Van új a nap alatt: 4,5 milliárd ment a szektorba

Globálisan 4,5 milliárd dollár napenergiába irányuló befektetés történt tavaly, ám  itthon egyelőre lanyha az érdeklődés.

 

A napenergia volt 2011-ben a megújuló energetikai tőkebefektetések nagy nyertese: összesen 4,5 milliárd dollárnyi invesztícióval még az elmúlt években folyamatosan vezető szélenergetikai fejlesztéseket is maga mögé utasította. Magyarországon egyelőre lanyha az érdeklődés, ám egy kilowattóránkénti 0,35 euró körüli átvételi ár már itthon is vonzóvá tudná tenni a napenergiát a befektetők számára.

 

Egy komolyabb naperőmű madártávlatból

Maga mögé utasította 2011-ben a szélenergiát a nap, már ha az adott megújuló energetikai ágazatba érkező tőkebefektetések összesített értékét tekintjük. Tavaly világszinten 4,5 milliárd dollárnyi invesztíciót vonzott a napenergetika, szemben a 4,2 milliárd dollárt felszívó szélenergia-iparággal. A fotovoltaikus energiatermelés felkeltette a kockázati és a magántőke érdeklődését is, jelzi ezt, hogy ebből a finanszírozási forrásból összesen 2,4 milliárd dollár vándorolt az iparágba.

 

„Nem véletlen, hogy a befektetők egyre inkább a napenergia irányába fordulnak” – vélekedik ifj. Chikán Attila, a megújuló energiaforrások hazai kiaknázásában élen járó ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. „Az elmúlt évtizedben a technológiamár bizonyította megbízhatóságát, ráadásul naponta hallani az újabb és újabb fejlesztési eredményekről. Ráadásul jóval egyszerűbb üzemeltetni ezeket a rendszereket, mint például egy biomassza-erőművet, vagy éppen a tengeri szélfarmokat” – magyarázza a fotovoltaikus rendszerek sikerét a vezérigazgató.

 

Az elmúlt időszak befektetéseinek eredménye a hálózatra kapcsolt termelőkapacitások tekintetében is meglátszik: 2011-ben összesen 30 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitást állítottak üzembe globálisan. Ezzel egy év alatt majdnem megduplázódott a napelemes kapacitások mennyisége. A globális telepítések tekintetében ismét az Európai Unió dominált, köszönhetően az olaszországi és a németországi kapacitásbővítéseknek. Az új napenergia-termelő rendszerek 57 százalékát ebben a két országban kapcsolták a rendszerre.

 

Magyarországon jelenleg mindössze 2,5-3,5 megawattnyi fotovoltaikus kapacitás termel a hálózatra, és e tekintetben a következő években sem számít az iparág jelentős fejlődésére a vezérigazgató. Pedig a napenergia-hasznosítás tekintetében a hazai földrajzi adottságok kedvezőbbek, mint például Németországban. A napsütéses órák száma itthon 1800 körül alakul évente. Ennek révén 1 megawatt beépített kapacitás hasonló időtávon körülbelül 1200-1400 megawattóra áramot is termelne.

 

„A fotovoltaikus kapacitások hazai hiányát részben a telepítési költségek környékén érdemes keresni. Értelmezhető gyártókapacitások hiányában Magyarországra a berendezések sokszoros közvetítői láncon keresztül jutnak el, ami óhatatlanul emeli az árakat. Ráadásul kevés hazai vállalkozás elég felkészült arra, hogy valóban professzionális minőségben és ipari méretben felépítse és beüzemelje a naperőműveket. Emiatt 1 megawattnyi napelem telepítési költsége valahol 500-600 millió forint körül mozog jelenleg” – állapítja meg ifj. Chikán Attila.

 

További akadálya a fejlődésnek, hogy a jelenlegi kilowattóránként 0,12 euró körüli KÁT-os átvételi ár mellett egy 1 megawattos erőmű megtérülése akár 15-18 év is lehet. Ez pedig a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben túl hosszú, ekkora időtávra nincs fejlesztő és finanszírozó, aki elkötelezné magát. Ifj. Chikán Attila szerint a tarifa tekintetében Németország a jó példa, ahol a támogatás értéke körülbelül 0,35 euró kilowattóránként. „Számításaink szerint egy hasonló támogatás – nagyjából 80-90 forint/kilowattóra – egy 1 megawattos naperőmű megtérülését kilowattonkénti 1200 kilowattórás átlagtermelés mellett körülbelül 5-6 évre mérsékelné, ami már itthon is vonzóvá tudná tenni a napenergiát a befektetők számára” – értékel az ALTEO vezérigazgatója.

 

Ifj. Chikán Attila szerint a szektor fellendülése hosszú távon is rengeteg előnnyel járna, hiszen a napenergia az egyik legolcsóbb energiaforrás. „A KÁT-időszak után az erőművek természetesen kikerülhetnének a támogatotti körből, és a kedvező üzemeltetési költségeknek köszönhetően az egyik legolcsóbban termelő kapacitások lehetnének” – hívja fel a figyelmet az ALTEO vezérigazgatója.

 

*****

Az ALTEO 2008 márciusában kezdte működését, árbevétele 2011-ben 4,86 milliárd forint volt. Érdekeltségi körébe tartozik többek között a győri és a soproni fűtőerőmű, valamint több, megújuló energiát hasznosító kiserőmű is. A társaság részvényei 2010. október 11-én megjelentek a Budapesti Értéktőzsde parkettjén.

A posztot eddig 4281 látogatónk olvasta.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine, Kutatás
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>