Mi a startup dolga, amikor dől össze a piaca?

Hát mostanában nagyon hallani, hogy a Jeremie-2 pénz elköltését kitolják még 1-2 évre. Hallani, hogy a Jeremie 3-ban  „közeli” vállalkozók jelennek meg a kocka-tőke piacon is. Utóbbit úgy, hogy immár magyar bázissal, de akár „offshore” piacon működő cégbe is fektethetnek. Azaz talán nem a startup-okról szól majd. Tehát a pénz dől, a szabályok higulnak, amik amúgy sem voltak szigorúak. Sőt. De mit csináljunk mi, startup-ok?!

Mos Szentpéterváron beszélgetttem hosszabban két fiatallal, akik talán nem is tudták ki vagyok… Őket a magyar Microsoft  küldte ki az Imagine Cup-ra, hogy tanulják a kinti versenyt és egyetemről jöttek jobbára. Arra voltam náluk kíváncsi, hogy mit ismernek a startup világból és „beépített” kérdéseimre ezeket a válaszokat kaptam:

„- Nem karunk itthonról befektetőt.

– Miért?

– Mert elveszik a cégünket, és nem adnak semmit. Mind többséget kér.

– És mit akartok?

– Sikert, de magunktól és külföldön.

– Ott jobb szerintetek?

– Igen.”

Ez volt a párbeszéd. Aztán hazajőve beszélgettem az egyik kollégámmal, akinek néhány projekt tőkeközvetítését adtam át. Zavarban volt és mondta, hogy néhány befektetőnél, amikor megtudták, hogy immár tanácsadóként jelenik meg, akkor csúnyán és ellenségesen néztek rá. Sőt elmondták neki rólam (a társáról), hogy „egy deal azért nem jött létre, mert előre kértem a sikerdíjamat”… Ez persze nem igaz, sőt! Meg az is furcsa, hogy ő, aki projekteket visz oda nekik, miért ellenség? – Vígasztaltam hát. És elkezdtem azon gondolkodni, hogy akkor itthon miként is működik a befektetői piac? Miért néznek ránk ellenségesen? Miért akarnak többséget mindenből, ami mozog? Miért húzzák az időt, amíg befektethetnek? stb.

Egyrészt látni ezt:

1 – PIACI GONDOLKODÁS KONTRA MŰKÖDÉS: A Jeremie tőkealapok elnyertek 70%-nyi EU támogatást (=Jeremie), amiből elvben rugalmasabban és szabadabban fektethetnének be. Ha… ha értenének hozzá. (Bocs tisztelet a kivételnek, aki már jobbára elköltötte és akár exit is csinált… Kettő ilyenről tudok…) Ha értessz ugyanis valamihez, akkor szívesebben kockáztatsz. És sietsz elsőnek és legjobbnak lenni a piacodon. Vagy mégsem?

2 – KELL-E A SZABAD PIAC: Másrészt látni azt, hogy nem érdekük, hogy skálázott és több szereplőből álló piac jöjjön létre. A tanácsadót vagy ahogy az USA-ban hívják, a „deal brokert” egy rossz és „ellenséges” elemnek tekintik, annak, akinek „fölöslegesen” kell fizetni. Inkubátort nem kell fenntartani, mert pénzkidobás a tudás, fölösleges. A projektek jók lesznek maguktól, vagy nem. Ez mindegy. – Nézzétek meg, hogy a Colabs például mostanában kockázati tőke pénzből vagy saját erőből működik-e? Ha saját erőből mennek, akkor vajon miért érdekük „Startup School-t” szervezni ország-szerte és miért nem hallunk ilyen kezdeményezésről sem egyetlen hazai tőketársaságtól sem? (lásd egy-egy tőke alap évi 60-120 milliós működési költséget hívhat le a Jeremie alapből „alapkezelési” díjként és ebből fizetik a menedzsereiket és elvben ebből építhetnék a saját piacukat… ha akarnák… és ehhez elvben nem kell egy befektetést sem csinálniuk)

3 – AZ IDŐFAKTOR ÉS A ‘KIBEKKELÉS’: Harmadrészt látni azt, hogy minden tőkealap erősen húzza az időt. (Lásd lefogadom, hogy a Jeremie 2 alapok több mitn fele évvégéig nem költi el a pénzét, holott szerződésben ezt vállalták) Tehát a tőkelap a gyakorlatban valójában nem akar befektetni. De nemcsak a régiekre igaz ez. Hanem mintha az újak is így indulnának. Lásd anno kiszámoltuk, hogy az új seed tőkealapoknak legalább havonta kellene egy új deal-t bejelenteniük. Áprilisban 4 új seed tőkealap indult el. Most július közepét írunk. Hallottatok már seed tőkebefektetés bejelentéséről? Elvben publikus és év elején több új seed alap azt mondta, hogy már megvan 4-5 projekt, akibe induláskor azonnal befektetnek… ezek hol vannak? Megtörténtek? – az igazat megvallva én egy új seed befektetésről sem hallottam. Ti hallottatok? Valaki megkérdezte már, hogy vannak-e ilyenek?

A KÉRDÉSEK HIÁBA VANNAK – PERSZE

Nos, ezek a kérdések, amik minket startup-okat érdekelnek. Persze ezt nem nekünk kellene feltenni, hanem a szabályozók (és szerződések) úgy vannak megírva, hogy erre az ellenőrző hatóságnak is kellene figyelnie. De ha ezt nem teszi, akkor sincs semmi baj. Csak a piac elfordul ettől a szektortól és a legjobb startup-jaink (lásd pl. Brickflow, Antavo stb) elindulnak a maguk útján és gyorsabban hagyják el az országot. És akkor ugyan lesznek sikertörténeteink, de nem hazai bázissal! Hanem Londonban, Palo Altoban fogunk magyarul beszélni. (Én egyébként elkezdtem angolul kommunikálni a Facebook-on.)

Szóval ez a következő év nagy kihívása. És NE legyen igazam. Mindez hülyeség legyen, amit a fentiekben leírtam! Szóljatok, hogy felejtsük el ezt!