Az EU nyilvánossá teszi a cégek tényleges tulajdonosainak személyét

Az uniós tagállamok 2017-től kötelesek követni az Európai Unió új, a pénzmosás megakadályozását célzó irányelvét. Az irányelv olyan központi adatbázis létrehozására kötelezi a tagállamokat, amelyből gyakorlatilag bárki számára megismerhetőek lesznek a gazdasági társaságok és különböző jogi személyek úgynevezett tényleges tulajdonosai.

Az utóbbi években számos intézkedés és nemzetközi egyezmény látott napvilágot annak érdekében, hogy a hatóságok hatékonyabban tudjanak fellépni az adóvisszaélésekkel és az agresszív adótervezéssel szemben. A most taglalt irányelv nem kifejezetten adójogszabály, mégis illeszkedik a fenti lépések sorozatába.

Az új EU-s szabályozás ráadásul érinti azokat a személyeket is, akik legitim módon, üzleti vagy egyéb megfontolásból kívánták a vagyonuk egy részét valamilyen vagyonkezelő szervezeten keresztül – adott esetben külföldön –, a személyüktől elkülönítve tartani.

„Az önmagában nem újdonság, hogy a bankok és egyes szolgáltatók kötelesek az ügyfeleik átvilágítására, és ennek keretében a megbízó társaságok tényleges tulajdonosainak azonosítására is. Gyökeres változást jelent ugyanakkor, hogy míg az ügyfél-átvilágítás során szerzett adatokat a szolgáltatók jelenleg csak a saját nyilvántartásaikban rögzítik, és azokat legfeljebb célzott hatósági megkeresés során adják ki, a módosuló szabályozás értelmében ezeket az információkat egy nyilvános adatbázis fogja tartalmazni” – hangsúlyozta dr. Kóka Gábor, a magánszemélyek, családi és egyéb magánvállalkozások számára tanácsadást nyújtó Deloitte Private magyarországi adópartnere.

A tényleges tulajdonos kilétét igazoló ellenőrzésnek az üzleti kapcsolat létesítése előtt kell megtörténnie. A központi nyilvántartás tartalmazni fogja a tényleges tulajdonos nevét, születési időpontját, állampolgárságát, tartózkodásának országát, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

A nyilvántartás korlátozás nélkül lesz hozzáférhető az illetékes hatóságok, és az úgynevezett „pénzügyi információs egységek” számára – az adat lekéréséről az érintett személyek ráadásul még értesítést sem kapnak. Az adatbázis továbbá elérhető lesz bármely személy, illetve szervezet részére is, ha azok igazolni tudják jogos érdeküket a nyilvántartáshoz való hozzáféréshez.

Az uniós jogot a magyar jogrendbe ültető jogszabály egyelőre még nincs elfogadva, ezért számos kérdés kapcsán – ideértve a „jogos érdek” igazolásának feltételrendszerét – sok a bizonytalanság.

„A jogalkotás 2017 első hónapjaiban várható. Az intézkedések várhatóan nagy figyelmet fognak kiváltani, hiszen az adóügyi információcserére vonatkozó egyezmények mellett a tényleges tulajdonosok nyilvántartását előíró szabályozás további hatékony eszköztárat ad majd a hatóságok kezébe, hogy a visszaélésszerű adózási gyakorlatokat szankcionáló rendelkezéseket még intenzívebben alkalmazhassák. Mindemellett az új szabály szűkíteni fogja a magánvagyonok diszkrét kezelésére vonatkozó lehetőségeket is” – hívta fel a figyelmet a változások jelentőségére dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private nemzetközi adójoggal foglalkozó szakértő.