A digitalizáció is hozzájárul a klasszikus zene előadóinak és oktatóinak üzleti sikeréhez

A leginspirálóbb konferenciaközlemény díjat a legrangosabb európai menedzsmentkonferencia, a European Academy of Management – EURAM Stratégiai menedzsment szekciójában idén egy corvinusos kutató kapta. Szedmák Borbála (Corvinus) és Szabó Zsolt Roland (Széchenyi István Egyetem) tíz szimfonikus zenekart és ötven vezető zeneoktatási alkalmazást vizsgálva felhívják a figyelmet, hogy a zenekaroknak és a zeneoktatóknak eddigi üzleti sikerük fenntartásához el kell sajátítaniuk a digitális gondolkodást, reagálniuk kell a változó fogyasztói igényekre, és alapjaiban kell megújítaniuk üzleti modelljeiket.

A „Kettősképességű vezetés a szimfonikus zenekaroknál és a zeneoktatásban” című díjazott írás fő következtetése, hogy a klasszikus zene szervezetei (is) ún. kettősképességű menedzsmentet igényelnek üzleti sikerességük fenntartásához. Mindez azt jelenti, hogy képessé kell válniuk mind a meglévő erősségeik kiszámítható megtérüléssel járó kiaknázására, mind az új alternatívák bizonytalan megtérüléssel járó feltárására, kísérletezésre is. Ehhez olyan vezetőkre van szükség, akik egyszerre képesek megőrizni a klasszikus zene értékeit és menedzsmentinnovációkat alkalmazni, új technológiai lehetőségeket kiaknázni.

Mivel a zenekaroknak – más vállalatokhoz hasonlóan – folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó piaci, társadalmi, környezeti és technológiai feltételekhez és fogyasztói igényekhez, az emberek szabadidejéért folytatott versenyben nem elég a meglévő repertoárjukra támaszkodni és a hagyományos üzleti modelleket követni. Számukra az egyik legnagyobb feladatot jelenleg a koncertlátogatók következő generációjának megszólítása jelenti, akik a kreativitást, az innovációt, az aktív részvételt és a multiszenzoros élményeket értékelik.
Hasonlóképpen a zenepedagógusoknak is kétoldalú megközelítésre van szükségük: meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a hagyományos és az innovatív megoldások között. A tanulóknak ugyanis az órák személyes látogatása mellett online lehetőségek is rendelkezésre állnak. Ma már szinte minden hangszertípushoz, minden tudásszinten, sok műfajban elérhetőek profi zenészek által fejlesztett, ismert művészekkel készült alkalmazások, oktatóvideókkal, valós idejű visszajelzésekkel és akár játékos kihívásokkal. A digitalizáció, a zeneoktató alkalmazások használata – annak korlátaival együtt is – hatékonyabbá, élvezetesebbé és sokszor olcsóbbá teheti az otthoni zenetanulást, emellett hozzájárulhat a zeneszerető és koncertlátogató fiatalok következő generációjának kialakításához is – állapítja meg a díjazott közlemény.

Jó példák a videojátékosított koncerttől a késleltetéscsökkentő szoftverig
A kutatók ajánlása szerint a zenekaroknak, zeneoktatóknak érdemes újradefiniálniuk a fogyasztói élményt, fokozniuk a „fogyasztók” kényelmét, és szélesíteniük a hozzáférési lehetőségeket a térbeli és időbeli korlátok csökkentésével. A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázására kiváló példa az online koncertközvetítés, streaming, a zeneoktató alkalmazások használata, az időbeli késleltetést csökkentő szoftver alkalmazása, gamifikációval – pl. videojátékkal – gazdagított, interaktív produkciók létrehozása, zenészeket összekötő platformok használata és a munkafolyamatok hatékonyabbá tétele a virtuális valóság segítségével.
A szerzők több jó gyakorlatot is bemutatnak: az ausztrál Discovery Orchestra kiváló megoldása, hogy a zenekar – digitális stratégiája részeként – korábbi felvételeit “virtuális élménnyé” alakította át. A közönség úgy hallgathatja meg a darabot, hogy közben egy videojátékot játszik: a „nézőknek” feladatokat kell teljesíteniük, hogy pontokat és “kulcsokat” szerezzenek, amelyekkel feloldják a darab következő részét. Egy másik videojátékban a zenekar a zeneoktatásra összpontosít hasonló módon: virtuális környezet, rövid videók és hanganyagok segítségével.

A virtuális valóság előnyeit használja ki a Finn Nemzeti Opera és Balett, valamint két technológiai cég, a Zoan és a Varjo együttműködése: a társulat előzetesen vizualizálhatja a közelgő produkciókat és így színpadi időt, erőforrásokat tud megtakarítani. Napjainkban szinte minden zenekar elérhetővé teszi korábbi koncertfelvételeit és élő előadásait online streaminggel, ennek úttörője a Berlini Filharmonikusok 2019-es digitális koncerttermi projektje volt. A közismert YouTube, a Facebook és Instagram Live felületeken kívül vannak professzionálisabb platformok, amelyek a zenére specializálódtak (pl. Stageit), illetve amelyek a zenekaroknak jobb lehetőségeket adnak a produkciók pénzzé tételére (pl. a Royal Academy of Music által használt Dacast, valamint a Metropolitan Opera, a Sydney Symphony Orchestra és a San Francisco Opera által használt Brightcove).

A földrajzi távolságokat átívelő, valós idejű közös zenéléshez hasznos szoftver a LOLA (low latency AV streaming system), amely a késleltetést 30 milliszekundum alá tudja csökkenteni, így még a nagyon “tempóérzékeny” repertoár esetében is használható, és nem szükséges hozzá különösebb előképzettség. Ezen a téren is számos közismert technológia és alkalmazás létezik egyébként, amelyek lehetővé teszik az online zenetanítást és zenélést (pl. Skype, Messenger, Viber, Viber, Teams, Google Meet), de ezeknél a késleltetés és a rossz hangminőség komoly problémákat okoz.
A szerzők, Szedmák Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és Szabó Zsolt Roland, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense a klasszikus zene innovatív példáit vizsgáló szekunder kutatásukat primer kutatással is kiegészítették. Tíz meghatározó szimfonikus zenekar vezetőjével, tíz szimfonikus zenekari zenésszel és öt zenetanárral készítettek interjút. Emellett ötven vezető zeneoktatási alkalmazást vizsgáltak át, amelyből huszonnégyet részletesen elemeztek: hét-hét zongora-, gitár- hegedű- és három csellóoktató applikációt. A konferenciaközlemény szerzőinek a díjat a stratégiai menedzsment terület meghatározó kutatói adták át: Joan E. Ricart és Xavier Castaner. Az EURAM konferenciát idén Svájcban rendezték meg június 15. és 17. között, az Alkalmazott Tudományok Zürichi Egyetemén. A konferencia fő témája a digitális transzformáció vezetése volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .