A szankciók recesszióba taszítják Oroszországot

A Kelet-Ukrajna felett lezuhant maláj gép múlt heti katasztrófája megrázta a részvénypiacokat, csökkentette a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, 1,5 százalékos lökést adva az aranyárfolyamnak.

Az események a moszkvai MICEX indexet és a rubelt érintették a legsúlyosabban: a hírek hatására az előbbi közel 2,5 százalékot, az utóbbi mintegy 2 százalékot esett, miközben az újabb bizonytalan geopolitikai helyzet az európai tőzsdéket és a feltörekvő piacok devizáit lefelé, az aranyat, az energiahordozókat, a japán jent, végeredményben pedig az amerikai dollárt is felfelé húzza. Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint az ukrajnai válság és a várható további nemzetközi szankciók – amelyek kapcsán az EU nagy ívben elkerüli majd az energiaellátás szempontjából kritikus iparágakat – az orosz gazdaságot rövid időn belül egyértelműen a visszaesés felé billentik.

 

Az Európai Unió külügyi bizottsága a maláj légikatasztrófa után újabb lehetséges szankciókról tárgyal Oroszország ellen; mindez továbbra is fenntartja az ukrán konfliktussal kapcsolatos pénzpiaci bizonytalanságot. Az orosz gazdaság egyelőre még tartja magát, a Saxo Bank várakozása szerint a jelenlegi helyzet alapján még minimális növekedésre is képes – az új büntető-intézkedések nyomán azonban egyenes út vezet a recesszió felé, a kérdés már csak a visszaesés mértéke.

 

„Az orosz részvények rendkívül olcsónak számítanak, azaz hosszú távú befektetésként ajánlhatóak, ha a befektetők rövid-, illetve középtávon hajlandóak elviselni a papírok árának jelentős ingadozását. Rövidebb távon a kilátások az újabb, Oroszország elleni szankciók miatt már kifejezetten negatívak: a részvények átlagosan 8 százalékot zuhantak, a MICEX tőzsdeindex 1400 körüli értéke pedig szintén azt jelzi, hogy a befektetők továbbra is tömegesen szabadulnak az orosz eszközöktől” – emelte ki Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája. – „A tőke kiáramlása és a várható orosz recesszió az európai részvénypiacokra is rányomja a bélyegét: az oroszországi kitettség jellemzően a német nagyvállalatok körében a legnagyobb, de ilyen például a dán Carlsberg is, amelynek jó ideje Oroszország az egyik fő piaca.”

 

A szakértő szerint azonban az orosz-ukrán konfliktussal, illetve az esetleges európai szankciókkal kapcsolatban Európa számára a legnagyobb kockázatot nem a fogyasztói piac, hanem az energiaellátásban kiemelt szereppel bíró orosz energiacégek helyzete jelenti.

 

„Az Egyesült Államok a részvényárából már így is 10 százalékot elvesztő Rosznyeftet, Oroszország egyik legnagyobb olajcégét tiltólistára tette, így a vállalat nem juthat dollárfinanszírozáshoz. Hasonló lépést Európa nem engedhet meg magának” – hangsúlyozta Peter Garnry. – „Úgy gondolom, hogy az orosz energiaszektor lesz az, amelyet az Európai Unió nagy ívben elkerül, ha a jelenlegi tárgyalások eredményeképpen szankciókra kerül sor; a banki szektor energiához szorosan nem kötődő része sokkal valószínűbb célpont. Bár Nagy-Britannia és Hollandia szerint a korábbiaknál mindenképpen keményebb fellépésre lenne szükség, a pragmatikus álláspontot képviselő, az orosz gazdasághoz ezer szállal kötődő Németország megtalálja a középutat a valóban súlyos szankciók és a teljes tétlenség között, vagyis nem kizárt, hogy az újabb európai lépésekből a pénzpiacokon közvetlenül szinte semmit nem érzékelünk – ez a legvalószínűbb forgatókönyv.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..