Jeremie: létezhet a magába harapó kígyó?!
Jaj a Facebook-on olvastam és erre nem tudom mit válaszoljak! Durva! Müller Tomi FB-bejegyzését idézem: „Számomra régi kérdést vet fel, hogy mennyire „etikus” egy kockázati tőke befektető csapatnak saját startup fejlesztésű és kivitelezésű projekteket indítani…”
„…(mármint tulajdonosi kör és a kivitelező kör is házon belüli).
Mennyire lehet/érdemes így megosztani ötleteket számokat…
Kicsit olyan számomra ez olyan mintha egy független médiaügynökség egyszercsak 1 hírportált csinálna…
Vagy ez csak az én félelmem? Szerintetek?”
– kérdezi Müller Tomi (köszönjük!!) és én is ezen merengek, hogy van ilyen? És van olyan, hogy egy Jeremie társaság indíthat saját (lásd = EU) pénzből saját inkubátort? Azaz egy adhat-e tőkét saját cégének, vagyis lényegében „magának”? Fektethet be komoly tőkés saját cégébe egyáltalán? Mehet pénz a saját kézből saját kézbe? Főleg, ha ez EU-forrás? Van ennek szakmai és üzleti értelme? Vagy hovatovább: ezt egyáltalán megengedik a PSZÁF szabályok, az EU-szabályozás vagy akár a befektetői etika? Vagy az MV zrt-vel kötött szerződés, amely a közösségi (EU) forrás felhasználásáról szól?
Mert inkubátorra már két ilyen piaci példát is fel tudok sorolni, de ilyet, hogy Jeremie tőketársaság saját magának „növesztett” ki befektetendő céget még nem hallottam… Ez teljesen új nekem és furcsa nagyon. Vagy lehet, hogy nagyon lemaradtam. De azon nagyon csodálkoznék, ha a PSZÁF-os szabályok vagy az MV Zrt (lásd Jeremie felügyelet) ezt megengednék.
Ti tudtok ilyenről? Ilyet lehet csinálni?
— —
Jaj bocs, ezek a kommentek érkeztek (név nélkül bemásolom a „köz” érdekében):
-
XY: Veled vagyok ebben Tamás. Hallottam én is ehhez hasonlóról és én sem fogok ahhoz a tőkebefektető csapathoz menni aki saját projekteket finanszíroz (amúgy állami pénzből). Más persze ha valaki ezt hirdeti magáról, hogy csak saját projektekbe fektet be és megvalósítókat keres pl: TeamEurope, de a te aggályodat én is osztom.
-
XY2: Alapesetben én nem látok kivetnivalót ebben. A saját pénzét szerintem mindenki oda és abba fekteti, amibe szeretné.
Racionális döntés ha egy befektető úgy dönt, hogy inkább belső inkubációs projektet indít, minthogy nagy sourcing & pipeline management rendszereket húz fel és üzemeltet. Ezek ugyanis rengeteg időt és energiát igényelnek, a direkt értékteremtő képességük viszont csekély.
Ráadásul a tudásátadás is lényegesen gyorsabb + a projektek és cégek sokkal transzparensebbek lesznek. Ezek pedig növelik a siker esélyét. -
XY? Abban az esetben is ez a véleményed ha mindenzt nem saját pénzből finanszírozzák? (Pl: Jeremie, Gazella, egyéb EU-s pénzek amit nem saját projektekre, hanem az ökoszisztéma építésére kaptak?) Ne felejtsük már el, hogy jó ötlete mindenkinek van. Ha arra akar állami vagy EU pénzt kapni, akkor ne arra pályázzon, hogy ökoszisztémát épít és startupokba fektet be. Más kérdés, hogy saját pénzt tényleg racionális saját projektbe fektetni. (Mint ahogyan azt a Team Europe esetében is jónak tartom.)
-
XY3: A kérdés inkább a transzparencia. Sokféle befektetési modell van, a lényeg hogy az adott befektetőről tudni lehessen, hogy: Mekkora alapokat kezel, azok mikor indultak, és mi a befektetési politika főbb pontjai. Én nem megyek olyanhoz, ahol ezt nem tudom vagy amit tudok és a valóság között piaci visszajelzések alapján nagy eltérés van. Ennek fényében ha egy alapról tudható, hogy „saját” projektet finanszíroz, akkor ugye én nem is vagyok nekik fókuszban ergó nem is fecsérlem rájuk az időmet. Ha viszont ez nem tudható vagy amúgy ütközik a saját befektetési politikájával, akkor még a hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti. Minden olyan alapnál, ahol állami/EU-s pénz mozog még körültekintőbben kell eljárni és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket megtenni. Mondomezt úgy, hogy USA-ban pont egy olyan alapon dolgozom, ami elsősorban „saját” projektet fog finanszírozni egy speciális modellben.
-
XY4: A konkrét eset ismerete nélkül azért ezen gondolkodnék, hogy nem az történik-e itt is, hogy felvesznek egy beeső csapatot és a projektjüket, majd a saját ötleteket csináltatják meg velük. Évek óta tudjuk, hogy mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, ha valaki a magántőkéjéből a saját ötleteit akarja megvalósítani, csak támogatni tudom. Állami pénznél már azért egy kicsit zavar, mert ebben az esetben ugyanazért a pénzért olyannal kell veresenyeznem, aki iránt a befektető azért nem kicsit elfogult.
Ha már illusztráció, miért nem ezt a képet választottad a sorozatból? :)
http://www.createbuilddestroy.com/wordpress/wp-content/uploads/2010/01/SUMMERGIRLS-676×1024.jpg
Látom hozzáértő!! kösz, jót nevettem a képajánlón!! Killer!!
az iCatapult nem ez a kategória?
De igen.
Ha már itt tartunk, és az milyen, amikor egy befektetőhöz eljuttatod az ötleted és Neked azt mondja, hogy nem kell, majd rá 1-2 évre maga nyer vele egy pályázaton, vagy a kölkének adja tovább, hogy induljanak a haverjaival egy startup versenyen?
Én egy kicsit szkeptikus vagyok azzal, hogy egy befektető társaságnak „saját” ötletei lennének.
Viszont egy befektető rengeteg jó ötlettel találkozik, és ha magyar …
Szerintem mindenkinek van már ilyen listája, jó lenne kicserélni ;) egymással (nem nyilvánosan persze).
Miért nem nyilvánosan? Vannak nehezen megítélhető helyzetek?
Vagy a startupper ütheti meg a bokáját, ha a nem kifejezetten etikus befektető válaszlépésként le akarja őt járatni? Kinek hitelesebb a szava? Az etikátlan befektetőnek, vagy a visszaélést a nyilvánosság elé táró startuppernek?
Érdekes, hogy kis hazánkban nem örvend nagy népszerűségnek a transzparencia.
Enélkül egy Müller Tomi sztori is csak farkas-kiáltásnak tűnik nekem…
Urak,
ne legyünk naívak, az egy kezem is túl sok ahhoz, hogy megszámoljam a valóban prudensen és átláthatóságra törekvően működő befektető-alapkezelő csoportosulásokat. Szerintem elég nyilvánvaló, hogy ahol a befektető és az alapkezelő tulajdonosi köre nagy átfedést mutat, ott a befektető száámára igen nagy a kísértés, hogy saját projekteket finanszírozzan, azaz úgy tekintsen a Jeremie-re, mint egy altarnatív bankhitelre. A szerencs az ,hogy a pályázatban vállalni kellett egy csomó „innovatív” projektbe való fektetést, ami miatt mindegyik alapnak kell foglalkoznia startupokkal is. A „saját” inkubátorok építése és a beléjük valófektetés meg kész pénzmosoda.