Milyen szigorítások várnak a KATA-sokra?

A Kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát vette át, amely szerint 40% adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. Ez tényleg elég a visszaélések kiszűrésére? -ezt járta körbe a Niveus Consulting Group.
A KATA egy nagyon is fontos űrt tölt be az adórendszerben, jelentősen hozzájárult az elmúlt évek sikeres gazdaságfehérítéshez. A KATA titka egyszerre rejlik az alacsony tényleges adóteherben és az egyszerűségében. Nincs szükség könyvelőre, bonyolult bevallások készítésére. Kiegészülve az áfa-mentességgel olyan réteget is bevont az adózói körbe, akik korábban az adminisztrációs terhek miatt nem tudták teljeskörűen teljesíteni az adókötelezettségeiket.

KATA gondjai
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az egyik probléma viszont az, hogy a KATA szerint fizetendő havi 50.000 forint értéke az elmúlt közel egy évtizedben elinflálódott. Ráadásul időközben a duplájára, 6 millióról 12 millió forintra emelték azt a bevételi értékhatárt, amíg KATA-sként nem kell büntetőadót fizetni. Álláspontunk szerint a KATA legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára és a bevételi érték megduplázására vezethető vissza. „Emiatt ugyanis a KATA ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták.”-tette hozzá Fischer Ádám.

Havi 1 millió forintos fizetésnél a tényleges adóteher mindössze kb. 6% – havi 50.000 forint KATA plusz évente 50.000 forint iparűzési adó. Összehasonlításképpen, egy nem KATA szerint adózó egyéni vállalkozó 2% iparűzési adót, 9% nyereségadót, 15% szja-t és (júliustól) 15,5% szochot fizet, igaz utóbbit csak korlátozott összegben, ráadásul havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 15% szja, 18,5% tb és (júliustól) 15,5% szocho fizetendő. Látható, hogy hatalmas a különbség a két érték között.

Ez több esetben is arra vezet, hogy nem az eredeti céljának megfelelően használják ezt az adót, ami jelentősen torzítja a versenyt a cégek között. Ezért merült fel a szigorítás gondolata.

Mire elég 3 millió forint?
A Niveus Consulting Group úgy látja, hogy a KATA okozta problémák kizárólag komplex megoldásokkal kezelhetőek. Egyszerre kell szigorítani a KATA ellenőrzését – amit az adóhatóság az év elején be is ígért, kérdés, hogy erre milyen hatással lesz a koronavírus – és közben szigorítani kell a jogszabályt. Ez utóbbit ígérték meg ma. Kérdés, hogy elég-e a Kormány által bejelentett szigorítás.
Véleményünk szerint a módosítás a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, azonban az ördög most is a részletekben rejlik. Az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kell kapni, hogy egyértelműen meg lehessen ítélni a módosítás hatékonyságát:

Hogyan fogják kezelni a kapcsolt vállalkozások által és/vagy kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket? Ezeket össze kell vonni és ha igen, milyen módon?

Ha változatlan marad az 50.000-es mérték és a 40%-os különadó, akkor hogyan kívánják kezelni az adómérték elinflálódását?
Terveznek-e szigorítani az átminősítési feltételeken?
„A KATA törvény tartalmaz egy feltételrendszert, amelyből, ha nem teljesül legalább kettő, akkor automatikusan munkaviszonynak minősül a KATA-s vállalkozó szerződése. A mostani feltételrendszer egyes elemei nem értelmezhetőek vagy életszerűtlenek, más pontjai pedig talán nem kellően szigorúak. Az ellenőrzések hatékonyságát nagyban növelné, ha a feltételrendszert is átgondolná a Kormány.” – tette hozzá a szakértő.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .