Négy csapás az európai és így a magyar klíma-és karbonsemlegesség megteremtéséhez
Az EIT InnoEnergy számos jövőbemutató megoldást, már piacon lévő vagy még kezdeti fázisban lévő fejlesztést kínál az Európai Unió klíma- és karbonsemlegességi céljainak elérésére.
Az Európát egyre jobban fenyegető energiaválság árnyékában rendezték meg idén november elején a megújuló, fenntartható és jövőbe mutató energetikai, innovációs megoldások legnagyobb seregszemléjét a kontinensen, az EIT InnoEnergy szervezésében megvalósult The Business Booster-t (TBB).
Az idei berlini rendezvény fókuszában a holnap technológiái álltak, és a világ minden részéről összesereglett energiaiparban érintett üzletemberek arra keresték a választ, hogyan gyorsíthatóak fel a tiszta energiákba, így a megújuló energiaforrásokba, valamint a hidrogénbe, illetve az intelligens és fenntartható energiatárolási megoldásokba, továbbá az akkumulátorok fejlesztésébe való befektetések.
Nem kérdés, hogy az energetikában lépni kell, az egész kontinensen. A célok már megvannak. Az Európai Unió 2050-ig el akarja érni a karbonsemlegességet, és ezzel párhuzamosan 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest. Ezek teljesülése érdekében mutatták be idén nyáron „Fit for 55” uniós klímacsomagot, amiben többek között arról rendelkeztek, hogy a megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-termelésben 40 százalékra emelnék a jelenlegi 32 százalékos szintről az évtized végére.
A belsőégésű autók értékesítését alapvetően betiltanák 2035-től, és 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkenteni a személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátását a mai értékekhez képest. A légiközlekedés esetében támogatnák a fenntartható üzemanyagok használatát, közel megdupláznák a tagállamok éves energiamegtakarítási kötelezettségeit, valamint bevezetnék a karbonvámot, amely a karbonlábnyomuk alapján az EU-ba behozott termékek meghatározott körére lenne érvényes.
Ezek rendkívül komoly vállalások, és minden érintett szempontjából közreműködést és erőfeszítéseket igényel. Az idei TBB-n a szakértők szintén megfogalmazták ezekkel kapcsolatos álláspontjaikat és egyetértettek abban, hogy a karbonsemlegesség eléréséhez négy területen kell mielőbb és hathatósan előre lépni a kontinensen.
1.
Az első, és talán legfontosabb terület az energiahatékonyság fokozása, ami mára különösen kritikussá vált a Németországot és Ausztriát jelenleg is fenyegető – gázellátási gondokból fakadó – energiabiztonsági kihívások miatt. Ezen a téren a megfelelő intézkedésekkel, innovációkkal a szén-dioxid mentesítési célok 42 százaléka is teljesíthetővé válna.
2.
Másodsorban a villamosítás jelenthet olyan kitörési pontot, aminek keretében például a közlekedés dekarbonizációja kerülhet karnyújtásnyi közelségbe. Ide sorolandók többek között azok a mikromobilitást támogató innovációk, mint a magyarországi piacnyitást tervező vállalat, a DUCKT e-járművek dokkolását, töltését segítő rendszere. Ez tökélestesen illeszkedik az élhetőbb metropoliszokat előrevetítő 15 perces város koncepcióhoz is, aminek lényege, hogy olyan városi struktúrát kell kialakítani, ahol az ember áll a középpontban, és a városon belüli mini-városok létrehozásával 15 perces távolságban minden felmerülő ügyet el lehet intézni a munkától a szórakozásig.
3.
Harmadik terület, ahol a karbonsemlegesség jegyében elmozdulásra van szükség az a fosszilis energiahordozók, legfőképpen a földgáz kiváltása, az arról való fokozatos áttérés. Jelenleg a biometán és más zöldgáz készletek nem elegendőek a kontinens energia igényeinek kielégítésére a földgáz elhagyása esetén, ezért mielőbb számba kell venni a hidrogén hasznosítását lehetővé tévő fejlesztéseket. Viszont az önfenntartáshoz ezek az alternatívák sem jelentenek biztosítékot. Továbbra is arra kell berendezkedni, hogy energiaimportra fog szorulni Európa, de a cél immár az, hogy az igényeket ’zöldgáz’-behozatallal oldjuk meg teljes mértékben.
4.
A negyedik fejlesztendő terület a technológiák közti átjárhatóság gördülékenyebbé tétele lenne, amely során a hibrid megoldások beiktatásával a különböző gazdasági ágazatok válnának összekapcsolhatóvá (példaként említhető a Vehicle-to-Grid rendszer, ami révén az autó nem csak áramot tud felvenni a rendszerből, hanem szükség esetén az akkumulátorából képes oda vissza is tölteni.) és ezzel együtt produktívabbá is a klíma-és karbonsemleges célszámok megtartása mellett.
Az idei TBB tehát sok olyan jövőbemutató megoldást, már piacon lévő vagy még kezdeti fázisban lévő fejlesztést vonultatott fel, szám szerint 120-at, amelyek reményt jelentenek ahhoz, hogy belátható időn belül fenntartható alapokra lehessen helyezni az európai energiagazdaságot. Az InNow Interreg Central Europe INNOW program szárnyai alatt növekedő innovációkat, és az EIT InnoEnergy társfinanszírozásával létrejött projekteteket megvalósító Green Brother csapata pedig azzal a szándékkal tért haza Berlinből, hogy az elkövetkező években minél több magyar, illetve most látott innováció hazai elindításának teremt lehetőséget a tisztább, élhetőbb, egészségesebb klímájú Magyarország érdekében.
További információk:
https://www.innoenergy.com/news-events/the-business-booster-the-future-is-now/