Európa sereghajtói vagyunk k+f-ben

Magyarország az elmúlt években jelentős lemaradást hozott be és sokat fektetett kutatás-fejlesztésbe, innovációs teljesítményével azonban nem jutott feljebb az EU-s országok ranglistáján.

A Deloitte az ISPIM budapesti globális konferenciáján körképet adott a hazai K+F szektor jelenlegi helyzetéről, vázolva a fejlődés lehetséges irányait is. Magyarországon a GDP arányos K+F ráfordítás a 2000 és 2009 közötti 1% körüli stagnálás után 2010-től emelkedett, és 2013-ra elérte az 1,41%-ot. Ugyanezen időtartam alatt az érvényes hazai szabadalmak száma szintén jelentősen megnőtt: 2010 végéig 13853, 2013 végére pedig már 19130 szabadalmat jegyeztek be. Ha az elmúlt 4 év GDP arányos K+F ráfordításának átlagos növekedési üteme fennmarad, akkor a 2020-ra elérni tervezett, 1,8%-os GDP arányos K+F ráfordítás akár 2017-re is elérhető. Ennek ellenére az EU tagállamok GDP arányos K+F ráfordításának átlaga továbbra is 3% felett van, és az Európai Unió tagállamai között Magyarország továbbra is csak a 20. helyen szerepel az innovációs teljesítményeket összegző Innovation Scoreboard 2014-es rangsorában, ami gyakorlatilag megegyezik a 2006-os hellyel.

A vállalkozások K+F ráfordításai a 2010-2013-as időszakban jelentősen megnőttek, és kizárólag a vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése okozta a GDP arányos K+F ráfordítások növekedését. Mivel ez a trend várhatóan a következő 5-6 évben sem fog változni, kihívást jelent, hogy sikerül-e a vállalkozások számára a jelenleginél is jelentősen magasabb K+F ráfordításokra ösztönző környezetet teremteni. Meghatározó lesz, hogy a következő 6 évben a megfelelő vállalati szegmensekre és a megfelelően kialakított támogatási konstrukciókat sikerül-e elindítani – különösen azért, mert a vállalati K+F ráfordítások másik ösztönző-rendszere, a K+F adóalap kedvezmények az elmúlt években veszítettek a versenyképességükből.” – emelte ki Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágát vezető partnere.

A Deloitte a konferencián a hazai innovációs ökoszisztéma kulcsszereplőire vonatkoztatva foglalta össze a magyar K+F szektor legfőbb pozitívumait, negatívumait és fejlődési lehetőségeit. 
Itthon a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet K+F-re; számos nagyvállalat hazai menedzsmentjében ráadásul erős a törekvés, hogy Magyarországra hozzanak újabb innovációs projekteket. Bár a vállalati szektor K+F ráfordításainak 2013-ban csak 20%-át tette ki az állami támogatás, a maradék 80%-os vállalati K+F ráfordítás jelentős részét kifejezetten az állami támogatás indukálta. Különösen igaz ez a nagyvállalati K+F projektekre, amelyek közül több meghatározó projekt a közelmúltban nem indult volna el Magyarországon, ha nem kapott volna támogatást.

El kell ugyanakkor fogadni, hogy a nagyvállalati K+F projektek eredménye nem feltétlenül Magyarországon hasznosul és ezt a magyarországi menedzsment sem tudja befolyásolni. Ezeknek a projekteknek az értéke abban rejlik, hogy magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai KKV-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket, és egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődésében.

download

Narancsárga innovációs sivatag

Magas szaktudásuk és a kooperációra való növekvő hajlandóságuk miatt az egyetemek fontos szereplői a magyar innovációs ökoszisztémának, azonban többnyire nem vállalnak vezető szerepet európai kutatási projektekben, ritkán törekednek a fejlesztések piacosítására, és általában nem rendelkeznek megfelelő üzleti modellekkel. Kérdés, hogy miként befolyásolja a kutatóhelyek és a vállalatok tervezett közös K+F projektjeit, hogy a 2014. évi LXXVI. törvény alapján a központi költségvetési szervnek minősülő kutatóhelynél keletkező, továbbá az általa megszerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok az államot illetik meg.

A KKV-k és startupok legfőbb erősségét az jelenti, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz és az újonnan kínálkozó lehetőségekhez, a startupok ezen túl az új ötletek, az innovációs gondolkodás melegágyát jelentik, ráadásul jelentős közöttük az infokommunikációs és technológiai fókuszt képviselő cégek aránya. A Deloitte szerint a hazai KKV-k esetében az jelenti az egyik problémát, hogy a K+F projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg.

Becslések szerint 10 évvel ezelőtt 5 millió dollár kellett egy startup beindításához, manapság elég 5000 dollár. Ám gyakran nem a tőke hiánya hátráltatja a startup cégek indulását. A 2015-ös határidejű felhasználással rendelkezésre álló Jeremie kockázati tőke 350 millió eurós keretének áprilisban egyes becslések szerint közel egyharmadát még nem költötték el. Ráadásul a KKV-k számára a 2014-2020-as időszakban a 2007-2013-as időszakhoz képest várhatóan 3-4-szer több EU társfinanszírozott K+F forrás áll rendelkezésére. A startup cégek és a KKV-k számára tehát nem a forrás elérhetősége lesz a kihívás, hanem a megvalósuló K+F projektek megfelelő kiválasztása, sikerre vitele és a projekt eredményéből bevétel generálása. Ehhez azonban gyakran üzleti tanácsadásra és szakértői mentorálásra szorulnak, mivel csak korlátozott piaci tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor jellemzően nem tudják a tanácsadás, mentorálás költségeit sem fedezni” – tette hozzá Márkus Csaba.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.