Karcos vélemény az MFB-NKFIH szuperalapról

A 30+20 milliárdos állami startup-támogató MFB-NKFIH szuperalapról ezt gondolja a Magyar Innovációs Szövetség.

  A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram (GINOP-8.1.3/A-16) c. tervezetről:

Általános észrevételek

A termékleírás rendkívül sok paramétert meg kíván határozni (finaszírozás mértéke, formája, futamideje, értékelése stb.). A korai fázis másképp működik: javasoljuk, hogy merev, előíró meghatározás helyett az alap management-je a finanszírozás kezdeti fázisában szoros (havi) utánkövetést, nyomonkövetést alkalmazzon, majd ahogy a cég vezetősége egyre kompetensebb lesz és teljesíteni tudja a terveket, akkor legyen módja 3 vagy 6 hónapos időszakra tervet elfogadni. Minél több konkrét tervet akarnak betartatni a startup-pal a kezdeti időszakban, annál valószínűbb, hogy a siker eléréséhez szükséges flexibilitást elveszti a cég, és csak a saját korábbi elképzeléseinek beváltását vélik célnak.

Részletes észrevételek

1.

A program céljában “Az inkubációs (pre-seed), magvető (seed), és induló (startup) szakaszra fókuszál”, célpiacában az “induló vagy fiatal innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k”-kat jelöli meg. Ugyanakkor a befektetési politika rész már a “K+F+I tevékenységet felmutatni képes vagy azt vállaló KKV-k”-ról beszél.

Ez a célpiac felesleges szűkítése.  A követelmény megnevezésével torzító hatást gyakorol azokkal a cégekkel szemben, melyeknek a siker eléréséhez nincs szükségük K+F tevékenységre.  A megnevezett befektetési keretösszeg nagyságrendje és a magyar startup piac jelenlegi mérete is azt támasztja alá, hogy nem kellene szűkíteni a pályázók körét.

ʺ…Ma még gyenge tudás- és technológiaigényes induló vállalkozásokat segítő környezet fejlesztéseʺ erre a fejlesztésre nem láttunk további utalást a tervezetben (sem általános vagy konkrét javaslatként vagy elvárásként a pályázóktól).

Megcélzott vállalkozások:

a technológiailag innovatív mellé az innovatív üzleti modellt is be kell venni. Egyébként az előnyt jelentő ʺtechnológiailag innovatívʺ feltétel nem feltétlenül vág össze az ʺalkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztésʺ megkövetelésével. Ezeket az ellentmondásokat fel kell oldani, a piaci logika irányában.

2.

Megszerzett tulajdonrész:

nem lehet cél állami startup-ok létrehozása. Nincs az a jó, magát helyesen értékelő vállalkozó, aki hagyná magát kizárni a cégéből. Az a cég, amely induláskor odaadja a cég kb. felét a finanszírozónak, az gyakorlatilag finanszírozhatatlan lesz a nemzetközi piacon nem lesz olyan, aki 2 vagy 3. körben befektessen a cégben, mivel azzal indirekt módon a vállalkozó érdekeit csökkentené olyan drasztikusan, amivel óriásira nő annak a kockázata, hogy a vállalkozó nem a felértékelődésben, hanem csak a hosszú távú üzemeltetésben lesz érdekelt.

Javaslatunk tehát, hogy az alap össz-tulajdonrésze mindenképpen 50% alatt legyen, az induló részesedés pedig 25% alatt.

3.

A Tőkeprogramban résztvevők köre:

A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. jelenleg 24 portfólió céget (ezek sem mind startupok) kezel, félév múlva több százat. Ez nem tűnik reálisnak, és nem jó, hogy egy kaptafára készült szabályzatok, eljárások, szemlélet alapján fognak mintegy 1000 céget kezelni, amely a felfutási szakasz után egyidejűleg akár 500 céget is jelenthet.

Kapcsolódó posztok:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.