Killer start-up ötletek – Londonból

Ma mentoráltam külföldi egyetemisták részére és meglepett mennyi klassz (és elrugaszkodott) ötletet hallottam a Journey Programból. Mert miért is ne? Aztán egy hete Londonban voltam Climate-KIC-es szakmai úton. Ott is ezt tapasztaltam! Hűha! Hol élünk?!

Egy hete még Londonban, az Imperial College demo day-én ámultam az angol start-up-ok erős innovációs képességén.

20140814_211028

Ma pedig meghívót kaptam az EU-házba, a Margit híd fölé, ahol két hete EU-s fiatalok táboroznak (szintén Climate-KIC) és start-up ötleteken dolgoznak a Journey Programban. Francia, német, angol, holland egyetemről érkeztek, de voltak köztük indiaiak, olaszok és kínaiak, irániak (!) is. Döbbenet mennyire színes és multikult csapat!

Ez Budapest, csaknem kéttucatnyi nemzettel.

Ez Budapest, csaknem kéttucatnyi nemzettel.

Várnak a mentoringra? Nem hiszem... de mégis jókat ötleteltünk.

Várnak a mentoringra? Nem hiszem… de mégis jókat ötleteltünk.

Sorban a Budapesten elhangzott néhány ötletek – persze kiragadva a legjobbak :

1 – SOLÁR FÜGGÖNY

Ha-ha ez vicces volt! – mert mesélem a kollégámnak, hogy ma egy solárfüggőnyről hallottam, ami feltéve az ablak mögé kizárja a meleget vagy éppen a hideget a szobából és megszünteti a hőmérséklet különbséget. És erre azt mondja: “de hát a sima függöny is erre képes!” Jaj erre nem gondoltam! Mert közben elbűvölt az, hogy a függöny solárpanelekből áll és áramot termel, és könnyen applikálható. És nagyon “impact” a klímaváltozásra. No ez kilőve. Nem jó.

tumblr_nagjloq2OZ1qgiw5to1_1280

2 – SMART BIN

Azaz intelligens kuka. Az angol lány és holland, német társai (öten voltak) elképzelése az volt, hogy csinálnak egy full-designos dobozt, ami bármely konyhába integrálható konyhabútorként. És képes arra, hogy a szelektív hulladékot elnyelje, feldolgozza, és valamiként kiköpje… Hát mondom ez ngyszerű és azonnal vennék belőle, mert állandóan ki kell vinnem a szelektívet és így megspórolnám a kivitelt, válogatást stb. És ezzel “hiper nagyon early adaptorrá” válnék a spéci konyha felszerelések terén. Hát ezerszer jobb, mint a kamasz gyerkőceim iPhone örületét követni. Igazi felnőtt móka! – Aztán hazajöttem és vázoltam itthon a páromnak a nagy ötletet. Aki egyből lehűtött. Hogy “miért is jó az, ha mini-szeméttelep “épül” a konyhánkban?” Isten’ments, hogy a hulladékot a kaják mellett dolgozzuk fel…  Mondat. Jaj! Ez is kilőve. Ennyire hülye vagyok, hogy bedőlök?

tumblr_naed7nCDOw1s7u6a7o1_1280

3 – DELIVERY CLOUDSERVICE

Aztán ismét bejöttek öten vagy hatan a terembe, ahol mentoráltam (időpontra) német egyetemista lányok és vázolták nekem, hogy van egy nagy “user pain”. Az éttermek számára egyre drágább a kaja-kihordás és mi lenne, ha erre egy felhőszolgáltatás alkalmaznának, ami követi, hogy éppen ki tart arra, amerről a rendelés befutott. És akkor annak a valakinek, aki éppen arra tart, odaadnák az árut és némi százalékért cserébe kihozná nekem, aki a kaját megrendeltem… És ezzel védenék a környezetet, meg a kibocsátást. Mi van? Hol vagyok?!

 

4 – BIOGAS FOR WATER

Aztán Indiában nagyon kéne egy olyan biogáz erőmű – szólt a következő angol ötlet – ami kapcsán a sokszor áram nélkül maradó, indiai kisvárosok kaphatnának egy hulladékból energiát kinyerni képes rendszert. Igaz ezt nem tudnák megfizetni, de milyen klassz lenne, ha ezt az egész szisztémát azok a mega-tech cégek finanszíroznák (pl. Google, Facebook), akiknek szüksége van arra, hogy áramot vigyenek az elmaradott térségekbe. Mindazért, hogy a térségek milliárnyi lakói mobilt tudjanak tölteni, vásárolni, használni… Mi van megint?! Álmodom?!  De nem! Mert az Angliában tanuló indiai srác szerint Indiában és Ázsiában állítólag 600 ezer (?) potenciális kistelepülés van, amelyet ilyen módon érdemes lenne bekapcsolni az “off-grid”-be és ezzel létre lehet hozni egy újfajta networkot, ami értékes lehet minden multicég számára, aki árammal ellátott tömeges népességet akar elérni… Ismét mi van?! Hol élek?! De tényleg!

tumblr_mzy871QDi31s38dzto1_1280

És akkor még elmondom az Angliában egy hete látott két kedvenc start-up ötletemet! Ezek már sokkal előlrébb járnak és erősen validálódtak a Climate-KIC UK szervezete által, szóval már nem a vízió kategóriában vannak!

A) MÉSZKő, AMI MEGKÖTI A CO2-T

A Climate-KIC UK és Imperial College demo day-en az egyik start-up prezi előtt a kinti kollégám izgatott lett. Elárulta, hogy szerinte ez a legjobb.  Az innovációja az, hogy mészkőbe vonja ki a hőerőművekben képződő veszteséganyagot és ezzel megköti a CO2-t. Amit így nem engednek a hőerőművek a légkörbe. Ez akár az egész energetikai ipart forradalmasíthatja és jelentős káros környezeti hatást küszöböl ki. A kutatócsapat a Cambridge-ről jött és sokat dolgozott vele az Imperial stáb és hisznek benne –  tehát elég erős szakmai validálása van. Igen… ez jó lehet… (Akit érdekel ITT olvashat róla)

tumblr_naih02Ndib1qgiw5to1_1280

B) RE-PAPÍR

Van az elektromos papír, ami becsődölt, mert senki nem szerette. És helyette lenne egy olyan megoldás, amivel a kinyomtatott irodai papírokat visszatéve egy fénymásoló-szerű gépbe, a gép kivonja a papírból a lézerfestéket és újra hazsnálhatóvá, azaz hófehérré varázsolja. Egy nyomtatott papírt ilyen módon megtisztítva a festéktől, azaz “re-papírrá” téve ötször tudnánk megcsinálni az új technológiával. A Toshibának már volt hasonló technológiája, de abban speciális kék festékkel kellett nyomtatni, egyedi papírra. Itt nem kell ilyen. Minden normál papírra és lézer printerre működik. Mi van?! Hol járok?  De tényleg!  (Részletek ITT és ITT)

Íme a re-papír nyertes pitch-e:

És a demo day partija:

Party az Imperial előterében, a demo day után. Kb. 300-an voltak.

Party az Imperial előterében, a demo day után. Kb. 300-an voltak.

KONKLÚZIÓ

Szóval elég ennyi. Egyik sokkból a másikba. Mert az európai start-up ötletek már máshol járnak, mint itthon. Más világból szállítják már az egyetemisták azt, ami a start-up-ok jövőjét jelenti. Igazi új világot akarnak nekünk teremteni a globális földön és nem olyan szűk helyen, ahol néha élünk.

Figyeljünk erre és merjünk mi is elszállni. Hódítsunk, teremtsünk új “innovatív telepeket” magunknak.

Legyünk disztruptívak!

Akit bővebben érdekel a fentiekben említett ösztöndíjas program itt olvashat róla részletesen: http://www.climate-kic.org/journey2014

Plusz kaptam róluk egy informatív bekezdést is, olvassátok! Érdemes jelentkezni!

A Journey programba olyan kiváló tanulmányi eredménnyel és magas szintű angol nyelvtudással rendelkező MSc, PhD hallgatókat, és frissen végzett diplomásokat várnak, akik a klíma innováció területén szeretnének tudást és tapasztalatot szerezni a klímakutatás és vállalkozásfejlesztés legjobb szakembereitől, nemzetközi, inspiráló környezetben. A sok interaktív, gyakorlat orientált és csoportmunka mellett a Journeyben résztvevők személyes fejlődését a program során coaching biztosítja. Jelentkezés minden év elején ezen az oldalon keresztül:

http://www.climate-kic.org/for-students/summer-school/ “

 

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Külföld
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

3 hozzászólás

  1. Rumata hozzászólása:

    “merjünk mi is elszállni”

    Szerintem a hazai ötletgazdák semmivel sincsenek elmaradva a londoniaktól.

    Sem újszerűségben, sem szakmai felkészültségben, sem realitásérzékben, sem pedig vállalkozói bátorságban nincs miért szégyenkeznünk.

    A londoni startupok kizárólag csak azért lehetnek sikeresebbek nálunk, mert ott nem olyan szélsőségesen vállalkozásellenes a gazdasági környezet, mint nálunk.

    Nálunk az adórendszer, a számviteli rendszer, és ezek eredményeképpen a vállalatok adminisztrációs terhe olyan iszonyúan magas, a gazdasági környezet pedig a kiszámíthatatlan jogalkotás miatt annyira bizonytalan, hogy csak az ügyeskedő kisvállalkozások és a már befutott nagyvállakozások képesek stabilan talpon maradni.

    A kettő közötti sávban viszont válkuum van: a legtöbb vállalkozás a növekedési fázisban bukik el.

    Akkor, amikor hirtelen a nyakába szakad a nagyvállalatokra méretezett magyar adminisztrációs rendszer, és amikor először szembekerül a magyar jogalkotás totális kiszámíthatatlanságával.
    Vagyis pont akkor, amikor egy “diszruptív” startupról kiderülhetne, hogy valóban diszruptív-e.

    Úgy tűnik tehát, hogy nem a magyar startupokat, hanem inkább a magyar gazdaságpolitikát kéne diszruptív ötletek megvalósítására biztatni ahhoz, hogy a magyar startupok diszruptív ötletei megvalósulhassanak.

  2. Visszajelzés: Alchemie – az angol start-up |

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.