Merre mozdul az olajár?

Az elmúlt évtizedben a hagyományos olajpiacon is új szereplők és technológiák jelentek meg, amelynek köszönhetően kapacitás átrendeződés és az árak stabilitása várható.
2014-re a világ nagy meglepetésére az olajárak egészen 50 dollár/hordóig csökkentek, sőt az elmúlt két évben sem mutattak jelentős, tartós drágulást. Merre tart a világ legnagyobb alapanyagpiaca? A Roland Berger tanulmányában az olajipar jövőjét vizsgálta és jelentős strukturális változásokat prognosztizál a következő évekre.

2009-ben még elhanyagolható volt, viszont 2014-re Amerikában a palaolaj-kitermelés elérte a napi 5 millió hordót. Ennek a technológiának a lényege, hogy horizontális fúrással magas nyomáson homok, víz és különböző vegyi anyagok keverékét juttatják a mélybe, amely megrepeszti a rendkívül szilárd és rossz áteresztőképességgel bíró kőzetet – ebben különbözik a klasszikus, eddig ismert olajkitermeléstől. A homok megakadályozza, hogy a repedések elzáródjanak, így azokon keresztül nyerik ki a gázt és az olajat. Az új technológia elterjedésével egyre több ilyen állomást állítanak üzembe, és egyre csökken a fajlagos előállítási költség.

2014-ben az olajárak jelentős esése erős motivációt jelentett a piaci szereplőknek, hogy további technológiai fejlesztésekbe, felszerelésbe, egyre jobban automatizált kitermelési folyamatokba és kvalifikált munkaerőbe fektessenek, ami hosszú távon a fajlagos költségek csökkentéséhez vezet. A szerzők arra számítanak, hogy amennyiben ezek a fejlesztések folytatódnak, a palaolaj versenyképessé válhat az alacsony árak diktálta környezetben.

Csökkent az OPEC országok befolyása az olajárak alakításában
A Roland Berger szakértői szerint a palaolaj felbukkanásával az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) már nem tudja olyan mértékben uralni a piacot, hogy kizárólagosan befolyásolja az árakat. „Egyik hónapról a másikra egyszer növelték, másszor csökkentették kitermelésüket, ami biztosította számukra, hogy minden egyes hordót – legyen bármilyen magas költséggel is előállítva – el tudjanak adni, hiszen a a szűk kínálat mellett megjelenő folyamatos kereslet ezt biztosította. Ma már ez nem lehetséges, mivel a palaolaj kitermelők is gyorsan reagálnak a változásokra. Sőt az USA – növekvő piaci részesedésével gyakorlatilag semlegesítheti ezeket a hatásokat. Az OPEC országok – akik közül sokan szinte kizárólag az olajból származó bevételektől függenek – ha egyensúlyban akarják tartani nemzeti költségvetésüket, nem engedhetik meg maguknak, hogy kiszoruljanak a kitermelési versenyből.” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Az olajárak maradnak a jelenlegi szinten 2021-ig
A szerzők nézőpontja az, hogy a palaolaj-szektorban folytatódó fejlesztések és az OPEC országok hatásának visszaszorulása fogja befolyásolni a következő évek olajpiacát. Általános iparági vélemény, hogy mesterségesen alacsonyan tartott árakkal lehet fenntartani a folyamatos keresletet, de az ár 2017 végére visszaállhat a 70 dollár/hordós szintre. A Roland Berger szakértőinek tanulmánya szerint azonban 2021-re a palaolaj kitermelés az USA-ban napi 5 millió hordóval nőhet a jelenlegi szinthez képest, valamint más-más okokból, de további kapacitásokkal jelenhet meg a piacon Nigéria, Líbia, az Arab Emírségek és Kuvait. Ez azt jelenti, hogy jelentős verseny lesz a kínálati oldalon, és ez a tanulmány szerint 45-55 dollár/hordó árat fog diktálni a következő öt évben.

Tanulmányunkat innen tudja letölteni:
www.rolandberger.com/pressreleases

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.