Kutatás a hazai startup-okról – 1. rész

2 hónapja keresett meg Varsányi Ágnes, hogy segítsek diplomamunkájában. Ágnes szerette volna helyre tenni az itthon használt és sokszor nem értett startup fogalmakat… És valóban hiper érdekes elemzés született, amelyet több részben közzéteszünk.

Bevezetés

Dolgozatom célja, hogy bemutassa a hazai startup vállalkozásokat és azok korai életszakaszának finanszírozási problémáit. A startup fogalom az egyesült államokbeli Szilícium-völgyből ered, ott jelentős múltra tekintenek vissza ezek a vállalkozások. Magyarországra a startupok 6-7 éve gyűrűztek be. Az őket körülvevő környezet jelentős változás alatt áll, ami az ökoszisztéma tudatos építésnek és az IT-iparágban tapasztalható hihetetlenül gyors fejlődésnek köszönhető. A hazai „startup világnak” nemzetközi viszonylatban még kevés szereplője van, ám számuk folyamatosan gyarapodik. Magyarországon tehetségekből és jó ötletekből nincs hiány, mégis kevesen képesek kilépni a nemzetközi színtérre, és jelentős piaci eredményeket elérni. Ennek okai után kutatva paradox helyzettel állunk szemben. A vállalkozók a tőkehiányt tartják a legégetőbb problémának, míg a befektetők a befektetésre megérett startupokat kevesellik. Tőkehiányról azonban Magyarországon a jelenlegi helyzetben nem beszélhetünk, esetleg a rendelkezésre álló források, nem megfelelő elosztásáról. 

((INSIDER szerk.: a kék színű kiemelés tőlünk származik))

Dolgozatomban a következő kérdésekre kerestem a választ:

  1. Hogyan definiálható a startup fogalma?
  2. Mi jellemzi a startupokat körbevevő környezetet?
  3. A startup vállalkozásoknak milyen finanszírozási lehetőségei vannak és számukra melyek a legelőnyösebbek?

A kérdésekre a hazai szakirodalom, külföldi tanulmányok valamint hazai példák vizsgálatán keresztül próbálom megadni a választ.

(…)

1. A startup vállalkozások és környezetük

Ebben a fejezetben a problémakör alanyai, a startup vállalkozások és az őket körülvevő környezet a startup ökoszisztéma kerül bemutatásra.

1.1. A startup vállalkozás fogalma

A magyar nyelvben nincs olyan szavunk vagy kifejezésünk, amely a „startup” vállalkozás jelentéstartalmát visszaadná. A fogalom körülírásához forrásként az általam készített és az interneten elérhető interjúkat, hazai szakmai blogokat, illetve amerikai tanulmányokat használtam fel. Mindenekelőtt fontos látni, hogy a startup vállalkozásnak számtalan értelmezése létezik a köztudatban. Eredetileg a kezdő vállalkozást jelölte, de jelentéstartalma folyamatosan változik. Ma már olyan tőzsdén jegyzett vállalatokat is startupként emlegetnek, mint a Google, vagy a májusban tőzsdére lépett Facebook. Végtelen számú megközelítés létezik. Ebben a fejezetben kiragadok néhányat a fellelhető definíciókból azért, hogy bemutassam a fogalom tartalmának az utóbbi években végbement átalakulását.

1.1.1. Hazai definíciós kísérletek

A magyar  szakirodalomban megtalálható definíciók közül az alábbi közelít leginkább a startup fogalmához: „A dinamikus, gyorsan növekedő és fokozottan sérülékeny vállalkozások a gazellák. A gazellavállalkozások többnyire kicsivel kezdik, de már a kezdet kezdetén nagyban gondolkodnak, azaz az alapító vállalkozók szeme előtt egy nagy vállalkozás képe lebeg. A növekedés mértéke a gazelláknál az iparági növekedés duplája. A gyors növekedés azonban fokozottan sérülékennyé is teszi a vállalkozásokat” (Vecsenyi 2002, 61.o.).

Az EVCA (European Private Equity and Venture Capital Association)[1] a következőképpen határozza meg a startup fogalmát: cégek, amelyek megalakulás alattállnak vagy már rövid ideje működnek, de kereskedelemben még nem forgalmazzák a terméküket.

A Magyar Spin-off és Start-up Egyesület így fogalmaz honlapján: „Start-up alatt olyan induló tudásintenzív vállalkozást értünk, amely kis tőke- és munkabefektetéssel is gyors növekedést produkál” (Magyar Spin–off és Start–up Egyesület honlapja 2012). Emellett olyan típusú szolgáltatást képesek nyújtani vagy olyan progresszív új terméket képesek bevezetni a piacra, amivel fajlagosan gyorsan, nagy felfutást érhetnek el Miskolczy 2012).

Miskolczy Csaba, az egyik legnagyobb hazai startup konferencia, a StartUp Undergrund szervezője, a vele készített interjúban a következőképpen fogalmazott: „A startupok azok a kisvállalkozások vagy garázscégek, akik rendelkeznek valamilyen innovációs háttérrel, és ezen keresztül akarnak piacra lépni” (Miskolczy 2012).

A feljebb említett fogalmak a startupokat induló vállalkozásokként határozzák meg, amelyeket nagy növekedési potenciál jellemez, továbbá tudásintenzívek, innovatívak és alacsony a kezdeti tőkeigényük. Sokszor a startupokat leszűkítik azoknak a vállalkozásoknak a körére, amelyek az informatikai ágazatban kívánnak működni. Ezt mi sem cáfolja jobban, hogy a hazai startup versenyeken is sorra találkozhatunk olyan projektekkel, amelyek nem informatikai jellegűek.

Miskolczy szerint a startup fogalom nemzetközi értelemben nagyon széles üzleti spektrumot fed le. Az összekötő kapocs az összes startup definíció között az „entrepreneurship”, a komplex vállalkozói szellem (B. Szabó 2012). Az „entrepreneurship”[2] kifejezésnek nincs magyar megfelelője. Jelentheti egyrészt a „vállalkozói tevékenységet”, másrészt „ennek a vállalatépítő- és vezető tevékenységnek a tudáskészletét, mesterfogásainak összességét, azaz magát ezt az igen komoly felkészültséget igénylő mesterséget” (Osman 2009, 120.o.).

A másik megközelítés szerint irreleváns, hogy milyen üzletágban működik az adott startup. E nézőpont szerint nem a cég tevékenysége, innovatív mivolta határozza meg a startupságot, hanem az életciklusa. A startupokra úgy tekint, mint vállalati életfázisra.  Ide tartoznak azok a vállalkozások, amelyek megalakulás alatt állnak vagy szervezetileg már léteznek, kialakult a csapatuk, a termékfejlesztés fázisában járnak, vagy már van egy késztermékük, amivel a piacra léptek vagy már árbevételt is termelnek. Abban, hogy az árbevétel tekintetében mekkora mértékéig mondhatjuk el egy vállalatról, hogy induló cég, nincs általános megegyezés. Véleményem szerint ez az értelmezés túl tág, ellentmond annak, hogy ma a Google-t is a startupok közé sorolják. (insiderblog.hu 2011 a).

Néha tévesen azokat a vállalkozásokat is startupnak nevezik, amelyek akár tízéves múlttal is 5M Ft éves árbevételt termelnek. Ezek azonban mikrovállalkozások[3] vagy kényszervállalkozások[4] (Insider blog 2011 a).

1.1.2. Új elemek az amerikai definíciókban

Amerikában az első startup vállalkozások már az 1970-es években létrejöttek, míg Európában jóval később, körülbelül 15-20 éve jelentek meg. Ez a jelentős lemaradás érezteti hatását a hazai startup ökoszisztéma fejlettségén, valamint a befektetői és a vállalkozói attitűdön egyaránt. Amíg Magyarországon csupán 3-4 éve ismert a startup fogalom, az Egyesült Államokban már számos tanulmány született a témában. ((INSIDER SZERK. Történitileg az első hazai esemény, amely a startup kifejezést használta a “Startup Underground” volt. Ez 2008. márciusban volt)) A startupnak sokféle definícióját lelhetjük fel. Ezek általában tömörek, specifikáltak, néha első olvasatra nehezen érthetőek. Ezek a fogalmak már egy sokkal komplexebb vállalkozói környezetből építkeznek, több a mögöttes tartalmuk, s az ilyen típusú vállalkozások előzetes, mélyebb ismeretét kívánják meg.

Steve Blank- vállalkozó, író és egyetemi tanár a Stanfordon- a What’s a startup? First principles című tanulmányában így fogalmazza meg a startupok lényegét[5]: a startup egy skálázható és hosszútávon fenntartható és ismételhető üzleti modellt kereső, ideiglenes szervezet (Blank 2010). A startupokra általánosságban igaz, hogy egy olyan egyszerű ötletre épülnek, ami a későbbiekben nagyra nőheti ki magát. Az ötlet továbbgondolása és annak megvalósítása a vállalkozás hirtelen nagymértékű növekedését eredményezheti, ami az ügyfélkör jelentős kibővülésével jár. A skálázhatóság azt jelenti, hogy a vállalkozás az indulástól fogva számol ezen növekedés lehetőségével, azt rugalmasan és dinamikusan tudja követni. Ehhez mérten alkotja meg és gondolja újra az üzleti modelljét, amely alkalmassá teszi arra, hogy működőképes maradjon ugyanúgy a több millió, mint a kezdeti párszáz ügyfél mellett. Az ötletgazdák iterálnak, újragondolják a termék/szolgáltatás koncepcióját. Finanszírozási oldalról nézve a skálázhatóság azt is magában foglalja, hogy a kezdeti forrásszűkösség miatt a hosszútávú célokért néha rövidtávú áldozatokat kell hozni. A menedzsmentnek fontos tudnia, hogy a vállalat életében mikor jön el az idő arra, hogy bizonyos részesedésért cserébe újabb, nagyobb volumenű tőkét vonjon be. A startup vállalkozás életgörbéje az 1. ábrán látható.

1. ábra: Startup vállalkozás életgörbéje (forrás: Fred Destin, 2011, Prezi.com)

Eric Ries Szilícium-völgyi vállalkozó és író. Az ő neve fémjelzi a Lean Startup módszert, amely segít az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban allokálni azért, hogy a vállalkozások a lehető leghamarabb eljussanak az ötletfázistól az életképes termék fázisába. Ries definíciójában a startupok alapvető természetét próbálja megragadni, elvonatkoztatva az ismert startupok jellegzetességeitől, valamint ellentmond az eddigi meghatározásoknak azzal, hogy nem szűkíti le a startup fogalmát induló, technológiai vállalkozásra. A blogján így fogalmaz: „A startup is a human institution designed to deliver a new product or service under conditions of extreme uncertainty”[6](Ries 2010). Majd hosszasan elemzi és megmagyarázza a fogalom jelentését szóról-szóra.   Leginkább a „human institution” aspektusát emeli ki. Eszerint a startup egy intézmény, mivel az intézményfejlesztés számos elemét tartalmazza: alkalmazottakat vesz fel, irányítja a munkájukat, nem utolsó sorban vállalati kultúrát alakít ki.  A „human” jelző arra utal, hogy a vállalat értékét nem a kifejlesztett termék, technológia vagy szolgáltatás adja, hanem a csapat, amely a vállalkozást felépítette. A startup hozzáadott értékét a csapat teremti meg.[7] Az újdonság (new product or service) is kulcsfogalom a definícióban. A startupok ötletei mindig innovatívak. A kisvállalkozásokkal szemben nem alapvető elvárás, hogy innovatívak legyenek, vagy, hogy bármilyen hozzáadott értéket teremtsenek. Vegyünk példának egy fagyizót. A fagyizók általában méretükben, kínálatukban, stílusukban különböznek. Az alapötlet ellenben minden esetben ugyanaz, kielégíteni a hűsítő édességre vágyók igényeit. A startupok alapötlete mindig új, vagy a már létező ötletek újszerű kombinációját hozza létre, ügyelve arra, hogy ezzel valamilyen hozzáadott értéket teremtsen. Az újdonságot, mint innovációt Ries tágabban értelmezi. [8] Innováció alatt érti továbbá azt is, ha egy termék vagy szolgáltatás értékesítését új földrajzi területeken végzik, vagy olyan helyeken, ahol eddig a fogyasztók nem voltak elégedettek. Minden esetben az innováció a cég sikerének meghatározó eleme. Az is fontos azonban, hogy az innováció milyen közegben történik. A startupoknak rendszeresen magas fokú bizonytalansággal kell szembenéznie, ugyanis a startup- világban a kockázatok nem ismertek.  Összehasonlításképp vegyük egy magas kockázatú részvény megvásárlásának a kockázatát és egy startup vállalkozásba való befektetés kockázatát. A közös a két szituációban az, hogy mindkettőnek magas a kockázata, azonban az első szituációt le lehet modellezni, míg a másodikat nem, ugyanis startupok gyakran olyan helyzetekbe kerülhetnek, ahol a kockázat még nem ismert. Érdekes, hogy Ries definíciója nem tartalmaz semmilyen utalást a vállalat méretére vonatkozóan (Ries 2010).

2011-ben készült egy felmérés, a Startup Genome Report, amely arra keresi a választ, hogy mi a titka a Szilícium-völgybeli vállalkozások sikerének. A tanulmányt a Berkley és a Stanford egyetem munkatársai készítették, és többek közt hozzájárult Steve Blank is. Több mint 650 internetes startup vállalkozást vizsgáltak. A felmérés a webes startupok fejlődési görbéje alapján négy alkategóriáját is megkülönbözteti a startupoknak. Ezek a következőek:„The Automzier”, „The Social Transformer”, „The Integrator” és „The Challenger” (Berman et al. 2011).

Összegezve a fenti definíciókat elmondhatjuk, hogy azok rendkívül szerteágazóak, széles spektrumot fednek le, ezért nem lehet egy egzakt definícióját megadni a startupnak. Ha egy általános érvényű megfogalmazást kellene találni ezekre a vállalkozásokra, akkor az az alábbi lenne: ’Think big, start small. Scale fast”[9]. Jelentését nem magyaráznám külön, elég jól átfedik egymást az eddig leírtakkal. Amit a meghatározások nem tartalmaznak, de a szakmai blogok és tanulmányok általában kiemelnek, az az, hogy azok az ötletek, amelyeken a startupok alapulnak, minden esetben egy-egy problémára adott válaszok. Az adott problémák pedig lényegesen behatárolják a vállalkozások növekedési lehetőségeit. Annál több esélye van a startupoknak nemzetközi színtérre lépni, minél globálisabb és minél több embert érint a probléma-megoldás párosuk (Bogár 2012). A startupok sajátosságának tartom a kiszállást is, ugyanis ez a vállalkozás létének egy természetes velejárója, nem pedig befektetői kényszer. Ugyanis minden startup szeretne egyszer nem startup lenni (Ries 2010). A dolgozatom elsősorban az internetes startupok körére szűkíti le az elemzést.

INSIDER SZERK.: a folytatás is izgalmas lesz… a magyar startup ökoszisztéma következik! 

Légy szíves addig kommentezzétek, hogy egyet értetek-e Ágnessel? Jó irányban haladt-e?


LÁBJEGYZETEK:
[1] Az eredi szöveg: „Companies that are in the process of being set up or may have been in business for a short time, but have not sold their product commercially.” Forrás: www.evca.eu

[2] A teljes fogalom meghatározás a szövegben: Jelenti egyrészt a vállalkozói tevékenységet – a gyakorlatban leginkább az olyan kisebb vállalatok létrehozását és működését/ irányítását, amelyek kényszerűen is a kellően dinamikus és rugalmas üzleti stratégiával igyekeznek fennmaradni, s ennek érdekében készek a szükséges alkalmazkodásra, változásokra, fejlesztésre, innovációs munkára. Ezek elitjét nevezi a szakirodalom jó növekedési képességű vállalatoknak….Az entrepreneurship jelenti továbbá ennek a vállalatépítő és –vezető tevékenységnek a tudáskészletét, mesterfogásainak összességét, azaz magát ezt az igen komoly felkészültséget igénylő mesterséget”  (Osman 2009, 120.o.).

[3] Mikrovállalkozás: jellemzője, hogy tíz főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkezik, maximum 700 millió Ft/év nettó árbevétel vagy 500 millió Ft/év a mérlegfőösszeg.

[4] Kényszervállalkozás: vállalkozás, amelynek létrehozását külső körülmény diktálta.

[5] Az eredeti szöveg: A startup is an organization formed to search for a repeatable and scalable business model. (http://steveblank.com/)

[6] A fogalomnak magyar fordítása még nem született. Jelentése a következő: A startup egy olyan intézmény, amely azért lett létrehozva, hogy új termékeket/szolgáltatásokat hozzon létre rendkívül bizonytalan körülmények között. A „human institution” kifejezésnek nincs a magyarban megfelelője, ezért azt megpróbálom körbeírni a dolgozatomban.

[7] Ries szerint ez a nagyvállalatokba beolvadó startupok esetében követhető a leginkább nyomon. A startup „szellemisége” általában elveszik, amint az beolvad egy nagyvállalatba, még akkor is, ha a termék, a márka és az alkalmazottak is megmaradnak.

[8] Az újdonságot, mint innovációt Ries tágabban értelmezi. Az innováció nem feltétlenül a termék előállításához kapcsolódik, több fajtája innovációról beszélhetünk. Innováció alatt érthetjük, ha már egy létező technológiát használunk egy új cél elérése érdekében, egy új üzleti modell kigondolását, ami már létező, de eddig elrejtettek értékeket helyez előtérbe, vagy egy termék vagy szolgáltatás értékesítését új földrajzi területeken vagy olyan helyeken, ahol eddig a fogyasztók nem voltak elégedettek

[9] Ez az idézet eléggé általános, sok helyen használt, ezért nem jelölök meg szerzőt. Magyarul ennek a definíciónak is nehéz visszaadni a jelentéstartalmát. Lefordítva valahogy így hangzana: Gondolkodj nagyban, kezdj kicsiben, növekedj gyorsan!

9 thoughts on “Kutatás a hazai startup-okról – 1. rész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..