Fokozódó verseny és innováció – bizonytalanabb globális vezetők

A  Globális Innovációs Barométer szerint „innovációs bizonytalanság” figyelhető meg a megváltozott üzleti környezet komplexitásához alkalmazkodni próbáló vezetők körében.

Harmadik alkalommal tette közzé a GE a „Global Innovation Barometer” (Globális Innovációs Barométer) címet viselő éves felmérésének eredményeit. E szerint az üzleti vezetők továbbra is stratégiai prioritásnak tekintik az innovációt, minden harmadik aggódik amiatt, hogy cége meg tudja-e őrizni versenyelőnyét a gyorsabb iramot diktáló, globalizáltabb, erőforráskorlátokkal küzdő környezetben.

Ez a kialakulóban lévő „innovációs bizonytalanság” – vagyis a jelenlegi üzleti környezet változó dinamikája miatti nyugtalanság és a legjobb előremutató úttal kapcsolatos bizonytalanság – arra készteti a vezetőket, hogy más módszerekkel próbáljanak meg növekedést elérni. Számos vezető ugyanakkor úgy alkalmazkodik ehhez a komplexitáshoz, hogy új – időnként meglepetésszerű – lehetőségeket keres az újításra.

„Az újítóknak rugalmasnak kell lenniük, máskülönben fennáll a lemaradás veszélye” – jelentette ki Beth Comstock, a GE marketing igazgatója és senior alelnöke. „A változás mára állandósult, és a vezetők erre úgy reagálnak, hogy nagy téteket tesznek a kevésbé szokványos innovációs módszerekre, így próbálva meg növekedést létrehozni. A GE-nél például az eddigiektől eltérő piacokat, partneri struktúrákat és üzleti modelleket keresünk azért, hogy olyan új módszereket tárjunk fel, amelyekkel jobb kiszolgálást biztosíthatunk ügyfeleink számára és leküzdhetjük a világ legnagyobb kihívásait.”

Az Innovációs Barométert a GE megbízásából a StrategyOne nevű független közvélemény-kutató és tanácsadó cég készítette. A felmérés azt vizsgálja, miként vélekednek az üzleti vezetők világszerte az innováció mozgatórugóiról és akadályairól, és hogy miként befolyásolják ezen vélemények a stratégiát. Az idei felmérést a GE 25 ország több mint 3000 vállalati felsővezetőjére terjesztette ki, akik mindegyike közvetlenül részt vesz cége innovációs stratégiájának kialakításában és az ezzel kapcsolatos döntéshozatalban.

Számos vezető bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a legjobb reakció az üzleti környezet változásaira. A vállalkozásukra és a belföldi gazdaságra leselkedő vélt veszély csökkentésére törekedve többen a protekcionista irányvonalra voksolnak: a vezetők 71 százaléka úgy nyilatkozott, hogy országa kormányának a belföldi innováció támogatását kellene előnyben részesítenie az importált innovációval szemben, míg 71 százalék úgy vélekedett, hogy a kormánynak még jobban meg kellene nyitnia a piacokat, és támogatnia kellene az importált innovációt és beruházást. Paradox módon a két ellentétes vélemény között 53 százalékos átfedés volt.

A vezetők Mexikóban (80 százalék), Indiában (56 százalék) és Brazíliában (50 százalék) támogatták a legnagyobb arányban mind a nyílt-, mind a zártpiaci politikákat mint az innováció fokozásának eszközét.

„A globális pénzügyi válság óta egyfolytában amiatt aggódunk, hogy a gazdaság volatilitása gyengíteni fogja a szabad és nyílt nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos konszenzust. A ma közzétett felmérés azt sugallja, hogy időnként még az üzleti vezetők is csak nehezen tudnak ellenállni a protekcionizmus szirénénekének” – mondta Karan Bhatia, a GE kormánykapcsolatokért és politikáért felelős globális alelnöke és vezető jogtanácsosa.

Míg az inkrementális innováció és a termékinnováció hagyományosan a vállalkozások növekedésének legfőbb hajtóerejét jelentette, egyre nagyobb teret kap az üzletimodell-innováció a siker felé vezető egyik lehetséges útként. Egy új modell kitalálása kevésbé kockázatos és erőforrás-igényes utat jelenthet a vállalkozás számára az ügyfelek jobb megismerése és elérése felé a hagyományos módszerekkel, például az új termékek fejlesztésével szemben.

• A válaszadók ötvenkét százaléka úgy vélekedett, hogy az új üzleti modellek kidolgozása járulhat hozzá a leginkább a vállalkozás teljesítményének növeléséhez a jövőben; ez hat pontos növekedést jelent ahhoz viszonyítva, milyen szerepet kapott ez eddig az innovációs portfoliójukban.
• Míg a vezetők globális szinten a magánbefektetések szűküléséről számolnak be, addig Németországban és az Egyesült Királyságban e téren növekedés volt tapasztalható.
Az együttműködés mint versenyelőny
A vállalkozások közötti együttműködés egyre nagyobb teret nyer a versenytársak felülmúlása és a bevételteremtés eszközeként, főként a feltörekvő piacokon. Annak ellenére azonban, hogy a partnertársulások hatékonyságát globálisan elismerik, a szellemi tulajdon nem kellően hatékony védelme, a bizalomhiány és a tehetségek „lehalászása” akadályozza a cselekvést.

• A válaszadók nyolcvanhét százaléka biztos abban, hogy cégük sikeresebb lehetne, ha partnertársulásban együttműködve folytatna innovációt, 68 százalékuk pedig már fejlesztett, ill. fejlesztett tovább terméket partnertársulás keretében. A partnertársulások terén Németország, Kína, Brazília és Svédország rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal.
• A más cégekkel való együttműködés fő oka többek között az új technológiákhoz (79 százalék) és piacokhoz (79 százalék) való hozzáférés; míg átlagosan 64 százalék szemében jelentett visszatartó erőt a titoktartás vagy a szellemi tulajdon védelmének hiánya, ezt követte 47 százalékkal a bizalomhiány és 45 százalékkal a tehetségek lehalászásától való félelem.

A globális üzleti vezetők aggódnak az innovációt érintő politikai környezet miatt, és arra szólítják fel a politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak ki stabilabb, támogatóbb politikai keretprogramokat az eredményesebb piaci és határokon átívelő innovációs tevékenység elősegítése érdekében. A vezetők az üzleti érdekek – tehetség, tudás és szellemi tulajdon – védelmét, valamint a politikai akadályok – bürokrácia, túlszabályozás – megszüntetését tartják a virágzó innováció kulcsának.

• A felmérésben részt vevő országok többségében a vállalkozások a korábbinál negatívabban értékelik saját országuk politikai környezetét; különösen igaz ez Svédországra, Izraelre, Szaúd-Arábiára és Kanadára. Indiában ugyanakkor drámai mértékű javulás tapasztalható (9 pont).
• Arra a kérdésre, hogy a kormányoknak mely területekre kellene a leginkább fókuszálni az innováció támogatásához, 50 százalék az oktatást, 48 százalék a bürokrácia csökkentését, 41 százalék pedig az üzleti titok védelmét jelölte meg a legfontosabb területként – különösen Mexikóban és Brazíliában.

A tehetséges emberek kérdése a világ minden táján jelentős aggályt jelent a vezetők számára, hiszen a munkaerő kreativitását és technikai tudását az innovációs potenciál kiaknázása kulcsának tekintik. Számos aggály merül fel a munkaerő felkészültségével (képzettségével) és a tehetségek elérhetőségével (országok közötti mobilitásával, megtartásával, lehalászásával) kapcsolatban, amint a vállalkozások próbálják megtalálni az adott munkakör betöltéséhez szükséges képzettségű embereket, és már ma bebiztosítani maguknak a holnap gazdasági igényeinek megfelelő készségekkel rendelkezőket.

• A vállalkozások számára első számú prioritás az oktatási rendszer üzleti igényekkel való jobb összehangolása; ezt 81 százalék a négy legjelentősebb aggály között említette. Ebben a tekintetben Dél-Korea figyelemreméltó kivétel, ott ugyanis csak 47 százalék tartotta ezt első számú üzleti prioritásnak.
• Az előző évihez képest 6 pontos csökkenést mutatva a válaszadók ötvenöt százaléka gondolja úgy, hogy az egyetemek és iskolák erős oktatási modellt kínálnak a holnap innovatív vezetői számára.
• Negyvenegy százalék úgy vélekedett, hogy a külföldi tehetségekhez való hozzáférés egyre nehezebbé válik, ami negatívan hat a vállalkozás innovációs képességére.

A GE Globális Innovációs Barométere_
A felmérést a GE megbízásából a StrategyOne 2012. október 22. és 2012. december 5. között végezte. A felmérés során 25 ország 3 100 vállalati felsővezetőjének véleményét kérték ki telefonon. A válaszadók mindegyike legalább alelnöki beosztásban dolgozik, és közvetlenül részt vesz cége innovációs tevékenységében. A felmérésben résztvevők huszonnyolc százaléka az ún. C-suite kategóriában dolgozik. A felmérésben az alábbi országok vettek részt: Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Németország, India, Írország, Izrael, Japán, Malajzia, Mexikó, Hollandia, Nigéria, Lengyelország, Oroszország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Dél-Afrika, Dél-Korea, Svédország, Törökország, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, USA és Vietnám.

 

Kapcsolódó posztok:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.