Itt van az állami inkubátor pályázat

A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) közreműködésével 2,1 milliárd forintnyi pályázati forrásból épülhet tovább a start-up ökoszisztéma Magyarországon – áll az NIH közleményében. Szeptember közepéig lehet pályázni 60 millió forintra.

Amint azt már korábban (úgy tudjuk elsőként) megírtuk, elindul az állami akceleráció-inkubáció.

Az NIH kapta a program lebonyolítását, a hivatal most további részletekkel szolgál.

A NIH, mint akkreditációs szervezet, pályázatot hirdet az „Akkreditált Technológiai Inkubátor” (ATI) cím elnyerésére (kódszám: ATI-2013). Cél a nemzetközi piacokon is versenyképes, magyar vagy akár a környező országokban elért K+F eredményekre alapuló startup vállalkozások felépítését, az azokban végzett K+F projektek sikeres befejezését segítő, és tőkebefektetést is vállaló technológiai inkubátorok kiválasztása, akkreditálása. Az Akkreditált Technológiai Inkubátor cím odaítéléséhez a pályázatok benyújtásának határideje 2013. szeptember 15.

 

A PROGRAMRÓL

A Technológiai start-up ökoszisztéma építés tárgyú pályázat (Start-up_13) teljes forráskerete 2,1 milliárd Ft.

Kiemelendő, hogy csak az akkreditált inkubátor jogosult a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Technológiai start-up ökoszisztéma építés tárgyú pályázat (Start-up_13) I. alprogramjában való részvételre, mely pályázat elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (http://www.nfu.hu/doc/4146).

 

AZ INKUBÁTOROK MINT A START-UP ÖKOSZSIZTÉMA FONTOS ELEMEI

A technológiai inkubátor program célja, hogy a technológiai innovációra alapuló induló cégeket jövedelmező, exportképes vállalkozásokká tegye úgy, hogy azok működése  és létrehozott szellemi tulajdonuk hosszabb távon Magyarországon maradjon. Ennek érdekében a K+F projektek magánbefektetők számára túl kockázatos első befektetésének túlnyomó részét az állam támogatás formájában magára vállalja. Az állami támogatásért csak olyan induló vállalkozások pályázhatnak, amelyek átmentek egy akkreditált Technológiai Inkubátor szűrőjén, nemzetközi piacra alkalmasak és az inkubátor magántulajdonosa hajlandó saját tőkét is beletenni a technológiai vállalkozásba.

A ma már közel 100 milliárd forinttal gazdálkodó Jeremie-alapoknak is alapvető fontosságú, hogy kellő számú, befektetésre érett start-up vállalkozás jöjjön létre. A technológiai inkubátorok ebben is jelentős szerepet fognak játszani.

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK

http://www.nih.gov.hu/kiemelt-hir-120724/nemzeti-innovacios

Email:

inkubator@nih.gov.hu

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine, Hazai pálya
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

5 hozzászólás

  1. Rumata hozzászólása:

    Erre mondaná a “Saving Private Ryan” vagány bakája, hogy FUBAR.
    (Fucked Up Beyond All Recognition).

    Ebből így biztos nem lesz semmi sem.

    Hadd soroljam a problémákat.

    1. Egy statrtup csak akkor áll neki szabadalmaztatni az ötletét, ha biztos benne, hogy lesz pénz a prototípusra és a gyártásba vitelre.
    Ugyanis enélkül még egy megadott szabadalom sem véd meg semmitől.

    2. Egy valamirevaló startup a valamirevaló ötletét biztos, hogy nem csak egy szabadalmi bejelentésben akarja védeni (a jó ötlet sohasem csupán EGY jó ötlet, hanem több ötlet egymást erősítő konstellációja).
    A megvalósíthatósági vizsgálatra és az iparjogvédelemre szánt 1,5+1,5MFt tehát annyira röhejes összeg, hogy ennyiért még egy újszerű orrtúrókészlet kifejlesztésébe se érdemes belefogni.
    Arról nem is beszélve, hogy egy induló vállalkozásnak először is az éhenhalás ellen kéne megfelelő forrást biztosítani, amíg a feasibility study és a szabadalmi bejegyzés megtörténik.
    Arra pedig végképp kevés az 1,5+1,5MFt.

    3. Ha valaki egy startupba iparjogvédelem és prototípuskészítés címén már beleölt 80+ millát, akkor mégis hogyan képzelik azt, hogy a következő lépcső csak egy 40 millás “piacravitel” lesz?
    A “piacravitel” valójában “gyártásbavitel” kéne hogy legyen.
    Az pedig meg se szólal 1MEUR alatt.
    Akkor most tulajdonképpen miről beszélünk?

    Tehát a lényeg.

    Az egy dolog, hogy csak a magánbefektetők által is piacképesnek ítélt ötleteket akarja az állam támogatni.

    Az is egy dolog, hogy egy nulláról induló termékfejlesztési projektet csak több lépésben, az egyes lépések eredményétől függően szabad finanszírozni.

    De ha a finanszírozási oldal nem képes a piaci megjelenésig szükséges teljes finanszírozást garantálni, akkor hogy a fenébe képzelik, hogy a startup bármi értelmes üzleti tervet és exit stratégiát tud kínálni a befektető számára?

    Miféle agyahagyott elképzelés az, hogy a piacravitelig vezető hosszú útból csak egy-egy lépés finanszírozására adunk – egymástól független – megoldást, de a startuptól mégis egészen a piaci sikerig és az azt követő sikeres exitig terjedő üzleti tervet követelünk?

    Az nem stratégia, hanem csupán a csóró startupok vergődése, hogy mindig csak a következő lépéshez keresünk finanszírozó partnert, és minden lépés után újra az utcasarkon áruljuk a céget.

    Ugyanis bőven elég egy-két év sikertelen befektetőkeresés a szabadalmi bejelentés után, és már nincs is mire befektetőt keresni.

    Tehát az, ha csupán a megvalósíthatósági vizsgálatot és az iparjogvédelmet finanszírozza valaki, de utána nem garantál azonnali prototípuskészítést és gyártásbavitelt, az csupán az ötlet világgá kürtölésére jó.

    Hiszen ha valakinek megtetszik az ötlet, és látja hogy csóró a startup, akkor nem is kell befektetnie a startupba, hanem bőven elég, ha megvárja, amíg a startup éhenhal, és utána ingyen az ölébe hull az ötlet.
    – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

    Tehát a normális megoldás az volna, ha a startup már a projekt elején egy többlépcsős finanszírozásra szerződhetne, és így az egyes lépések sikeres teljesítése esetén – előre rögzített feltételek mellett – egészen a piacra lépésig és a sikeres exitig TERVEZHETŐ volna a projekt.

    Eszement hülyeség a külön inkubátor és a külön Jeremie.

    Ezek a dolgok vagy összekapcsolva valósulnak meg, vagy sehogy.

  2. Visszajelzés: Nem vérzik, köszöni jól van! (Gazella válasz) | Insider Blogzin

  3. Visszajelzés: Uniós startup finanszírozás – | Insider Blogzin

  4. Visszajelzés: NIH: Gazella válasz 2. | Insider Blogzin

  5. Visszajelzés: Kik inkubálnak állami támogatással? | Insider Blogzin

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.