tilly Hungária ügyvezetője.

A szakértő szerint a magyar startupok egyik leggyakrabban elkövetett hibája, hogy a gyors növekedési pálya miatt egyáltalán nem fordítanak energiát a „jó gyakorlatot” kialakító pénzügyi tervezésre, illetve a jogi, adózási és számviteli háttér kialakítására. Típushiba például, hogy a cégvezető/cégtulajdonos elsősorban az aktuális cash-flow alapján ítéli meg a cég pénzügyi helyzetét, ami komoly veszélyekkel jár, illetve hogy az értékesített termék vagy szolgáltatás adóügyi besorolása nem megfelelő, a kapcsolódó teljesítési igazolások, szerződések pedig – különösen például a többszereplős tranzakciókban – nem a tényleges gazdasági eseményt tükrözik.

„Ha a startup felszálló ágban van, akkor a cash-flow ópium: ha van ügyfél, pénz is van, csak gyakran az esedékessé váló kötelezettségekkel, adókkal nem kalkulálnak, ezért aztán később jöhet a kijózanodás – magyarázza Kölber Ferenc.

Hozzátette: ugyancsak jellemző, hogy a „szükséges rosszként” kezelt számviteli adatok (a „könyvelés”) és a vezetői döntéstámogatás elválik egymástól. A pénzügyi tisztánlátás hiánya mellett még egy masszívan nyereséges vállalkozásban is költséges bonyodalmakhoz vezethet a nem megfelelő szerződéses háttér, a hibás számlázási gyakorlat vagy a megkérdőjelezhető számviteli politika. Mindegyikük egy-egy időzített bomba, melyet jobb esetben egy tőkebefektető, rosszabb esetben az adóhatóság robbant fel.

 

A rendszerszintű kockázatok szempontjából azoknak a startupoknak még nagyobb a kitettségük, amelyek egy tőkeigényes iparágban már a működésüket is nagyobb befektetéssel és az abból adódó jelentősebb bevételekkel kezdik meg.

Kölber Ferenc elmondta: saját tanácsadói gyakorlatukban is előfordult már, hogy egy dinamikusan növekedő startup évekig olyan terméket árult, amelyet – a könyvei szerint – soha nem vásárolt meg, illetve úgy végzett engedélyköteles tevékenységet, hogy fogalma sem volt arról: ahhoz további jogosítványokra lenne szüksége.

A Baker Tilly Hungária szerint az az abszurdnak tűnő helyezet is előfordul, hogy a tényleges működés – avagy a befektetésre érdemes tevékenység részletei – nem derülnek ki a könyvekből.

Ismert startup hiba, például, hogy az összes K+F költséget az eredménykimutatásban szerepeltetik azért, hogy kevesebb társasági adót fizessenek. Ez nemcsak nem szabályos, de hosszú távon nem is előnyös, hiszen a cég értékét és megítélését a potenciális befektető szemszögéből is rontja – magyarázza a szakértő.

Ugyancsak súlyos és anyagilag megterhelő problémához vezet, amikor a tapasztalatlan vezetők tagi kölcsönből finanszírozzák a cég működését, majd egy rosszul elvégzett hitel-tőke konverzió után – melyet hitelelengedésnek minősít a NAV – tetemes társaságiadó-fizetési kötelezettséggel néznek szembe.

 

 

A Baker Tilly Hungária ügyvezetője szerint a startupok szempontjából nagyon fontos, hogy a szabálykövető adózási, számviteli, illetve az értékesítési és adminisztrációs struktúrát már a működés legelején kialakítsák, mert minden eltelt évvel problémásabb és költségesebb a korrekció és az átállás.

„Ha hosszú éveken keresztül nem a szabályoknak megfelelően működött a cég, akkor a visszamenőleges korrekció lehetősége is korlátozott. Ilyenkor leginkább csak reménykedhet és várhat a tulajdonos abban bízva, hogy a NAV nem bolygatja a múltat. Tapasztalataink szerint azok a startupok járnak jól, ahol korán due diligence-et, azaz átvilágítást végez egy tőkebefektető, mert ilyenkor láthatóvá válnak a rendszerszintű kockázatok, így például az adókockázatok is, és van idő és ok a rendbetételre. A többieknek maguknak kell felismerniük, hogy a túlélési és fejlődési esélyeiket rontják, ha nem átlátható struktúrákban üzemelnek” – mutat rá Kölber Ferenc.

2 thoughts on “A NAV és a startupok

  • 2014. november 25. kedd at 13:41
    Permalink

    Az szerintem jó mondás, hogy fontos a számviteli és adózási rendszerek kialakítására is odafigyelni, és hogy ez sokszor elsikkad a startupoknál. Ez a cég növekedéséhez stabilitást ad, és a későbbi átvilágításokat is megkönnyíti.

    Ugyanakkor van pár állítás amit nem értek / amihez sztem fontos kiegészítést tenni:

    • “A magyar startupokra az üzleti ötlettel elfoglalt alapítók jelentik a legnagyobb veszélyt a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából” >> persze kell egy CFO, aki felügyeli a pénzügyi-számviteli területet, de ha az ügyvezetőnek több ideje megy el a NAV-ra mint az üzletfejlesztésre, akkor ott valami nem oké. tényleg itt tartanánk? :(

    • “Típushiba például, hogy a cégvezető/cégtulajdonos elsősorban az aktuális cash-flow alapján ítéli meg a cég pénzügyi helyzetét” >> nyilván fontosak az egyéb pénzügyi aspektusok (bevételek / költségek eredményszemléletben, működőtőke, stb.), de végeredményben a cash flow profil az ami meghatározza egy cég értékét, nem a számviteli profit

    • “Ismert startup hiba, például, hogy az összes K+F költséget az eredménykimutatásban szerepeltetik azért, hogy kevesebb társasági adót fizessenek. Ez nemcsak nem szabályos, de hosszú távon nem is előnyös, hiszen a cég értékét és megítélését a potenciális befektető szemszögéből is rontja” >> ezzel egyáltalán nem értek egyet. egy pénzügyileg kicsit is képzett befektető tudja kezelni a számviteli politika ilyen jellegű választásait, és a megfelelő korrekciókkal értelmezni a cég eredményét. Megintcsak: kit érdekel a számviteli profit? A cash flow a lényeg, és ha az adóoptimalizálásnak az a feltétele, hogy a (megengedhető keretek között) lefelé torzítják az adózás előtti eredményt, hát hajrá

    Reply
  • 2014. december 1. hétfő at 10:37
    Permalink

    “A magyar startupokra az üzleti ötlettel elfoglalt alapítók jelentik a legnagyobb veszélyt a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából, hiszen a jelentős adókockázatokkal működő, egyébként rendkívül sikeres cég működését, akár egy rutin NAV-vizsgálat is ellehetetlenítheti.”
    ————————–

    A magyar startupokra a kiszámíthatatlan hazai gazdasági környezet, és az áttekinthetetlenül bonyolult, ostoba hazai adórendszer jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel ezek kezelése még egy rutinosan működő középvállalat számára is nehézséget okoz.

    A megoldás tehát nem a startupok adószakértővé képzése, hanem a vállalati adminisztráció és az adórendszer drasztikus egyszerűsítése és ésszerűsítése volna.

    Legalábbis abban az esetben, ha a kormányzat nem a magyar gazdaság teljes ellehetetlenítését tűzi ki célul.

    A normális az volna, ha a gazdasági vezető energiáit nem az adóoptimalizálás és az adminisztráció, hanem elsősorban a vállalat gazdasági vezetése köthetné le.

    Az semmiképpen sem normális, hogy egy kisvállalkozásban magasabb képzettséget igényel az adóbevallás szakszerű elkészítése, mint maga a gazdasági tevékenység.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .