USA tour 4– állami „bridge” épül!

Nos Szilícium völgyi kint létem alatt meghívtak a Magyar Innovációs Napra, ahol külföldi befektetőknek, sajtónak és érdeklődőknek mutatták be a magyar tudást és mellesleg beszéltek startup-okról is. A küldöttséget Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkár vezette, aki most a hazai startup-ügyek “hivatalos” témavezetőjének tűnik. Ő bejelentette, hogy magyar „bridge” épül a Szilícium völgy felé! Éljen!

MILYEN MAGYAR BRIDGE LESZ?

No persze ez a „bridge” csak jelképes és a kormányzat tervei szerint amolyan hazai cégek accelerációját segítő kezdeményezés vagy bázis lenne. (Íme egy cikk róla a HAZAI sajtóban). A küldöttségben résztvevő Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal mb. elnöke elmondta azt is, hogy New Yorkban már létezik egy olyan TÉT-attasé, akit szeretnének közelebb hozni a Szilícium völgyben és aki állítólag ért is a startup-os kérdésekhez. Nevet nem hallottunk, így nem is tudtuk megítélni, hogy valóban ismerjük-e az érintett követünket. Plusz egyelőre azt sem értettem, hogy ez az átcsoportosítás mitől mozdítaná elő a hazai startup-ok nemzetközi támogatását? – de persze várjuk ki a végét.

20130621_093805

No kalandozzunk vissza az igenis pozitív töltetű bejelentésre. És azért külön gratulálok, hogy  a kormányzat (vagy legalábbis az NGM) felismerte, hogy kint, a Szilícium völgyben, magyarként bázist kell építenünk. Ez nagyon örvendetes dolog! Sőt örülök, hogy személyesen engem is meghívtak a bejelentésre, amikor megtudták, hogy éppen kint voltam.

 

KONSTRUKTÍV JAVASLATAINK A BRIDGE KAPCSÁN AZ NGM ÉS  A NIH FELÉ

Kérem, az illetékeseket, hogy a következő közösségi tanácsokat hallgassák meg a Szilícium völgyi „bridge” építése kapcsán. Ezeket most saját véleményként írom, de kérem a startup közösség tagjait és a blog olvasóit, hogy ha érdekli őket a kérdés, csatlakozzanak hozzám ötleteikkel:

 

„A” JAVASLAT / KELET EURÓPAI PÉLDA HELYETT MAGYART KÖVESSÜNK

 

A US-MAC egyik bérlője...
A US-MAC egyik bérlője…

Úgy hallottuk (lásd „bennfentes” infoként), hogy a kint járt küldöttség az új magyar bázis kapcsán tárgyalásokat folytatott több inkubátorházzal és accelerátorral. Főleg olyanokkal, ahol már a környező országok régóta (és tudomásom szerint sikertelenül) jelen vannak. Ezeket a helyeket én is jól ismerem és itt azt javaslom a döntéshozóknak, hogy a döntésük előtt beszélgessenek el a cseh, a lengyel  és akár az osztrák startup-okkal. Mert én beszélgettem már többükkel és sajnos a felkeresett accelerációs helyek közül némelyiket igencsak

... és a másik bérlője. (plusz van még ilyen kettő)
… és a másik bérlője. (plusz van még ilyen kettő)

sikertelennek tartják. Szerintem nekünk az eleve sikeres startup közöségi helyekre kellene betelepülnünk és itt esetleg olyanok is szóba jöhetnének, ahol eleve a környező országok még nem képviseltetik magukat… Azaz egyből unikumként tudnák belépni abba az ecoszisztémába. Itt ugyanis attól félek, hogy ha csak a kelet-európai példát követjük, akkor esetleg éppen a nem sikeres próbálkozásokat adaptáljuk. — JAVASLOM: a startup közöségben sikeres modellek átvételét és ne a környező országok (esetleg rossz) példáját kövessük. Ehhez javaslom meghallgatni a közösség kelet európában és nemzetközi fórumokon járó tagjait. 

Mi is jártunk a küldöttség által felkeresett US-MAC-ben és elég siralmas irodai állapotokat láttunk... ilyen egy startup fakkja. Itt dolgozik.
Mi is jártunk a küldöttség által felkeresett US-MAC-ben és elég siralmas irodai állapotokat láttunk… ilyen egy startup fakkja. Itt dolgozik.

 

 

 

„B” JAVASLAT / „ENTREPREURSHIP” TUDÁS ÁTADÁSA

Már a Gazella program megalkotásánál is – felkért opponatőrként – többször elmondtam az NGM illetékeseinek, hogy a startup kérdések támogatásánál az állam kiemelt feladatának kellene lennie annak, hogy kinti tudást importáljon a hazai startup-ok részére. Legalábbis a startup alapítóknak erre lenne most a legnagyobb szükségük. És inkább ezt az új tudást adja át a számukra egy ilyen új program. Ne csupán pénzzel fújja fel a startup-okat (mert így csak szétpukkadnak) például a Gazella pályázatban (ahol van szint, ahol 80 milliót kap a “szerencsés” startup – de mire is neki annyi pénz, nemzetközi tudás nélkül?)

Az amerikai startup-ok még az ebédnél is mentoringot kaptak. Lásd az előző postban leírtam, hogy miként tanulnak mindenhol. Nekünk is ilyen tudás átadó programok kellenének...
Az amerikai startup-ok még az ebédnél is mentoringot kaptak. Lásd az előző postban leírtam, hogy miként tanulnak mindenhol. Nekünk is ilyen tudás átadó programok kellenének…

Most eleve úgy hallottam, hogy olyan tréning ötlete is felmerült  az előkészítő tárgyalások során, amely révén a hazai kockázati tőkéseket (Jeremie tőkealapok munkatársait és nem startup-okat) oktatnák a kinti trendekre és tudásra. Ezt viszont egyáltalán nem értem, sőt piactorzítónak érzem, hiszen a Jeremie tőkealapot működtetők jelentős hányadú alapkezelési díjat kapnak (ebből némelyikük a nyilvános mérleg alapján minimális profitot is termel). Tehát ezzel olyan szereplőket támogat az állam, akik eleve ki tudnák fizetni az ezzel kapcsolatos költségeket (lásd anno ilyen hazai befektetőkről már pozitív példaként írtunk). Szerintem ezt a programot inkább a startup-ok részére kellene biztosítani  — JAVASLOM: kérdezzenek meg minket startup-okat is, hogy milyen tudást szeretnénk megkapni onnan?  És nekünk is adjanak ebből a kinti tudásból valamit… Szerintem erre több hasznos ötletünk is lenne.

 

„C” JAVASLAT / A KINTI BÁZIS ÉPÍTÉSÉNEK A MÓDJA

A bázis építés kapcsán elgondolkoznék azon, hogy egy innovációs hátterű és nem startup ecosystem-ban működő képviselő révén lesz-e valódi piaci ereje egy új bázisnak. Annál is inkább, amiket a 2-3. Részben leírtam. Nevezetesen, hogy az amerikai befektetők eleve nem magyar projekteket várnak, hanem az amerikai piacra szocializált és jól felépített startup-okkal állnak csak szóba. Ha ilyeneket itthonról nem tudunk kitanítani és kinevelni, akkor hiába minden kinti bázisépítés, hiszen eleve nevetségessé tesszük magunkat a kintiek szemében. Hiszen ha a bázis nem tud semelyik potenciális startup-nak segíteni, akkor minek létezik valójában? —- JAVASLATOM: érdemes lenne a tudástranszfer igényt felmérni itthon, megfelelő sikersztorikat kielemzni (pl. Climate-KIC miként csinálja az EU-ban?), majd ezután időt és energiát (és talán pénzt is…) allokálni egy igazán erős magyar startup-verseny istálló kialakítására, akiket ott versenybe tudnánk küldeni. Őket akár több Jeremies tőkealap is benevezhetné, vagy akár picilag többen is összedobhatnák rá a pénzt. És ha ez a piaci háttér, felkészültség, igény megvan, akkor megépíteni a bázist, ennek a támogatására… Ez az ötlet.

——-

Mi a véleményetek? Aki szívesen benne van egy ilyen létrehozásában és van beleadni való ereje, tudása, lelkesedése az szóljon légy szíves vagy írja meg nekem a véleményét, javaslatát: info@suu.hu – továbbítom az illetékeseknek.

 

 

Ja és ezek történtek a Szilícium völgyben!

FOLYTATÁS MOST NEM JÖN. ENNYIT ÍRTAM MEG A REPCSIN ÉJSZAKA. MEGYEK PÁR ÓRÁT SZUNDIKÁLNI, AMÍG LESZÁLLUNK. VISZLÁT SZILÍCIUM VÖLGY!

 

Kapcsolódó posztok:

7 thoughts on “USA tour 4– állami „bridge” épül!

  • 2013. június 29. szombat at 22:30
    Permalink

    Örömmel hallom, hogy Cséfalvay úr személyében a magyar startupoknak is van “hivatalos témavezetője”.

    Persze némileg beárnyékolja az örömömet, hogy mivel Cséfalvay úr sem az innováció, sem a high tech, sem pedig a startupok területén nem igazán rendelkezik értékelhető szakmai múlttal.

    Ezért kétséges, hogy – egyéb bokros államtitkári teendői mellett – hogyan lesz képes ennek a számára teljesen ismeretlen területnek a hozzáértő, szakszerű felügyeletére.

    De hát pont azért vagyunk mi, hogy segítsünk neki :-)

    Úgyhogy én is tennék néhány észrevételt és javaslatot.

    Az teljesen világos, hogy egy magyar startup miért megy Amerikába tőkét szerezni.
    Egyrészt azért, mert itthon nálunk a fű sem terem.
    Másrészt pedig azért, mert meg akar jelenni az ottani piacon, és ehhez itthon nem tud elegendő saját tőkét szerezni.

    Az viszont felfoghatatlan a számomra, hogy a magyar kormánynak miért állna érdekében az, hogy a hazai startupok Amerikába való kivándorlását az adófizetők pénzéből támogassa.

    Az amerikai befektető ugyanis – mint ahogy az Insiderblog cikkeiből is világosan kiderül – csak akkor fektet bele a magyar starupba, ha az egy amerikai céget alapít, vagyis ottani munkaerővel, ottani adózással, ottani cégnek termel profitot.

    A magyar kormánynak ezzel szemben az volna az érdeke, hogy a startup itthon jusson tőkéhez.
    Vagyis az, hogy a startup magyar tőkével, magyar cégként, magyar munkaerővel, Magyarországon adózva jelenjen meg az amerikai piacon.
    Vagyis az, hogy a startup egy magyar cégnek termeljen profitot.

    Cséfalvay úrnak tehát nem azért kéne Amerikába mennie, hogy a magyar starupok Amerikába költözéséhez a magyar állam részéről segítő kezet nyújtson.

    Hanem azért, hogy az amerikai példán tanulmányozva megértse, milyen gazdasági környezet, milyen K&F pályázati rendszer és milyen befektetői kultúra volna szükséges ahhoz, hogy a startupok nálunk is gyökeret tudjanak verni, és ne kelljen a sikerre esélyes magyar startupoknak a puszta túlélés érdekében tengerentúlra menekülniük.

    Persze ezeket a dolgokat tőlünk, magyaroktól is megtudhatná.
    De ha csak az amerikaiaknak hiszi el, hogy hogyan kellene egy normális gazdasági környezetnek kinéznie, akkor ám legyen, kérdezze meg tőlük.

    Csak az istenért, ne azzal foglalkozzon, hogy hogyan tudná a magyar kormány a Magyaroszágról elmenekülni akaró startupoknak megkönnyíteni az Amerikába költözést.

    Hanem próbáljon meg már végre azzal foglalkozni, hogyan lehetne itt, nálunk is igazi Amerika.

    Reply
    • 2013. július 3. szerda at 06:41
      Permalink

      Igen, ez nem is jutott eszembe… tényleg… köszönjük!!

      Reply
  • 2013. június 30. vasárnap at 11:36
    Permalink

    Ha a Gazella sem lesz hatékony híd – közvetítő a külföldi és a hazai lehetőségek között – akkor kidobott pénz az ablakon.

    Reply
    • 2013. július 5. péntek at 22:09
      Permalink

      A Jeremie programra 80 mrd megy el, erre “csak” 2,1 mrd. Szerintem az kezdetnek nem rossz és ilyen léptékkel nézve nem sok pénz… Ha a kisvállalkozásokról beszélünk, akkor “csepp a tengerben”. bocs, nem akarok persze szkeptikus lenni

      Reply
      • 2013. július 6. szombat at 08:50
        Permalink

        A Gazella azért ablakon kidobott pénz, mert a valóságtól és az élettől teljesen elrugaszkodott koncepciót követ.

        Először is: mi a fenét lehet csinálni a II. alprogramban 1,5 (+1,5) millió forintból 36 hónapig? Az idő háromszor akkora, a pénz viszont csak huszadakkora, mint amire bármilyen értelmes tevékenységhez szükség volna. Ebben a szakaszban limitként 30 (+30) MFt és 12 hónap kéne hogy szerepeljen.

        Aztán meg: mi a fenét lehet kezdeni egy technológiai startupban 2 év alatt, 80 (+16) millióból? Ennyiből legfeljebb 5 fő 2 éves bére fizethető ki. És a technológiát ki fogja finanszírozni?
        Egy technológiai startupban a prototípus fázisban legalább 400 (+80) MFt és 3 év kéne hogy limitként szerepeljen.
        Mert különben egyetlen komoly technológiai startup sem fog beleférni.

        És ezek után: mi a fenét jelent az, hogy a piacravitel finanszírozására feleannyit terveznek be, mint a prototípusra?
        Egy technológiai startupnál a piacravitel gyártásbavitelt és referenciaüzemet (tartós tesztelést) jelent.
        Ha tehát a prototípus valóban piacképes, akkor még legalább ugyanannyit kell biztosítani a piacravitelhez, mint a prototípusra.

        Végül pedig: mégis hogy képzelik, hogy az egymással szerves kapcsolatba levő tevékenységekre (iparjogvédelem, megvalósíthatósági vizsgálat, prototípus készítés, piaci megjelenés) három elkülönített alprogramot indítanak, amire külön-külön kell pályázni?

        Hogy a fenébe lehetne bármiféle értelmes termékfejlesztési projektet megtervezni, ha még a piacravitelig sem lehet előre tervezni a projekt finanszírozását?

        Nincs olyan komoly befektető a világon, aki egy ötlet kezdeti szakaszát hajlandó volna úgy finanszírozni, hogy nem látja garantálva a piacravitelig tartó finanszírozást.

        Mert ha a szabadalmi bejelentések és a megvalósíthatósági tanulmány sikeres megvalósulása után nem lesz pénze a prototípus elkészítésére és a termék piacravitelére, akkor az iparjogvédelmet a hajára kenheti, és csak annyit ért el, hogy az egész világban szétkürtölte az ötletét.

        Az nem startup stratégia, hanem csak kényszerhelyzet, hogy a való életben a startupok belemennek abba, hogy egy-egy szakasz után újra az utcasarkon árulják magukat.

        Nem véletlen, hogy normális helyeken (USA) a “magvető” befektetés 1-1,5MUSD értékű szokott lenni. Ennél kisebb összegekre ugyanis nem lehet semmiféle komoly technológiai projektet tervezni.

        A Gazella pályázat tehát alapjaiban elhibázott koncepciót követ, mivel nem a józan ész diktálta megoldást (egy projekten belüli többlépcsős finanszírozást), hanem a piacravitelt teljesen tervezhetetlenné tevő, több projektre tördelt finanszírozást próbálja megvalósítani.

        Vagyis pont ugyanolyan ésszerűtlen, mint a csak rövid távra gondolkodó VC-k jelenlegi gyakorlata.

        Úgyhogy ez csak annyit fog segíteni a technológiai startupoknak, mint a halottnak a beöntés.

        Reply
  • Pingback: Nem vérzik, köszöni jól van! (Gazella válasz) | Insider Blogzin

  • Pingback: Mainstreem lett a startup is (sajnos) | Debrecen Bár

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.