Múló piaci szeszélynek tartották, mára alapkövetelmény lett az ESG-fókusz

Ágazattól függetlenül ugrásszerűen nő az ESG-alapú, azaz a társadalmi és környezeti hasznosságot figyelembe vevő befektetések jelentősége világszerte. A vállalatok a hitelfelvételtől a pályázati elbírálási folyamatokon át az állami beszerzésekig minden téren előnyre tehetnek szert, ha érvényesítik ezeket a szempontokat működésük és beruházásaik során.

Néhány éve még sokan múló piaci szeszélynek, üres marketingszlogennek gondolhatták az ESG-alapú, azaz a társadalmi és környezeti hasznosságot figyelembe vevő befektetések térhódítását, azok mára megkerülhetetlenné váltak. Jól jelzi ezt a folyamatot, hogy 2021 végére világszerte a kibocsátott zöld kötvények értéke 435 milliárd dollárra nőtt, a társadalmi kohéziót támogató social bond-oké pedig megközelítette a 250 milliárd dollárt. Idén január elseje óta pedig az Európai Unió a nagyvállalatoktól már a nem pénzügyi adatokra vonatkozó jelentési kötelezettséget is elvárja, ami csak Magyarországon 500 céget érint.

Egyelőre egységes ESG-bírálati rendszer még nem létezik, a fenntarthatósági szempontok azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a hitelfelvételtől a pályázati elbírálási folyamatokon át az állami beszerzésekig. Ágazattól függetlenül egyre komolyabb befektetői érdeklődéssel, egyre jobb hozamkilátásokkal számolhatnak a társadalmilag és környezetileg is felelős beruházások. A trend pedig nem áll meg, hiszen a fiatal generációk tagjai számára világszerte elsődleges szempont a környezettudatosság, és ezt az elvet befektetéseikben is érvényesítik.
A fenntarthatóság három pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet. Egy fenntartható befektetésnek is mindhárom feltételnek meg kell felelnie. Ezeknél a közös, hogy olyan befektetések valósulnak meg, amelyek a pozitív pénzügyi megtérülésén túl pozitív környezeti hatással is járnak, emellett segítik, vagy legalább nem sértik a társadalom érdekeit. Itthon is egyre többen vélekednek így, sőt maga az állam is, jó példa mind erre a Cashline Csoporthoz tartozó Valor Zöld Alap, amely az MFB Invest Zrt. hozzájárulásával olyan fejlesztési fókuszú private equity projekteket valósít meg, amelyek megfelelnek ezen feltételeknek – hangsúlyozta Szűcs Gergely, Cashline Csoport kockázati tőkebefektetésekért felelős vezetője és a Valor Capital vezérigazgatója. A fő befektetési célpont a legtöbb ilyen esetben még a zöld energia. A piaci alapon is versenyképes áron megtermelt zöld áramot hosszú távú átvételi szerződések keretében jellemzően helyben felhasználják. Ez a gyakorlat nagyban hozzájárul a fogyasztók energiabiztonságának fokozásához és fenntarthatóbbá válásához anélkül, hogy forrásból kellene finanszírozni egy-egy beruházás megvalósítását. Itthon az ESG sok aspektusa lényegében szabályozatlan volt, de az új uniós rendeletek az alternatív befektetési alapokra vonatkozóan is kötöttebb keretek közé terelik az ESG megközelítéseket – emelte ki Gyura Gábor a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője. Az ágazatspecifikus alapkezelés hozzáadott értéket jelent a befektetéseknél – tette hozzá dr. Szabó Kornél, a Sárhegyi & Társai Ügyvédi Iroda partnere. Az ágazatspecifikus alapokhoz persze komoly iparági tudás és hálózat szükséges, de ez megmutatkozik a számokban is, hisz ezek eredményesebbek, mint az általános kockázati és magántőke-társaságok.

Ezeket a felvetéseket részletesen járja körül március 24-én, a 8. Venture Capital Summit konferencia, ahol a kockázati tőkebefektetési piac szereplői, a hazai bankok és befektetési alapkezelők, befektetési társaságok szakemberei, pénzintézeti vezetők, befektetés előtt vagy alatt álló startupok/vállalkozások, állami pénzügyi vállalatok, minisztériumok, ügyvédi irodák és egyéb tanácsadó cégek képviselői vitatják meg az aktuális piaci trendeket, lehetőségeket.

Az OXO Technologies Holding Nyrt. alapítója, dr. Oszkó Péter többek között globális kitekintést, illetve összehasonlító jellemzést ad arról, hogy a hazai iparág amúgy is szórványos, jellemzően csak kisebb csoportokban kialakuló és egyéni érdekviszonyoktól tördelt együttműködéseiben milyen folyamatok láthatók és melyek várhatóak a közeljövőben. De a rendezvényen terítékre kerül az is, hogy hol van az állam és a piaci befektető szerepe egy találmány vagy innovatív szolgáltatás különböző ciklusaiban, melyek lesznek a jövő iparágai, mitől hatékonyabb az ágazatspecifikus befektetési modell az általánoshoz képest, és milyen hozzáadott értékkel bír ebben a folyamatban a jogi szaktanácsadás.
A résztvevők a többi között olyan témákat is körbe járnak, mint az egyre népszerűbb equity crowdfunding, a tőzsdére lépés és tőkebevonás aktuális kérdései, de bemutatkoznak az AHa!Brainstore Startup Verseny 4.0 győztesei is.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .