Round 2: Manifesto és az NGM, mint Jeremie főnök
Ma délután megvolt a Budapest HUB 2. ülése az NGM-ben. Ezerszer jobb volt, mint az előző és breaking infók is elhangzottak a Jeremie-t felügyelő MV Zrt-ről és a várható célokról. És jön a „Start-up Manifesto”!
Nos előre veszem a breaking-et: az MV Zrt (amely a Jeremie tőkealapokat felügyeli) januártól átkerül az NGM fennhatósága alá – ezt mondta Cséfalvay Prof. (lásd hivatalosan az NGM államtitkára, a start-up ügyek kormányzati szószólója és a Budapest HUB munkacsoport összehívója), arra a kérdésemre, hogy mint fontos szereplő, miért nincs jelen az MV Zrt. képviselője a párbeszédben? Hiszen amíg itt gondolkozunk, menetközben számos start-up „vérzik el” a vállalhatatlan befektetési feltételekben és a nemzetközi piacon elfogadhatatlan befektetési szerződésekben, amelyeket elvben az MV Zrt felügyel és tudomással bír róla. Tehát az államtitkár úr szerint ebben a kérdésben várhatóan januártól javulni fog a helyzet és ezzel a piaci problémával már ilyen módon a kormányzat is tisztában van. Ez jó hír, hiszen a Jeremie tőkealapok nagyobb részt (70%) közösségi pénzt (EU GOP forrást) költenek és ilyen módon nem a start-up-ok „kiszipolyozása” a feladatuk, hanem az innovatív cégek fejlődésének előmozdítása. Itt fontos megemlítenem, hogy ezt a piaci vadhajtást a tőkealapok kis része folytatja és már több, korrekten eljáró tőkealap vezetője is jelezte, hogy ez számukra is káros és érdemes lenne valahogy kezelni, akár bizonyos feltételek tiltásával (pl. nem lehet szerződésben jelzálog, zálogjog, hitelként való működés stb)
ÜZLETI ANGYALOK, MINT MESSIÁSOK
A Jeremie-probléma egyébként is jelentős teret kapott a beszélgetésben. Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy
„a Jeremie tőkeprogramnak sikeresnek kell lennie és nem törheti derékba az, ha a start-up-ok sérülnek és emiatt elkezdenek külföldre áramolni. Túl sok EU-pénz (lásd 130 milliárd) megy ehhez a tőkeprogramokba, hogy ilyen probléma miatt esetleg megtorpanjon a siker.”
Kádas Péter, aki magát a StartupDate blog „vészmadarának” nevezte olyan model bevezetését üdvözölné, ahol a tőketársaságoknak eleve publikussá kellene tenniük a befektetési templete-et. Szőke Márton, aki korábban az IndexTools-t adta el a Yahoo-nak , illetve manapság üzleti angyalként 4-5 projekt mögött van, elmondta, hogy a co-investment formákat és az üzleti angyalokat kellene támogatni. Azaz ha egy start-up elindul és mondjuk 30 milliós tőkét össze tud szedni 2-3 milliós részekbe a családtól, vagy angyaloktól, akkor kaphasson a privát pénze mellé hasonló támogatást. A többség egyetértett abban, hogy az üzleti angyalok sokat tehetnének az egész ökoszisztéma piaci alakításában és ezért érdemes lenne őket valamilyen szabályozóval, támogatással stimulálni.
OKTATÁS MINDENKINEK
A párbeszédben jelentős vitatéma volt a hazai oktatás és a vállalkozói tudás átadásának módszere. Ebben nagy szerepe lenne az egyetemeknek. Ennek elemeit kellene kialakítani, legalábbis erre tett javaslatot a Hild Imre – Záboji Péter páros, akik a mai beszélgetésen a tudásban rejlő, start-up perspektívára helyzeték a hangsúlyt. Hild Imre szerint „alapfokú vállalkozási képzést” kell széles körben indítani, továbbá a profi vállalkozókat kell – amolyan mentor rendszerben – visszavonni a start-up-ok nevelésébe. Ezzel Záboji Péter egyetértett és elmondta, hogy szerinte
„az igazi vállalkozói szakma nem befektetői forrásgyűjtőkből és pályázatírókból áll.”
Meglepő módon Hild Imre most nem az amerikába történő start-up „kivitel” mellett kardoskodott, hanem inkább olyan ösztöndíjas programokat szorgalmazott, amelyek révén az ösztöndíjas start-up-erek hazajőve lényegében a kinti dolgok evangelistájaként adnák át a tudást a hazai ökoszisztéma tagjainak és a vállalkozóknak. Ez jelentős szemléletváltás az előző megbeszélésen elhangzottakhoz képest, hiszen ott még a Hild-Záboji páros közös erővel az USA-ba történő tudás- és start-up kivitelt hangsúlyozta. Múltkor többen felhívtuk arra a figyelmet, hogy ez a „kivitel” ugyanakkor azzal fenyeget, hogy sokan vissza sem jönnek majd és igazából amolyan „agyelszívásra” lesz alkalmas.
INKUBÁCIÓS TUDÁS
Záboji Péter felhívta a figyelmet a nemzetközi inkubációs tudás hazai behozatalára, amely abszolút konstruktív és fontos elképzelés. Szerintem itt van a dolog magva, ha a kinti tudás hazánkon belül szökken szárba. A másik, amely elhangzott és Péter régóta mondja és szorgalmazza, hogy a tőkealapot gründoló befektetőket is érdemes lenne szakmai vizsga alá vetni és amolyan „Jeremie Akadémiát” indítani a hiányzó start-up és befektetési ismeretek pótlására. Abban a kérdésben jelentős derültség alakult ki, hogy miért is van az, hogy bizonyos befektetők (tisztelet a kivételnek!) a döntés előtt még magát a start-up-ot sem látták, csupán az excell alapján döntenek… (Ha jól emlékszem, ezt a példát Kádas Péter említette.) Abban is egyetértés mutatkozott, hogy az egyetemista kor előtti korosztályokat is érdemes a vállalkozástanra megtanítani és korábban kell kezdeni az oktatást. Korányi László, NIH elnök csatlakozott a gondolathoz és elmondta, hogy a BME-vel közösen tervezik a MIT (USA) oktatóinak meghívását egy őszi programra, ahol az inkubátori tudást és tapasztalatot adnák át például a Gazella inkubációs pályázaton indult cégeknek.
SEED INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE
Én (alias Miskolczy Cs) felhívtam arra a figyelmet, hogy a Gazella eddigi sikere és a csaknem 20 jelentkező is mutatja, hogy a piaci oldal felkészült a seed terület piaci elindítására. Piaci aránytalanság alakult ki abban, hogy a seed fázis utáni tőkeprogramokba csaknem 130 milliárdnyi tőke fog áramlani és az előttük induló és éppen a tömeges cégalapítást és munkahelyteremtést szolgáló magvető (=seed, vagy pre-seed) fázisba csupán 2,1 milliárd forintnyi támogatás érkezik. Ezt is arányosítani kellene és ha a hazai gazdaságot a sok fejlődő start-up pezsdíti fel, akkor ehhez legalább 20-30 milliárdos forrásnak kellene érkeznie ebbe szegmensbe. A 2014-ben rendelkezésre álló új források egyrészét tehát az inkubációs és akcelerációs szervezetek kifejlesztésének stimulálására kellene fordítani és hatékony országos hálózatot kialakítani. Ezzel a felek egyetértettek és Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy 2014. első negyedévben kiírják a második Gazella pályázatot, és ez egészen biztosan folytatják a piac ilyetén erősítését, efelől megnyugodhat a start-up szakma. Továbbá felhívta arra a figyelmet, hogy a 2014-től rendelkezésre álló csaknem 2.300 milliárdos gazdaság élénkítő forrásokból 700 milliárdnyi forrás érkezhet a területre akár tőkeprogramok, akár inkubációs vagy oktatási programok tekintetében.
Tehát a közös gondolkozás tétje csaknem 700 milliárdnyi (!) jövőbeli forrás!
BEFEKTETŐK, MINT A „SÖTÉT OLDAL”?
Simó Gyögy először vett részt a munkacsoport munkájában és bemutatkozásul viccesen elmondta, hogy ő bizony itt most a „sötét oldalt” képviseli. Igaz ő nem Jeremie-s, hanem privát pénzt kezel és ennyiben jelentősen más. (lásd OTP DayOne Alap vezetője). A befektetői oldal ma amúgy sem remekelt komoly víziókban, hanem inkább kreatív ötleteket adott és felajánlásokat tett. Simó Gyuri kreatív ötletként bedobta, hogy a munkacsoport tagok az eszmecserét úgy szinesíthetnék, ha mindenki 5-8 perces pitchet tartana az elképzeléséről a munkacsoport közönsége előtt, mint ahogy a start-up-ok is teszik a befektetőknek… Ez aztán nagy derültséget okozott és én is azon kezdtem el gondolkozni, hogy milyen lehet, amikor egy befektető „pitching-gel”. És vajon lesz-e ideje felkészülni, vagy tréningezni rá? Illetve Makra Zsolt befektető felajánlotta, hogy korábban az üzleti angyalok kapcsán írt és „jelenleg a szobájában heverő tanulmányokat szívesen átadja a közösségnek „- ezt jövő alkalommal meg is fogjuk kapni, mert utána minisztériumi munkatársak profin felvették Zsolttal a kapcsolatot. Mint látjuk a gépezet – ha még kicsiben is – de működik :-))
EPILÓGUS
Az államtitkári kérés alapján érdemes lenne a véleményeket három nagy csoportban megfogalmazni. Ezek az oktatási, jogi szabályozási és seed intézményekkel kapcsolatos főbb szakmai üzenetek. Ezekből várhatóan összeáll egy „Manifesto”, amelyet a munkacsoportban résztvevők „felkiáltással szentesítenek”, majd az NGM november közepén, egy „egyelőre meg nem nevezett” eseményen fog a széles publikum elé tárni. (Csak nem a Singularity Summit-en?) A javaslatokat október közepéig javasolt a munkacsoport tagoknak beadniuk és ez alapján lesz a következő megbeszélés. Éljen hurrá, lesz egy start-up ágazati Manifesto!
Ez lesz a folytatás, a közös munkát folytatjuk! Éljen a fejlődés!
—
SZOLGÁLATI: Ha javaslatotok van, légy szíves kommentezzétek be vagy küldjétek nekem az info@suu.hu – ra. (Az első ülésről a beszámolót ITT olvashatjátok el.)
Fájó (beszédes?) hiányosságok, kihagyott ziccerek, ignorált problémák/jelenségek:
– Pre-seed probléma
– Átláthatóság
– Korrupcióellenes lépések
– Grassroots mozgalmak
– Hálózatiasodás
– Nemzetközi versenyképesség
– Bürokratikus akadályok elhárítása
– Külföldi sikertörténetek vizsgálata, minták követése
–
Megjegyezném, ezt a kijelentést azért érdemes ízlelgetni: „a Jeremie tőkeprogramnak sikeresnek kell lennie és nem törheti derékba az, ha a start-up-ok sérülnek és emiatt elkezdenek külföldre áramolni.”
Ja, a fenti lista olvasásánál erről ne feledkezzünk meg: „a közös gondolkozás tétje csaknem 700 milliárdnyi (!) jövőbeli forrás!” Nocsak, nocsak.
Köszi a listát, érdekes… és részben jogos…
Ha a Jeremie tőkeprogramnak (tudomásom szerint) célja a startup felfuttatása, akkor hogyan tud sikeres lenni, ha sérül a startup? Egy hozzám hasonlóan naív embernek valaki elmagyarázná, hogy mit is jelenthet ez az idézet?
Azt jelenti, amit eddig is tudtunk, legfeljebb csak nem akartuk magunknak se bevallani.
–
A Jeremie alapokat azért osztották ki olyan sietősen, semmibevéve a kritikai megjegyzéseket és az ésszerű javaslatokat, mert úgy gondolják, hogy a Jeremie beruházásokat nem feltétlenül kell hogy startupok kapják. Sőt.
–
Inkább az a lényeg, hogy a pénz „jó kezekbe kerüljön”.
–
Vagyis olyan projektekbe, ahol abszolúte nem fáj senkinek, ha a startup elnyeli a pénzt, a magánbefektető pedig elnyeli a „startupot”, hanem pont ez a cél, mivel a két zseb valahol ugyanabban a gatyában végződik.
–
Persze senki sem gondolhatja komolyan, hogy ilyen bénázással elegendő számú hihető projektet tudnak majd kreálni a pénz szétosztásához.
–
A pénz felhasználását ugyanis Brüsszel árgus szemekkel fogja figyelni.
–
Ezért borítékolható, hogy a Jeremie keretek ugyanúgy kihasználatlanul maradnak, mint a 2007-2013 közötti K&F keretek, amelyekre szintén hasonló elképzelésekkel telepedett rá a kormányzat.
–
Bocsi az ünneprontásért, de hát ez van.
Rumata, itt most nagyon pesszimista voltál és igazságtalanul. Mert vannak normális Jeremia-alapok, akik tényleg a start-upokat keresik és akarják! Csak sajna van néhány, aki valami vadnyugati és barbár dolgot csinál. És ez utóbbi cseszi tönkre a teljes piacot. Mindenki piacát! – tehát legyünk igazságosak a kivétellel!!!
Kedves Csaba,
–
de hát nem te magad indítottál ebben a posztban azzal, hogy:
–
„amíg itt gondolkozunk, menetközben számos start-up “vérzik el” a vállalhatatlan befektetési feltételekben és a nemzetközi piacon elfogadhatatlan befektetési szerződésekben”
–
Hogyan beszélhetnénk jóhiszeműségről, ha ezek a nemzetközi piacon elfogadhatatlan szerződési feltételek kizárólag csak nálunk fordulnak elő, és még a szakma többszöri jelzése ellenére sem változtattak rajta?
–
És mi köze az alapkezelő szándékainak ahhoz, ha a hazai Jeremie szabályok olyan szerződési feltételeket (pl. többségi üzletrész szerzést) eredményeznek, amelyek kizárólag csak a magánbefektető és a startup uniós pénz megszerzésére és elnyelésére irányuló összejátszása esetén lehet csábító egy startup számára?
–
És mennyiben tekinthető megnyugtatónak egy olyan semmitmondó hír, hogy:
–
„Tehát az államtitkár úr szerint ebben a kérdésben várhatóan januártól javulni fog a helyzet és ezzel a piaci problémával már ilyen módon a kormányzat is tisztában van.”
–
Október lévén nem kéne már egy kicsit konkrétabban is tudni, hogy mivel van tisztában a kormány, és mitől fog javulni januártól a helyzet?
–
És mit jelent az, hogy:
–
„a Jeremie tőkeprogramnak sikeresnek kell lennie és nem törheti derékba az, ha a start-up-ok sérülnek és emiatt elkezdenek külföldre áramolni”
–
Vajon hogyan lehet magyar startupok nélkül is „sikeres” a magyar Jeremie?
–
Talán majd gründol az állam ál-startupokat álprojektekkel, hogy legyen hova az alapkezelőknek befektetniük?
Rumata, a kérdéseidre a válasz egyszerű: start-up-ok nélkül semmi nem lesz, egy nagy bedőlés lesz nélkülük… csak akkor már senkinek nem fog számítani. És igazi kockázati tőke piac sem lesz itthon, ahogy a Jeremie előtt sem volt. Ez a negatív jövőkép, amely most reálisan fenyeget.
Kockázati tőkepiac természetesen a JEREMIE előtt is volt nálunk.
–
Sőt, 2005-2008 között pont a K&F pályázatok (köztük az egészen nagy projektek indítását is lehetővé tevő Jedlik pályázatok) adtak a magánvállalkozások kockázati befektetéseihez meglehetősen nagy arányú uniós és állami támogatást, és segítették ezzel az újszerű termékek kifejlesztését és piaci bevezetését.
–
No offence, de az egész magyar JEREMIE vérszegény tüdőbajos tetű a 2005-2008 közötti K&F pályázatok vállakozásösztönző hatásához képest.
Mert azok nem pénzügyi, hanem szakmai döntéseken alapuló kockázati befektetések voltak a magyar gazdaságba.
–
A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e kockázati tőkepiac hazánkban.
–
Hanem inkább az, hogy a több éves drasztikus visszaesés után most újból dedós szinten kezdjük-e el az innovációs politikát tanulni, vagy van remény arra, hogy legalább a 2005 előtti másfél évtizedes bénázást nem fogjuk megismételni.
–
Bocsi, ha nem voltam elég udvarias.
Ez a konzultáció alapvetően defektes.
–
Ugyanis nem arról van szó, hogy az illetékes kormányhivatal által kidolgozott koncepciót vitatja meg a szakma, hanem csupán annyi történik, hogy minden stratégia és koncepció nélkül hagyják, hadd járassa a szakma is a száját.
–
Normális esetben a 2014-2020-as időszakra vonatkozó KIDOLGOZOTT KONCEPCIÓ megvitatásának már ez év elején meg kellett volna kezdődnie ahhoz, hogy abba a szakma észrevételeit is be tudja a kormányhivatal építeni.
–
Itt viszont se stratégiáról, se koncepcióról nincs szó, hanem csak manifesztálunk egy jó nagyot, oszt jónapot.
–
Pedig a jelenlegi startup támogatási stratégia szinte minden lényeges elemében gyökeres változtatásra szorul.
–
És ezeket a változtatásokat csak egy átgondolt koncepcióba illesztve lehet megindokolni, megítélni és megvalósítani.
–
Ha Cséfalvay úrnak van kész startup koncepciója, akkor miért nem arról vitatkozunk?
–
Ha viszont Cséfalvay úrnak nincs semmilyen koncepciója, akkor hogyan helyettesíthetné ezt egy másfél hónap alatt összerántott ad-hoc manifesztum?
–
És mi az, hogy válasszuk külön az oktatási, a jogi és az intézményi területre vonatkozó észrevételeket?
–
Hát nem épp az volna a lényeg, hogy a startup ökoszisztéma összes elemét egységes koncepcióba, átgondolt stratégiába kapcsoljuk össze?
–
Mikor lesz ezekből az ad-hoc észrevételekből egy átgondolt – és a szakmai fórumokon részleteiben megvitatott – koncepció?
–
Vagy Cséfalvay úr nem is egy átgondolt és megvitatott koncepciót, hanem csupán ad-hoc ötleteket akar a kormány felé képviselni?
–
Szóval mindössze csak az egész konzultáció célja, tárgya, módja és időzítése az, ami érthetetlen.
–
És ugye tudod, kedves Csaba, hogy mit mondott York Hardin az érthetetlen dolgokról…
Rumata, ez most nem korrekt! Eddig a kutya nem kérdezte meg, h mit gondol a szakma? lévén, h nem is létezett… ha ezt egyfajta legitimazációként fogod fel, akkor már megvan az értelme, mert elindulhatunk közös véleménnyel.
Mit mondott Hardin? – nem tudom, léci
Kedves Csaba,
igazad van, annak kell örülni, ami van.
–
Csak tudod, én még Váci Mihálynál vagyok leragadva, aki szerint a jó szándék kevés.
–
Több kell. Az értelem.
–
———————————-
York Hardin, Asimov: Alapítvány című klasszikus művének egyik illusztris alakja a regény szerint rengeteg bölcs mondással gazdagította a világot.
–
Ezek a történet szerint annyira közismertek voltak, hogy a szereplők néha csak utalnak rájuk, anélkül, hogy az olvasóval közölnék, hogy valójában mit is mondott :-)
–
Így aztán anno a sci-fi rajongók körében szokássá vált, hogy a lesújtó vélemény megfogalmazása helyett csupán megjegyezték, hogy tudod, mit mondott erre York Hardin…. :-D
A hivatalos válasz: jaj azt nem úgy kell érteni, hanem úgy hogy reméljük nem sérülnek a startupok ezáltal reméljük nem lesz kudarc a JEREMIE.
Az alternatív választ nem szívesen fogalmaznám meg. Gondolatébresztő adatok:
– A JEREMIE-s kihelyezéseknél a pénz 30%-át adja a tőkealap a cégbe, 70%-át az EU.
– Az unortodox term sheetek miatt játszva ki lehet szorítani a cégből az alapítókat: ha sikeresek akkor azért, ha nem sikeresek akkor azért.
– Az eredmény a VC szemszögéből egy cég amiben 30%-nyi saját pénz van, 70% ingyenpénz az EU-tól, a kontroll az övék, arra költik ezt a pénzt, amire akarják.
– Az eredmény a JEREMIE program szempontjából: ha a kihelyezés pénzügyileg szabályos, akkor a program sikeres. Nem sikerkritérium a startup sikere. Ja, hogy így nem jellemző hogy startupsiker születik, sőt a kihelyezések többsége nem is startupokba megy? Oszoljanak kérem, nincs itt semmi látnivaló.
Ugyanitt tisztelet a kivételnek.
Azaz a műtét sikeres volt, de sajna a beteg elhalálozott?
Jelenleg ki van tűzve a műtét, a beteg eredetileg hasfájással érkezett, a kórház a diagnózist telefonon fellállítva tüdőbajjal kezeli, a sebész pedig agyműtétre készül. Kérdés persze mi a sikerkritérium…
A hazai startup ökoszisztéma gatyába rázásához egyébként viszonylag kevés intézkedésre volna szükség:
–
1. A seed és a növekedési befektetéseket nem szabad külön kategóriaként kezelni. Lehetővé kell tenni, hogy egyetlen befektetési szerződés keretében több lépcsőben, a feasibility studytól egészen a piacra jutást biztosító többmillió eurós prototípus készítésig lehessen befektetni. Ez esetben természetesen a VC csak a befektetések ütemében és mértékével arányosan, fokozatosan szerezhet üzletrészt. Így maga a VC segíthetné az ötlet fázistól kezdve elindulni a startupokat.
–
2. Tiltani kell a startupban való üzletrész szerzést. Csak közös vállalat alapítását szabad engedélyezni, ami a projekthez fűződő hasznosítási jogokat birtokolja és a piaci tevékenységet folytatja. Ezzel már eleve ki lehetne húzni az összes görény méregfogát.
–
3. Több évre előre ütemezett K&F pályázatokat kell kiírni annak érdekében, hogy a VC a K&F pályázati támogatás mellé önrészként is adhasson befektetést.
Így a VC minimális seed befektetéssel is jelentős összegű, nagy újdonságtartalmú projekteket indíthatna, és a pályázat megnyerésétől tehetné függővé a befektetést (magyarul: a pályázat zsűrijére bízná a projekt szakmai megítélését).
A K&F pályázatok évekre előre tervezhetősége (időpont, tematika, feltételek) elengedhetetlen, mert a jelenlegi rövid pályázati határidők mellett a pályázati határidő már rég lejár, mire a startup üzleti tervet tudna készíteni és a VC befektetési szerződést tudna kötni a startuppal.
–
+1. Egy átfogó adóreformot, számviteli reformot és jogszabály racionalizálást kell végrehajtani annak érdekében, hogy a startupok adminisztrációs terhei csökkenjenek és gazdálkodása egyszerűsödhessen.
Ha ugyanis a startupoktól dinamikus növekedést várunk, akkor ahhoz először is egy kiszámítható és barátságos gazdasági környezetre van szükség, ami ezt nem akarja lépten-nyomon elgáncsolni.
–
Ne feledjük: a magyar gazdasági környezetben még az amerikai sikervállalatok is padlóra kerülnének.
–
Hát ennyi.
Kedves Ákos! Szerintem alapjaiban téves amit írsz, sőt káros:
1- Nemcsak a seed és növekedési szakaszt kellene külön kezelni, hanem a seed-et is több szakaszra kellene osztani! Igenis szükség van olyan programokra, ahol 3-4-5 megát adnak egy induló cégnek. Ebből itthon csodák születnének!
2 – Ez hülyeség. Mindegy hogy van-e része a befektetőnek / inkubátornak. Nem ezen múlik a siker! Ez csak formátum, semmi több!
3 – A K+F a halála a startupoknak, ezért jobb elfelejteni. Aki ebben gondolkodik az nem startup, hanem pályázati megélhető cég!
+1 – Nos ezt az egyet találtad el! Igen, erre szükség lenne. Szerintem, inkább ezen gondolkozz, mielőtt össze-vissza gondolkozol…
Ákos
Kedves Zsolt,
–
Szerintem nem értetted meg azt, amire válaszolni próbálsz.
–
1. Persze hogy több szakaszra, vagyis több finanszírozási lépcsőre kell bontani a seedtől a piaci bevezetésig tartó finanszírozási folyamatot.
És persze, hogy minden befektetési lépcső feltétele az előző szakasz sikeres befejezése kell legyen.
De ha a tőkekezelőnek módjában áll a seedtől a piaci bevezetésig finanszírozni a projektet, akkor hülye volna, ha nem a piacravitelig kérne üzleti tervet, és nem a piacravitelig tartó finanszírozásra kötne szerződést a startuppal.
Egy seed befektetési szakaszra ugyanis önmagában nem lehet értelmes exit stratégiát alapozni.
Tervezhető exit ugyanis csak a piacképes termék piaci bevezetése után képzelhető el.
Ha tehát a tőkekezelőnek módjában áll a későbbi lépéseket is finanszírozni akkor a saját elemi érdeke diktálja azt, hogy egészen a tervezhető exitet biztosító piacravitelig készíttessen üzleti tervet, és kössön szerződést a startuppal.
–
2. Te nagyon nem érted, hogy miről van szó.
Láthatólag fel se fogod, hogy VC címén jelenleg nem kockázati befektetés, hanem csupán cégfelvásárlás folyik.
A VC kizárólag azért fektet be, mert részt akar kapni az üzletből.
Tehát fel sem merül, hogy a befektető kapjon-e üzletrészt.
Mert ha nem kap, akkor nem fog befektetni.
Itt a kérdés csupán az, hogy miből kapjon üzletrészt.
A jelenlegi gyakorlat az, hogy a befektető a befektetésével felvásárolja a startupot, mint valami rabszolgát.
Tehát igazából nem is azt nézi, hogy a projekt sikeres lesz-e, hanem csak azt, hogy fel akarja-e vásárolni az adott startupot.
De ez hülyeség, mivel a befektető nem a startupba, hanem szigorúan csak egy konkrét projektbe fektet be.
Márpedig ha csak egy konkrét projektbe fektet be, akkor az a jogos, ha csak abból a projektből kapjon üzletrészt.
És ha ezt kötelezően előírnánk, akkor az alapkezelők végre a projektekre koncentrálnának, és csupán vállalatfelvásárlásban gondolkodnának.
Jelenleg ugyanis a Jeremie nyíltan és bevallottan vállalatok felvásárlásáról szól.
–
3. Ha te csupán egy új internetes társkereső megindíásában gondolkodsz, akkor megértem, hogy semmi keresnivalód nincs az innováció területén.
De jó ha tudod, hogy a JEREMIE nem új lángossütő vállakozások, hanem kifejezetten újszerű termékek piacravitelének támogatását szolgálja.
És azok a startupok, amelyek valóban újszerű, versenyképes termékek kifejlesztésére alakultak, a K&F pályázati támogatások révén jelentősen csökkenthetik a termékfejlesztés anyagi kockázatát.
Tehát ezek számára a K&F pályázatok más a seed fázisban is a kockázati befektetések összegének megtöbbszörözését teszik lehetővé.
–
Jelenleg a VC-k kizárólag „pézügyi befektetőként” működnek, tehát semmiféle szakmai kockázatot nem hajlandók bevállalni.
Emiatt azonban pont a legnagyobb újdonságtartalmú startup kezdeményezések esnek ki a VC által finanszírozható projektek köréből.
Ha viszont egy VC a befektetését egy K&F pályázaton való sikeres szerepléshez kötné, akkor ezzel a projekt szakmai realitásának megítélését a pályáztató szakmai zsűrijére bízhatná.
Tehát ebben az esetben a VC akár egy olyan projekhez is képes volna a pályázati támogatás mellé önrész formájában befektetést biztosítani, amit egyébként annak szakmai kockázata miatt kénytelen volna elutasítani.
Ez azonban eddig pont azért nem volt lehetséges, mivel az elmúlt években a K&F pályázatok annyira kiszámíthatatlanokká váltak, hogy a startupoknak semmi esélyük nem volt arra, hogy egy K&F pályázaton való induláshoz egy kockázati tőkebefektetés formájában biztosítsák az önrészt.
A kockázati befektetés döntési folyamata ugyanis – teljesen érthető módon – már önmagában is több hónapos időigényű.
Kedves Ákos és Rumata!
Most először vetődtem ide a twiiterből és átolvasva a bejegyzést, igaz kívülállóként de hülyeségnek tartom, hogy ennyire beleélitek magatokat! Mert egy induló cég magától a csapattól és a tenniakarástól lesz nagy. És aki meggyőződésből csinálja azt nem érdeklik, azok amiket írtok (tőke, állam, szakma és ilyen hülyeségek)
Szálljatok már le a földre és ne víziózzatok! Egyszerűbb ha elkezdtek egy céget csinálni és akkor legyen ilyen hülye kommentekre időtök!
Sok sikert!
Wágner Úr
Kérlek tanulmányozd a pályázati pénzek hatását a honi innovációra, és ezt gondold újra. No offense intended. :)
Válasz erre:
miskolczy _cs hozzászólása:
2013. október 13. vasárnap – 20:30
Előrevetítem: tisztelet a kivételnek.
Sajnos van valami a legitimalizáció gondolatában.
Arra a felvetésre pedig, hogy az egyeztetésen részt vevők közös fellépése vajon milyen irányba mutat, ill. hogy ezzel a jelenlegi és jövőbeli induló magyar startupok fognak-e jól járni, morzsolgatnivalónak idéznék a cikkből: „a közös gondolkozás tétje csaknem 700 milliárdnyi (!) jövőbeli forrás!”
Pingback: Budapest HUB 3 – mi lesz az elnevezés? | Insider Blogzin
Pingback: MAD FUTURE? – Budapest HUB bejelentés jön | Insider Blogzin
Pingback: SZAVAZZ! 2013-as start-up évértékelő | Insider Blogzin