Mi a startup dolga, amikor dől össze a piaca?

Hát mostanában nagyon hallani, hogy a Jeremie-2 pénz elköltését kitolják még 1-2 évre. Hallani, hogy a Jeremie 3-ban  “közeli” vállalkozók jelennek meg a kocka-tőke piacon is. Utóbbit úgy, hogy immár magyar bázissal, de akár “offshore” piacon működő cégbe is fektethetnek. Azaz talán nem a startup-okról szól majd. Tehát a pénz dől, a szabályok higulnak, amik amúgy sem voltak szigorúak. Sőt. De mit csináljunk mi, startup-ok?!

tumblr_mn5y1f0p2I1qabj53o1_500Mos Szentpéterváron beszélgetttem hosszabban két fiatallal, akik talán nem is tudták ki vagyok… Őket a magyar Microsoft  küldte ki az Imagine Cup-ra, hogy tanulják a kinti versenyt és egyetemről jöttek jobbára. Arra voltam náluk kíváncsi, hogy mit ismernek a startup világból és “beépített” kérdéseimre ezeket a válaszokat kaptam:

 

“- Nem karunk itthonról befektetőt.

– Miért?

– Mert elveszik a cégünket, és nem adnak semmit. Mind többséget kér.

– És mit akartok?

– Sikert, de magunktól és külföldön.

– Ott jobb szerintetek?

– Igen.”

tumblr_mnv1axfUmn1qz7lxdo1_500Ez volt a párbeszéd. Aztán hazajőve beszélgettem az egyik kollégámmal, akinek néhány projekt tőkeközvetítését adtam át. Zavarban volt és mondta, hogy néhány befektetőnél, amikor megtudták, hogy immár tanácsadóként jelenik meg, akkor csúnyán és ellenségesen néztek rá. Sőt elmondták neki rólam (a társáról), hogy “egy deal azért nem jött létre, mert előre kértem a sikerdíjamat”… Ez persze nem igaz, sőt! Meg az is furcsa, hogy ő, aki projekteket visz oda nekik, miért ellenség? – Vígasztaltam hát. És elkezdtem azon gondolkodni, hogy akkor itthon miként is működik a befektetői piac? Miért néznek ránk ellenségesen? Miért akarnak többséget mindenből, ami mozog? Miért húzzák az időt, amíg befektethetnek? stb.

Egyrészt látni ezt:

1 – PIACI GONDOLKODÁS KONTRA MŰKÖDÉS: A Jeremie tőkealapok elnyertek 70%-nyi EU támogatást (=Jeremie), amiből elvben rugalmasabban és szabadabban fektethetnének be. Ha… ha értenének hozzá. (Bocs tisztelet a kivételnek, aki már jobbára elköltötte és akár exit is csinált… Kettő ilyenről tudok…) Ha értessz ugyanis valamihez, akkor szívesebben kockáztatsz. És sietsz elsőnek és legjobbnak lenni a piacodon. Vagy mégsem?

tumblr_mnxbnssLDw1qabj53o1_5002 – KELL-E A SZABAD PIAC: Másrészt látni azt, hogy nem érdekük, hogy skálázott és több szereplőből álló piac jöjjön létre. A tanácsadót vagy ahogy az USA-ban hívják, a “deal brokert” egy rossz és “ellenséges” elemnek tekintik, annak, akinek “fölöslegesen” kell fizetni. Inkubátort nem kell fenntartani, mert pénzkidobás a tudás, fölösleges. A projektek jók lesznek maguktól, vagy nem. Ez mindegy. – Nézzétek meg, hogy a Colabs például mostanában kockázati tőke pénzből vagy saját erőből működik-e? Ha saját erőből mennek, akkor vajon miért érdekük “Startup School-t” szervezni ország-szerte és miért nem hallunk ilyen kezdeményezésről sem egyetlen hazai tőketársaságtól sem? (lásd egy-egy tőke alap évi 60-120 milliós működési költséget hívhat le a Jeremie alapből “alapkezelési” díjként és ebből fizetik a menedzsereiket és elvben ebből építhetnék a saját piacukat… ha akarnák… és ehhez elvben nem kell egy befektetést sem csinálniuk)

tumblr_mlreyqB7Zy1rykv21o1_5003 – AZ IDŐFAKTOR ÉS A ‘KIBEKKELÉS’: Harmadrészt látni azt, hogy minden tőkealap erősen húzza az időt. (Lásd lefogadom, hogy a Jeremie 2 alapok több mitn fele évvégéig nem költi el a pénzét, holott szerződésben ezt vállalták) Tehát a tőkelap a gyakorlatban valójában nem akar befektetni. De nemcsak a régiekre igaz ez. Hanem mintha az újak is így indulnának. Lásd anno kiszámoltuk, hogy az új seed tőkealapoknak legalább havonta kellene egy új deal-t bejelenteniük. Áprilisban 4 új seed tőkealap indult el. Most július közepét írunk. Hallottatok már seed tőkebefektetés bejelentéséről? Elvben publikus és év elején több új seed alap azt mondta, hogy már megvan 4-5 projekt, akibe induláskor azonnal befektetnek… ezek hol vannak? Megtörténtek? – az igazat megvallva én egy új seed befektetésről sem hallottam. Ti hallottatok? Valaki megkérdezte már, hogy vannak-e ilyenek?

A KÉRDÉSEK HIÁBA VANNAK – PERSZE

tumblr_mntab1CjCz1rpc5kho1_r1_500Nos, ezek a kérdések, amik minket startup-okat érdekelnek. Persze ezt nem nekünk kellene feltenni, hanem a szabályozók (és szerződések) úgy vannak megírva, hogy erre az ellenőrző hatóságnak is kellene figyelnie. De ha ezt nem teszi, akkor sincs semmi baj. Csak a piac elfordul ettől a szektortól és a legjobb startup-jaink (lásd pl. Brickflow, Antavo stb) elindulnak a maguk útján és gyorsabban hagyják el az országot. És akkor ugyan lesznek sikertörténeteink, de nem hazai bázissal! Hanem Londonban, Palo Altoban fogunk magyarul beszélni. (Én egyébként elkezdtem angolul kommunikálni a Facebook-on.)

Szóval ez a következő év nagy kihívása. És NE legyen igazam. Mindez hülyeség legyen, amit a fentiekben leírtam! Szóljatok, hogy felejtsük el ezt!

 

 

2 thoughts on “Mi a startup dolga, amikor dől össze a piaca?

  • 2013. augusztus 1. csütörtök at 09:51
    Permalink

    Én nem igazán értek a startupokhoz, de azért vicces látni, hogy még csak most kezd kialakulni a magyar startup kultúra, de az oligarchák és az elvtársak máris ráteszik mindenre a kezüket.
    Persze ha kizárólag fundamentális alapokon megnézzük, hogy miből is áll ez az ún. kultúra, láthatjuk, hogy csak az EU önti ide a pénzt, tehát még ez sem magyar érdem, hanem a nyugati befizetők pénzéből kapunk valamit, amit aztán gyorsan el lehet lopni.

    Ez Magyarország.

    Reply
  • 2013. augusztus 1. csütörtök at 11:56
    Permalink

    Startup kultúra természetesen már nagyon régóta (1981, kisszövetkezeti törvény) van nálunk.
    És köszöni, még a mai viharos-recessziós időkben is jól van.
    Hiszen még manapság is sűrűn alakulnak reális üzleti tervvel új vállakozások.

    Igazából csak a befektetői kulturálatlanság az, ami kis hazánkban még mindig a csiszolatlan kőkorszak szintjén van leragadva.

    És igaza van Péternek: itt most nem arról van szó, hogy a hazai befektetők ragyogó projekteket keresnek maguknak.

    Hanem arról, hogy az Unió által idenyomott hatalmas ingyenpénzt csak úgy tudják a saját céljaikra fordítani, ha alibiből néha egy-egy értelmes projektet is finanszíroznak belőle.

    És ez pont a Gazella programon látszik leginkább.

    Mert az, hogy 1,5-3,0 MFt-os “magvető befektetésektől” nagy nyereséget hozó értelmes projekteket remélnek, a realitásoktól annyira távol esik, hogy ott már az általános iskola újrajárására volna szükség.

    Az Unió nem véletlenül vezette be annak idején a 100 ezer eurós “csekély összegű támogatás” kategóriáját, és később nem véletlenül emelte meg azt 200 ezer euróra.
    Ez ugyanis az a minimális összeg, amiből bármiféle értelmes cégszerű tevékenységet tervezni lehet.
    Hogy egészen durva legyek: ennél kisebb összegből ma már egy balatoni lángossütő vállalkozás biztonságos elindítása sem igazán képzelhető el.


    Azt persze elhiszem, hogy a hazai “befektetők” szemében jó megoldásnak tűnik a jó ötletek megvalósíthatósági tanulmányát és iparjogvédelmét uniós támogatással 3 millióból megfinanszírozni, aztán pedig a minden időből és pénzből kifutott csóró ötletgazdát kilóra felvásárolni.

    Csakhogy az ilyen felvásárlásokból nem szokott semmi hasznos eredmény kisülni.
    A hazai befektetők ugyanis csak a már megvalósult ötletek felvásárlásához értenek.
    Az ötletek kidolgozásához viszont már nem értenek.

    Mert ha értenének hozzá, akkor nem 1,5-3,0 milliót, hanem legalább 30-60 milliót akarnának a MAGVETŐ projektekre szánni.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..