Kutatás 3. rész – A coworking jelenség és a pénz igénye

Íme a következő rész a nagy-startup-diploma-munkából, amelyet Varsányi Ágnestől közlünk. Mitől is érdekesek a ‘kowörkök’ a startupoknak? Majd utána megtudjuk, hogy  a startup finanszírozásnak mi az alapja? – izgalmas…

1.3. Coworking jelenség

Az alábbi fejezetben szeretném az olvasót megismertetni a coworking jelenséggel, mivel manapság egyre több coworking iroda található Budapesten és vidéken egyaránt. A coworking, vagyis collaborative working (közösségi munkavégzés) a munkavégzés új formája, amelyet az internet és az egyszemélyes vállalkozói kultúra fejlődése tett lehetővé. Abból a felismerésből született, hogy az otthon dolgozó emberek szerették volna elkülöníteni a „munkahelyüket” az életterüktől. Az coworking ötletének az előfutárai a Jelly és a neonomád életforma voltak. A Jelly-k otthon dolgoztak, de meghívtak másokat az otthonukba, hogy együtt dolgozzanak velük. A neonomádok pedig a kávézókat használták munkaterükként. (Coworking közösség és közösségi tér honlapja 2009). Ezekből született meg a coworking koncepciója, amely átmenet képez egy bérelhető iroda, egy klub és egy kávéház között.   Az első iroda Amerikában nyitotta meg kapuit 2005-ben. Ma már Magyarországon is szép számmal megtalálhatóak.

Lényege, hogy különböző szakmai területről érkező emberek egymástól függetlenül dolgozhatnak, ismerkedhetnek, tapasztalatot cserélhetnek egy közös térben. A nyitott tér lehetőséget ad a kooperációra, a közös problémamegoldásra és nem utolsó sorban az üzletkötésre is. Ez a forma olyan szabadúszóknak és cégeknek lehet hasznos, akik inspiráló munkakörnyezetet keresnek, esetleg nem tudnak, vagy nem akarnak otthon dolgozni. Sok vállalkozás akad, amelyek kizárólag az igényesen kialakított tárgyalótermek miatt veszi igénybe a coworking iroda szolgáltatásait, hogy ezzel jó benyomást keltsenek az ügyfeleikben. Több cég költségcsökkentés végett költözik ilyen irodákba, hiszen az infrastruktúra, az irodatechnika és az eszközök adottak. Néhány helyen még a cég székhelyének a biztosítását is vállalják, ellátva ezzel az asszisztensi szerepkör egy részét. A coworking irodák jelentőségé nem pusztán az általuk nyújtott szolgáltatásban rejlik, hanem az általuk megteremtett közösségben is. Az ilyen irodák általában egy kisebb hub-ot

Loffice alapítók: Klementz Kata és Panni (testvérek), a hazai co-work hercegnői

szeretnének maguk körül kialakítani, s az ebből adódó széles kapcsolatrendszernek köszönhetően pedig sokszor ezek válnak az inkubációs és seed programok melegágyává. az első hazai coworking hely a Loffice volt, amely azóta iskola például szolgál a többieknek. További példa még a Colabs (amely coworking iroda, de seed programot is indított), de a MyCorporation is tervbe vette, hogy elindít egy inkubációs programot a közeljövőben.

A coworking iroda koncepciója manapság nagyon divatos, de felvetődik a kérdés, hogy megéri-e üzleti szempontból egy ilyen helyiséget működtetni? Igen, megérheti. A bevétel nagy része azonban nem a bérlőktől fog majd érkezni. Az alapítóknak és/vagy tulajdonosnak tisztában kell lenniük azzal, hogy más üzleti tranzakciók, például seed programok vagy egyéb befektetői tevékenységek hozzák majd a hasznot. Tehát, önmagában egy coworking iroda üzemeltetése nem rentábilis (Szulágyi 2011). További probléma az, hogy idehaza nincsen kultúrája az alkalmazotti vállalkozói és az egyszemélyes vállalkozói létnek, így a coworking lehetősége nem biztos, hogy jó hívó szó ahhoz, hogy hozzájáruljunk egy startup hub kialakulásához (Bogár 2012).

1. táblázat: Budapesti irodák és áraik (forrás: http://officespotting.blog.hu/2012/01/16/coworking_irodak)

 

2. Startup vállalkozások finanszírozása

Ennek a fejezetnek a célja, hogy bevezesse az olvasót a finanszírozási témakör dolgozat szempontjából lényeges területeire. Röviden bemutatásra kerülnek a finanszírozás lehetséges forrásai, majd levezetésre kerül, hogy a startup vállalkozásoknak miért speciális a tőkeigényük és a finanszírozási helyzetük, valamint részletesebben bemutatásra kerülnek a számukra Magyarországon rendelkezésre álló források, finanszírozási programok. A fejezetben kitérek az Európai Unió nyújtotta támogatások egy részére is.

2.1. Finanszírozási problémák

A vállalkozás a működtetéséhez szükséges forrásokat eredetük szerint belső és külső finanszírozásként csoportosíthatjuk. A belső finanszírozás értelemszerűen a vállalaton belülről érkezik. Leggyakoribb formája az önfinanszírozás, a megszerzett nyereség visszaforgatása a cégbe. Ide sorolhatjuk még az értékcsökkenési leírásból, az alkalmazotti részesedés felszabadításából valamint vagyonátrendezésből keletkező tőkét is. A belső finanszírozási formát biztonsággal azok a cégek tudják használni, akiknek az üzletmenete folyamatos és stabil. A startup vállalkozásoknak a profittermelése ezzel szemben alacsony szintű és kiszámíthatatlan, ebből adódóan a belső finanszírozásra csak korlátozottan vagy egyáltalán nincs lehetőségük, külső forrást kell igénybe venniük (Lévai 2010). A külső finanszírozás esetén (lásd 3. táblázat) a forrás fajtája szerint megkülönböztethetünk hitelfinanszírozást[1] és tőkefinanszírozást[2]. Az előbbi esetben a vállalkozások tulajdonosai intézményeket, az utóbbi esetben a befektetőket próbálják meggyőzni arról, hogy érdemes számukra forrást biztosítaniuk.[3]

3. táblázat: Külső finanszírozási lehetőségek (forrás: Kosztopulosz 2007, 42. o.)

A startup vállalkozásokra nem jellemző, hogy hitellel finanszíroznák a működésüket. Egyrészről a hagyományos pénzügyi intézmények ódzkodnak olyan vállalkozásokat finanszírozni, amelyeknek bizonytalan a működése és nem rendelkeznek a megfelelő pénzügyi mutatókkal[1], ez pedig a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokra fokozottan igaz. Esetükben az információs aszimmetria fennállása is súlyosbítja a helyzetet, illetve a startupok életciklusával összefüggő cash-flow profil sem kedvező a hitelképességükre nézve. A hitelfinanszírozás alapvetően kockázatkerülő természete és az innováció magas kockázata nehezen illeszthető össze: „.a hitelezőnek nem a legnagyobb nyertesek megtalálása, hanem a vesztesek kiszűrése az alapvető érdeke” (Kosztopulosz 2007, 46.o). A keresleti oldalról méretgazdaságossági okok miatt előnytelen a hitelfinanszírozás, illetve az ilyen jellegű cégeknek elsősorban tőkére lenne szükségük, nem pedig visszafizetési kötelezettséggel terhes hitelre (Berman et al. 2011). Megállapíthatjuk, hogy a startupok számára a kontinentális finanszírozási módok nem állnak rendelkezésre, vagy nem adekváltak (Kosztopulosz 2007).

2.1.1. A növekedési rés elmélete

A növekedésorientált kisvállalkozásoknak az átlagnál jóval nagyobb a forrásigénye, ezért a kockázati tőke pótolhatatlan finanszírozói szerepet tölthet be a fejlődésük útján. Ezzel szemben nem tudnak kellő abszolút bevétel alternatívát felmutatni a potenciális befektetőknek, hozamuk is sokkal alacsonyabb és nagyobb ingadozású. A növekedési rést reprezentáló ábrán (4. ábra) jól kivehető, hogy a csak belső forrással finanszírozó vállalkozások jelentősen kisebb ütemben növekednek, mint a külső forrást igénybe vett társaik.  Tehát a kockázati tőke jelenléte, amennyiben a cég maximálisan kihasználja a növekedési lehetőségeit, fokozott ütemű növekedéshez és magasabb nyereséghez vezet (Szerb 2006).

4. ábra: A növekedési rés kialakulása (forrás: Szerb 2006)

 

Mindezekből következik, hogy a startup vállalkozásoknak életük korai szakaszában a fejlődéshez a külső tulajdonositőke-bevonás a legmegfelelőbb finanszírozási mód (Kosztopulosz 2007).

2.1.2. Életciklusmodell

Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy éppen a részesedésfinanszírozás melyik formája lenne a legkedvezőbb a vállalkozásunk számára, ahhoz jó kiindulópont az életciklus modell. A modell a vállalkozások időbeli növekedését egy közelítőleg „S” alakkal írja le. Az ábrán látható módón (5. ábra) és öt fázisra bontja le a cégek életciklusát és megadja az azokra a korszakokra legjellemzőbb finanszírozási formát.

5. ábra: Tipikus fejlődési szakaszok és jellegzetes finanszírozási formák az életciklusmodellben (forrás: Szerb 2006)

A fejlődési szakaszok a következőek: magvető, start up, korai növekedés, késői növekedés, és érettség. A kezdeti szakasznál látható „halál völgye” a vállalkozás összetett kockázatára utal, a cég amennyiben ezt elkerüli, akkor már képes lesz nyereséget termelni. Az indulás fázisában leginkább az informális befektetőktől[1] érkezik a forrás. Ahogy növekszik a felhasználók/vásárlók[2] száma és ezzel együtt a vállalkozás nyeresége, úgy a nagyobb tőkével rendelkező formális befektetők lesznek a fő finanszírozók. A bevételének a növekedésével a finanszírozás kockázata egyre mérséklődik, a forrásigény pedig egyre magasabb lesz (Szerb 2006).

A fejlődési szakaszokat másképpen is lehet csoportosítani. Makra a a technológia orientált vállalkozásokat a tőzsdén való megjelenésükig két fejlődési szakaszra bontja: korai (early stage) és terjeszkedési fázisra (later, expansion stage). A korai fázist tovább bontja a magvetés előtti (pre-seed), magvető (seed), induló (start-up) és egyéb korai, korai növekedés (other early, early growth) szakaszára (Makra 2007).

2.1.3. A tőke- és tudás szakadék

Az életciklusok ismerete mellett fontos látni, hogy a különböző finanszírozási források kínálata és kereslete nem egyezik meg. „A tőkerés jellemzően a belső és a majdnem-belső források felső határa és az intézményi kockázati-tőke források alsó határa között alakul ki, és a korai fázis finanszírozását érinti.” (Kosztopulosz 2007, 52.o). Ezt a piaci elégtelenséget nevezi a szakirodalom tőke- és tudásszakadéknak (equity and knowledge gap). Az eltolódás egyik magyarázata az, hogy a befektetők a tranzakciós költségekből eredő méretgazdaságossági szempontok miatt nagyobb volumenben fektetnek be, mint azt az induló vállalkozásoknak a tőkeigénye megkövetelné. Másrészről a befektetők kockázatosabbnak érzik a korai szakaszban lévő vállalkozások finanszírozását (Kosztpulosz 2007). Ennek következtében a fiatal vállalkozások forrásbevonási képessége jelentősen lecsökken, ez sok projekt és fejlesztés meghiúsulását vonja maga után.

A startup vállalkozásoknak nem csak tőkéhez juttatásban van szükségük segítségre, hanem az üzleti élet egyéb területén is támogatásra szorulnak. A menedzseri, szakértői tudás legalább annyira fontos a vállalkozás életében, mint a pénzbeli támogatás. A startupok vállalkozóinak minden energiáját a szakmájukban való naprakész ismeretek megszerzése köti le. A vállalkozás üzleti oldalával sok esetben csak akkor kezdenek el komolyan foglalkozni, amikor már befektetők keresik fel őket. A kis- és középvállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent, hogy megszerezzék a döntéshozatalhoz szükséges összes információt, mivel alacsony az érdekérvényesítő képességük, nem tudják teljes körűen felmérni a piaci lehetőségeket, valamint a megfelelő kapcsolatokkal sem rendelkeznek. Fokozottan igaz ez az innovatív, nagy növekedési potenciával rendelkező vállalkozásokra, ahol a gyors nemzetközi piacra lépés nagyobb bizonytalanságot, a gyors növekedés pedig lényegi stratégiai döntések rendszeres meghozatalát igényli.  (Bajmócy et al. 2006). Az ilyen jellegű vállalkozásoknak az fejlődéshez és a megerősödéshez optimális környezetet a finanszírozásban és fejlesztésben egyaránt szerepet vállaló intézmények és befektetők adják, mint az inkubátorházak, üzleti angyalok, vállalati kockázati tőkések és a korai szakaszú befektetésekre specializálódott alapok (Makra 2007).

6. ábra: Tőke- és tudásszakadék (Forrás: Rasila et al 2002, 6. o.)

 



[1] Az informális befektetőkre gyakran, mint „kvázi belső” vagy „majdnem belső” forrásra hivatkoznak.

[2]Az informatikára és mobil alkalmazásokra specializálódott startupoknál megtévesztő lehet a termék/szolgáltatás iránti kezdeti érdeklődés. Ugyanis ezeknek a követői minden újítást és újdonságot nagy kíváncsisággal fogadnak, de nem biztos, hogy ez egy valós hosszú távon is fennálló érdeklődés a részükről.



[1] A hitelképesség megítélésének az alapja sokszor a vállalatok múltbeli teljesítménye, de mérlegelik az iparágat, a verseny erősségét, a vevői kapcsolatokat, a menedzsmentet, a tulajdonosi és a tőkestruktúrát és a nyereségtermelő képességet is (Szerb 2006).



[1] Hitelfinanszírozás, más néven adósság jellegű finanszírozás az, amikor egy külső szereplő adott időszakra forrást biztosít a vállalkozás számára, jellemzően kamatért cserébe. A kategórián belül megkülönböztetünk intézményes (jellemzően banki hitel és egyéb banki termékek) és nem intézményes (családi, baráti kölcsön, tagi vagy tulajdonosi kölcsön, szállítói hitel, közraktárjegy valamint vevői előleg) forrásokat (Lévai, 2010).

[2] Tőkefinanszírozás esetén a kapott forrás örökre a vállalkozás birtokába kerül, nem kell visszafizetnie. A cég tulajdonosai általában különböző opciós vásárlási jogot vagy üzletrészt adnak a friss tőkéért cserébe. Amennyiben a tőkét egy már meglévő tulajdonos nyújtja, akkor saját-, amennyiben egy új tulajdonostól érkezik, akkor részesedésfinanszírozásnak nevezzük. A tőkefinanszírozás lehet informális, ide tartoznak az úgynevezett 3F befektetők (család, barátok, alapítók) és az üzleti angyalok, illetve formális, ide sorolandóak az intézményes befektetők, a kockázati- és magántőke társaságok (Lévai 2010).

[3] Ábra: Külső finanszírozási lehetőségek- Kosztopulosz – Az új, technológiai vállalkozások forrásokhoz való hozzáférésének javítása: felkészültség a tőkebefektetés fogadására 42.o.

 

One thought on “Kutatás 3. rész – A coworking jelenség és a pénz igénye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..