Kutatás 4. rész – Részesedés és crowdfunding

Folytatjuk Varsányi Ágnes diplomamunkájának közlését. Az előző részeket itt olvashatod: 1. rész, 2. rész, 3. rész.

2.2. Részesedésfinanszírozás fajtái

2.2.1.  3F befektetők (alapítók, barátok, család)

Miután az alapítók pénze elfogyott, kihez tudnának segítségért fordulni? Mivel a kezdeti szakaszban a tőkeszükséglet alacsony, ám a finanszírozási kockázat nagyon magas, kézenfekvőnek tűnik, hogy a család, a barátok, esetleg a munkatársak finanszírozzák meg a befektetést. Őket hívjuk informális befektetőknek. Az informális terminus arra utal, hogy a kockázati tőkésekkel ellentétben nem hoznak létre külön formális szervezetet vagy céget, hanem direkt módon támogatják a kezdő vállalkozásokat, sokszor még írásos szerződést sem kötnek a felek. A 3F[1] „majdnem belső” forrás, szeretetpénzként is ismert (love money), a megnevezéssel utalva arra, hogy az ezzel a pénzzel való finanszírozási döntést sokszor érzelmi alapon hozzák meg. A kutatások ezt a nézetet megcáfolták, kimutatták, hogy a befektetőket valóban érdekli a befektetésük későbbi alakulása, nyomon követik azt. A magyarok általában csak a rokoni és baráti körön belül fektetnek be. Továbbá csökkenti a kockázatukat az is, hogy ezek kis összegű források, 1,5 – 4 millió forintig terjedő juttatások. Magyarország összességében nem tartozik az informális tőkebefektetések élbolyába, az országok rangsorának utolsó harmadában található. Emellett nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonynak mondható a 3F források aránya is (Béza et al. 2007).

2.2.2. Üzleti angyalok

Az üzleti angyalok alkotják az „informális kockázatitőke-befektetők elitjét” (Kosztopulosz-Makra 2007, 70.o.). „Az üzleti angyalok általában tapasztalt vállalkozók, menedzserek, akik aktív közreműködésükkel szellemi tőkét is fektetnek a vállalkozásba” (Kosztopulosz- Makra 2006, 124. o). Előnye, hogy a 3F befektetők támogatásánál jóval nagyobb mértékű tőkét tud biztosítani a vállalkozás számára, mindemellett tudásával, tapasztalatával és kapcsolatrendszerének felhasználásával is hozzájárul a vállalkozás sikeréhez (smart money) (Bajmócy et al. 2006). „Az üzleti angyalok be tudják tölteni azt a finanszírozási rést, amelyet a tulajdonosok már nem tudnak, a kockázat tőkések pedig még nem akarnak pénzelni” (Béza et al. 2007, 134.o.). Ám a magyarországi helyzet nem túl kecsegtető, az üzleti angyal piac itthon még nem alakult ki. Hazánkban kevés az üzleti angyal és világviszonylatban is alacsony a befektetéseik mértéke, jellemzően 10-30 millió forint, a tevékenységük láthatatlan, jóformán csak személyes kapcsolatok által lehet őket megtalálni.

2.2.3. Intézményes kockázatitőke-befektetők

„Intézményes kockázati tőke kifejezéssel jelöljük a társasági formában működő kockázati tőke-befektetők összességét, amelyek a tevékenységükkel közvetítő szerepet töltenek be a pénz- és tőkepiacon a pénztulajdonosok, valamint a vállalkozások között” (Osman 2006, 17.o.). Az intézményes kockázatitőke-befektetők alapvetően elfordulnak a kisvállalkozások finanszírozásától, mivel ezek a befektetések túl kockázatosak számukra, és esetükben a kihelyezendő tőkemennyiség mértéke is túl alacsony.

A startup vállalkozásokat az intézményes kockázatitőke-befektetők magvető tőkealapokon keresztül finanszírozzák. Magyarországon a Jeremie program hozott létre ilyen magvető tőkealapot. Elsődleges célja, hogy elérhető kockázati tőkefinanszírozást biztosítson a korai fejlettségi fázisában lévő high-tech, innovatív és potenciálisan magas hozzáadott értéket teremtő kis- és középvállalkozások számára (Inishmore 2009).

A nagyon korai életszakaszba történő befektetések ösztönzésére szolgál egy új modell, amely a V2C (Venture-To-Capital), amely a „vállalkozást a tőkéhez” megközelítésen alapul. A V2C célja hogy érdekeltté tegye a kockázati tőke szervezeteket abban, hogy a magvető szakasz végén, illetve az induló fázisban lévő vállalkozásokba befektessenek. Ennek a megvalósítását egy vállalkozásfejlesztési specialista célzott, professzionális és aktív közreműködése segíti. A V2C modellje egy lehetséges alternatíva a tudásszakadék áthidalására (Bajmócy et al. 2006).

2.3. Crowdsourcing és Crowdfunding

A finanszírozási formák bemutatásánál láthattuk, hogy a kisebb projektekhez szükséges induló tőkét általában maguknak a vállalkozóknak, a családjuknak és a barátaiknak kell összegyűjteni. Az üzleti angyalok és a kockázati tőke-befektetők pedig a nagyobb támogatást igénylő projektek finanszírozására szakosodtak. Ennek következtében rengeteg művész, kisvállalkozás vagy egyedi ötlet marad támogatás nélkül, részben az alaptőke, részben pedig a befektetők hiánya miatt. A crowdfunding egy erre a problémára kifejlesztett finanszírozási rendszer, amelyet az Egyesült Államokban a kilencvenes években találtak ki. Ez a modell a 2007-es pénzügyi válság után terjedt el igazán. Lényege, hogy a közösségi média erejét felhasználva lehetőséget ad bárkinek arra, hogy kreatív ötletének megvalósításához támogatókat találjon.

Az ötlet jelentőségét nemcsak az Amerikában már megvalósult sikeres projektek és az azokra összegyűjtött több millió dollár mutatja, hanem az USÁ-ban március közepén elkészült crowdfunding- törvénytervezet is. Ez biztosítja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a vállalatok jóváhagyott felületeken gyűjthessenek pénzt projektjük számára, így több információt garantálva és nagyobb védettséget biztosítva a befektetőknek a felmerülő kockázatok ellen. A törvénytervezetet az amerikai szenátus és az alsóház elfogadta (Niklasson, 2012).

A crowdfunding koncepciójának a gyökerei egy másik viszonylag új jelenségtől, a crowdsourcingtól eredeztethető.  A crowdsourcing kifejezés a crowd (tömeg) és az outsourcing (kiszervezés) szóból tevődik össze. Vállalatok által kiszervezett tevékenységeket kapcsol össze meg nem határozott tömegekkel, emberek hálózatával. A „crowdsourcing” kifejezés megalkotójának Jeff  Howe-t és Mark Robinson-t tartják, akik 2006 júniusában a Wired magazinban megjelent „The rise of crowdsourcing” című cikkükben használták először ezt a szót. Ez a módszer a tömegben rejlő tudásra és az innovációs készségekre alapoz, válaszokat kíván találni egy kérdéskör megoldásához vagy hatékony megoldásokat egy problémára (Kezdheted honlapja 2011).

A legismertebb crowdfunding oldal az amerikai Kickstarter.com. Ennek a működési elvét követik a magyar oldalak is kisebb-nagyobb módosításokkal, amely a következő: egy vállalkozási ötletet nyilvános projektek formájában internetes portálokon osztanak meg a felhasználókkal. Ők az ott található leírások, videók alapján előfinanszírozzák az ötletet különböző juttatások fejében. Célja az anyagi támogatás megszerzése mellett a közösségi összefogás kiépítése is. A kockázatitőke-befektetők alapvetően üzleti szempontok alapján mérlegelnek: a kockázat, megtérülés mértéke, gyorsasága, ezek az elsődleges szempontok. A közösség viszont támogathat egy vállalkozást szubjektív szempontok alapján, mint társadalmi hasznosság, szimpátia, vagy fenntarthatóság (Niklasson 2012).

A crowdsourcing és a crowdfunding közötti különbség tehát abban áll, hogy az előbbi esetében a közös ötletelésre, a munkában való részvételre számítanak a projektgazdák, az utóbbi esetében pedig a pénzbeli támogatásra.

2.3.1. Hazai példák a crowdfudingra

Itthon az év elején három közösségi finanszírozási oldal indult. Ezek a következők: indulj.be, a Creative Selector és a kezdheted.hu. A három oldal üzleti modellje, metodikája jelentősen eltér egymástól.

 

Creativeselector.hu

A creativeselector.hu oldalára az ötletek nyilvános projektek formájában kerülnek fel. Bárki, aki szimpatizál velük, kisebb vagy nagyobb összegekkel támogathatja azokat, így egyéni támogatásból összegyűjthető a projekt megvalósításához szükséges forrás (Creative Selector honlapja 2012). Az oldal bármely összegyűlt összeget odaad az ötletgazdáknak. Azonban a nem elegendő mértékű támogatás nem garantálja a projekt sikerét, mely következtében a befektetők bizalma is meginoghat, hiszen így számukra egy elsüllyedt költség jön létre. A tulajdonosok a befolyt támogatás 5%-át kérik el, hogy az oldal üzemeltetésére fordíthassák.

Indulj.be

Az indulj.be nem pénzt gyűjt, hanem támogatást ahhoz, hogy mentorálhassa a projekteket. Az indulj.be csapata előszűri az ötleteket, majd az ígéretesebbeket publikálja a weboldalán, ahol a látogatók felajánlhatnak bizonyos összegeket támogatásként. A győztes pályázók az összegyűjtött támogatást nem pénz formájában kapják meg, hogy elkerüljék az azzal való visszaélést. Ehelyett az indulj.be csapata a következőt nyújtja a projektgazdáknak: átlátható és folyamatosan ellenőrizhető üzleti modellt, vállalkozást segítő szolgáltatásokat, publicitást és az értékesítés felületét. Emellett tárgyal az ötletet megvalósító cégekkel, bemutatkozási lehetőséget biztosít az új projektek számára, angyal befektetők és kockázati tőkések felé. Mindenki, aki az oldalon hozzájárul egy projekthez, adományozóvá válik, és az adomány nagyságának megfelelően honorálják a segítségét. Például aki egy mesekönyv elkészítéséhez járul hozzá, annak egy képeslapot vagy egy dedikált könyvet postáznak az alkotók, esetleg fel is tüntetik a könyvben név szerint a támogatók között (indulj.be 2012).

 Kezdheted.hu

A kezdheted.hu a fentebb említett két eljárást ötvözi. Bár pénzt gyűjt, a projektek megvalósításában is közreműködik, amennyiben azok sikeresek lesznek.  Ha nem gyűlik össze a projekt megvalósítására tervezett összeg a kijelölt 90 napos határidőn belül, akkor a részösszegeket visszautalják a támogatóknak. A pályázók az ötletükhöz kapcsolódó ajándékkal, szolgáltatással viszonozzák a beérkezett szponzorációkat. A projektkiíró szellemi terméke teljes mértékben a sajátja marad, sem a kezdheted.hu csapata, sem a támogatók nem élveznek fölötte társszerzői jogot. A kezdheted.hu újítása – a Kickstarter modelljéhez viszonyítva – a kurátori rendszer kiépítése. Hét kulturális szervezettel kötöttek kurátori megállapodást annak érdekében, hogy az ötletgazdákat szakemberek is segítsék a munkájuk folyamán. A kurátorok nem kapnak pénzt a munkájukért (Kezdheted honlapja 2011).

7. ábra: Kezdheted.hu- A projektkiírás menete (forrás: kezdheted.hu, saját szerk.)

 

 

2.3.2. A crowdfunding oldalak összehasonlítása

4. táblázat: A magyar crowdfunding oldalak és a Kickstarter  összesítő táblázata (saját szerk., 2012)

 

2.3.3. A crowdfunding modell életképessége Magyarországon

A cowdfunding modell előnye, hogy a projektgazdák tesztelhetik, hogy van-e kereslet az ötletükre, anélkül, hogy belevágnának a vállalkozásba. Ellenben nincs biztosíték arra, hogy az ötlettel nem élnek vissza, és nem valósítják meg azt a projektgazdák előtt.  Központi probléma, hogy nincs olyan banki szolgáltatás, ami az adományozási szándékot kezelni tudná. A támogatók választhatnak, hogy átutalják a pénzt vagy PayPalen küldik el, ezért 3-4%-ot számítanak fel. Az elutalt összegeket elkülönítve gyűjtik az erre a célra fenntartott számlán. Az oldalak működési költségét a megközelítőleg 5-10%-os sikerdíj fedezi, amit az összegyűlt támogatásokból vonnak le.

Kérdéses azonban, hogy a crowdfunding modell mennyire lehet életképes Magyarországon.  A projektgazdák nem tudják frappáns módon megszólítani a közönségüket, és a kapcsolati hálójukat sem tudják kellően aktivizálni. A támogatók nem értik a crowdfunding működését. Ezen edukációval és jól célzott kommunikációval lehet javítani. A magyar piac mérete nem teszi lehetővé a modell működését. A hazai tízmilliós lakosságból maximum három-négymillió ember fizetőképes, ebből korai befogadó néhány tízezer. Ők nyitottak az újdonságokra, érdeklődőek, trendkövetők (Niklasson 2012). További probléma, hogy a projektek támogatása korlátozott, külföldi befektetőket nem tudnak bevonni a nyelvi különbségek miatt (Bogár 2012).

2.4. Állami és közösségi források a startupok finanszírozásában

A JEREMIE (Joint European Resources for Micro and Medium Sized Enterprises) program 2007-ben indult el. Célja a kkv szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása, a tagországok finanszírozási piacainak a fejlesztése és ösztönzése, a magánszféra szerepvállalásának felerősítése a kkv-k finanszírozásában.

2.4.1. Jeremie

A Jeremie program kockázati tőke ága az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében jött létre. Két fontos tényezőben hozott újdonságot a program. Elsősorban a támogatás visszatérítendő, ezzel is motiválva a programban résztvevőket a minél hatékonyabb teljesítésre. Másodsorban a program alapfeltétele, hogy az állami tőkéhez magántőkének is társulnia kell 70%-30% arányban. Az Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. 2009 decemberében írt alá közvetítői szerződést nyolc kockázati tőkealap-kezelő társasággal, amelyek 2010 nyarán összesen közel 45 milliárd forinttal gazdálkodó kockázati tőkealapok kezelését kezdték meg. Az azóta eltelt időszakban az alapkezelők megközelítőleg 18 milliárd forint értékben hoztak befektetési döntéseket és körülbelül 12 milliárd forint a már megvalósult befektetések összértéke (insiderblog.hu). Összegezve a program eddig elér eredményeit, elmondhatjuk, hogy jelentős tőkemennyiség nem lett kihelyezve, ami egyre sürgetőbbé válik, hiszen a Strukturális Alapok felhasználására 2013-ig van lehetőség. A Jeremie program hibája az, hogy túl nagy összegeket akart kihelyezni a vállalkozásoknak egy ehhez nem elég fejlett piacon, ezzel megléphetetlen lépcsőfokok elé állítva mind a vállalkozókat, mind a befektetőket.

2.4.2. Jeremie II.

A Jeremie program hibáiból okulva létrehozták a Jeremie II. programot. A tervezett új kiírás célja, hogy a már futó tőkeprogram kiegészítéseként tovább növekedjék a KKV-k támogatására szolgáló források összege, illetve, hogy a feltételrendszer kisebb módosításával olyan projektek finanszírozására is lehetőség nyíljék, amelyeket a már működő tőkealapok befektetési politikája jelenleg csak korlátozottan tud támogatni (például a valódi magvető projektek). A program újabb 32 milliárd forint tőkebeáramlást jelentene a kkv szektornak (insiderblog.hu). A Jeremie II. program irányváltása határozottan jó, azonban a tőkekeresleti oldal nem felkészült a források fogadására (Insider blog 2011 b). 

—-

Folytatás következik az inkubátorokról és azok hazai megjelenéséről



[1] A 3F elnevezés az angol friends, family and founders/fools kifejezésből ered.

 

2 thoughts on “Kutatás 4. rész – Részesedés és crowdfunding

  • 2012. október 16. kedd at 11:02
    Permalink

    Javaslom a cím javítását. Varjak nem finanszíroznak projekteket.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..